Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Darányi Ignácz m. kir. földmivelésügyi minister megbizásából. Képekkel ellátták Csörgey Titusz és Vezényi Elemér. Bp., 1914., Pallas, 404 p. + 5 t (színes táblák) t. Negyedik kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval,
Házi Könyvtár 3 száma (VIII - XII - XVII), egybekötve: Sidney Herbert Laing: Az emberszármazása. "A megczáfolt darwinizmus" (Darwinism refuted) czímű tanulmánya után fordítva.; Lázár Kálmán: A szabad természetből. Képek és vázlatok.; Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. Kézikönyv mezei gazdák, erdőtulajdonosok és kertészek stb. használatára. I. rész: Emlősök, madarak, hüllők. Fametszetekkel illusztrált. Pest, 1872-1874, Szent István-Társulat, XV+1+72;+VI+2+254;+4+132 p. Korabeli félbőr-kötés, kopott borítóval, a táblákon sérülésekkel, névbélyegzéssel (Körrey), magánkönyvtári címkével a gerincen, autográf bejegyzéssel.
Schönwetter, Max: Handbuch der Oologie. Herausgegeben von Wilhelm Meise. Lieferung 1-5. (Öt füzetben.) Berlin, 1960-1961. Akademie-Verlag (Druckhaus ,,Maxim Gorki", Altenburg). VIII + 64 p. + 4 t.; 65-128 p. + 1 t.; 129-192 p. + 1 t. (színes); 193-256 p.; 257-320 p. Max Schönwetter (1874-1961) német ornitológus monumentális tojástani (oológiai) szakmunkája 1960-tól jelent meg, a teljes, 47 füzetet felölelő munka kiadása 1992-ig elhúzódott. A szerző nagyjából 4000 madárfajtól származó, 20000 tojást számláló gyűjteményét a Halle-Wittembergi Egyetem őrzi. Egységes, fűzött kiadói borítóban. Jó példány.
Jaekel Ottó: Gerinczes állatok maradványai a Bakony triaszrétegeiből. Tíz szövegközti ábrával. (Lóczy Lajos ajándékozási bejegyzésével.) Budapest, 1902. Hornyánszky Viktor ny. 22 + [2] p. A címoldalon: ,,A szerző nevében tisztelettel: Lóczy Lajos". Otto Jaekel (1863-1929) nemzetközi hírű német paleontológus 1902 februárjában tartott előadást az MTA Természettudományi Osztályának szervezésében., az előadáson a Laczkó Dezső (1860-1932) és Lóczy Lajos (1849-1920) geológusok által Veszprém környékén által azonosított őslények paleontológiai elemzését végezte el; az előadásban említett őslénytípusok némelyike a magyar tudósok nevét viseli, így Lóczy Lajosét, a dedikáció íróét. Oldalszámozáson belül szövet közt számos őslénytani ábra. (Különlenyomat ,,A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című munka I. kötet 1. részének paleontológiai függelékéből.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Dr. Schmidt: Az emberi fej és nyak boncztana írásban és képben. Bp., Lauffer Vilmos. Kiadói félvászon kötés, sérült, hátuljában kihajtható színes melléklettel.
Johnston, James Finlay Weir: Vegytani képek a közéletből. Johnston nyomán kiadja Csengery Antal. Második kötet. Pest, 1857. Pfeifer Ferdinánd tulajdona [Emich ny.] 324 + VII + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. James Finley Weir Johnston (1796-1855) skót agrokémikus és élelmiszervegyész élettani, nemzetgazdaságtani és népjellemtani kitérőkben bővelkedő kétkötetes monográfiája eredeti nyelven először 1855-ben jelent meg, ,,Chemistry of Common Life" címmel. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal illusztrált munka első kötete a légkörtani, talajtani, mezőgazdasági és állattenyésztési bevezetők után a húsfajták feldolgozásával foglalkozik, majd rátér az alkoholmentes és alkoholos italok vegy-, élet- és kórtanára, a második kötet pedig a bódító szerek: a dohány, a komló, a mákony, a kender, a bétel és a kokalevél vegy- és élettanát tárgyalja, népjellemtani és nemzetgazdasági megjegyzésekkel keverten. A második kötetből megismerhetjük a szerző vélekedését a különféle bódító szerek fogyasztásának térbeli-kulturális mintázatairól (kultúrember nem fogyaszt dohányt), majd a kellemes illatok és kellemetlen szagok növényi és állati forrásait tárgyalja, végül a légzés és emésztés élettanának élelmiszerkémiához kapcsolódó fejezeteit nyújtja. Példányunk címlapján kisebb javítások, katalóguscímke, valamint gyűjteményi bélyegzések, ez utóbbi megismétlődik a belív első nyomtatott oldalán is. A leveleken enyhe foxing. Az első előzéken színes könyvjegyen a könyv épségének megőrzésére vonatkozó szigorú utasítás, a címlapon hasonlóan szigorú hangú tiltás a kötet tovább-értékesítésére vonatkozóan. Példányunkból két levél hiányzik. Poss.: Pest-Budai Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete, Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegylete. Korabeli, enyhén kopott félvászon kötésben, a gerincen katalóguscímkével.
Schréter Zoltán: A Bükk-hegység geológiája. Budapest, 1943. (Szerző - Athenaeum ny.) 28 p. + 1 t. (kihajtható) + 1 térkép (kihajtható). A Bükk hegység első földtani feltárását 1866-ban Stache Guidó és Böckh János végezték el. A Magyar Földtani Intézet kérésére a kutatást kötetünk szerzője, Schréter Zoltán geológus 1912-1917 között megismételte; a tudós a hegység geológiai tanulmányozását később is folytatta. Kutatástörténeti részletekkel is bíró dolgozata számottevő vitaanyag a hegység földtani összetételéről. A kapcsolódó kihajtható térképen az Eger-Cserépfalu-Diósgyőr-Uppony-Szilvásvárad-Bélapátfalva települések által határolt hegység földtani összetétele, a térkép bal oldalán német és magyar nyelvű jelmagyarázat. Példányunk hátsó borítója elvált a könyvtesttől. (A M. Kir. Földtani Intézet 1943. évi jelentésének függeléke, különlenyomat a 7. füzetből.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Cotta, Bernhard von: A jelen geologiája. Az eredeti harmadik kiadás után fordította Petrovits Gyula. A szerző aczélmetszetű arczképével, és hat fametszetű ábrával. Budapest, 1873. Természettudományi Társulat (Pesti Könyvnyomda Rt.) 1 t. (acélmetszeten a szerző portréja) + XVI + 472 p. Egyetlen magyar kiadás. Bernhard von Cotta (1808-1879) német geológus, az európai és magyar érckincsek kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának a nagyközönség számára írt összefoglaló műve tudományszaka eredményeiről. A szorosan vett geológiai összegzésen kívül a szerző kifejti álláspontját a darwinizmus és a geológia, a történelem és a geológia, a bölcsészettudományok és a geológia, valamint a költészet és a geológia összefüggéseiről. A kötet legvégén röviden kitér a földrajzi környezet erkölcsi hatásaira (a felszínformák és a nemzetjellem összefüggéseire). A címképen és verzóján enyhe foltosság, példányunk fűzése meglazult az előzékeknél. (A Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. I. kötet.) Aranyozott gerincű, vaknyomásos, sérült gerincű kiadói vászonkötésben.
Dr. Szilasi Jakab: Czukrok, czukros anyagok és megvizsgálásuk. Kézikönyv czukorgyárak, kereskedelmi és gazdasági iskolák és chemiai laboratóriumok számára. Bp.,1892, K. M. Természettudományi Társulat, VIII+180 p. Korabeli aranyozott gerincű félvászon-kötés, Gyulafehérvár, Kovács B. Albert könyvkötészete, kissé kopott borítóval és gerinccel, címlap hiányzik és első két római szám. lap hiányzik.
Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. Kilencedik kötet, 1886-ik évfolyam. Szerk.: Fodor József, Paszlavszky József. Benne Örley László Gothárd Jenő, Konkoly Miklós Chyzer Kornél és Laufenauer Károly előadásaival. Közte: Dr. Chyzer Kornél: A magyar fürdőkről. Egészoldalas fekete-fehér illusztrációkkal, (Herkulesfürdő, Bártfai fürdő, Tátra (több!), Trencsén-Teplicz, Bp., 1886., Kir. M. Természettudományi Társulat,4+29+3+72+42+2+72 p.+1 (Bártfa fürdő) t.+47 p. Szövegközti és egészoldalas rajzokkal illusztrált. Korabeli aranyozott álbordás gerincű félbőr-kötés, kopott borítóval, a gerincen és az elülső táblán sérülésnyommal.
Hans Weinert: Die Rassen der Menschheit. [Leipzig, (1938.), B. G. Teubner], 2+III-VI+137+5 p. Német nyelven. Fekete-fehér illusztrációkkal. 2. kiadás. Kopott egészvászon-kötésben, autográf illusztrációval díszített pótolt papír védőborítóban, a papírborító hátul szakadt, a címlap pótolt. Hans Weinert (1887-1967) német antropológus, a Kieli Egyetem Antropológiai Intézetének igazgatója, a nemzetiszocialista faji higiénia elkötelezett híve a náci korszakban.
Pulszky Ferenc: Az őstörténelmi leletekről Magyarországban. Népszerű Természettudományi Előadások Gyűjteménye 1-3. füzet. Pulszky Ferenc: Az őstörténelmi leletekről Magyarországban.; Klein Gyula: A rovarevő növényekről. Hat fametszetű ábrával; Lengyel Béla: A szénről és fontosabb vegyületeiről. Bp., 1876., K. M. Természettudományi Társulat, 24+39+39 p. Korabeli átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Jaekel Ottó: Gerinczes állatok maradványai a Bakony triaszrétegeiből. Tíz szövegközti ábrával. (Lóczy Lajos ajándékozási bejegyzésével.) Budapest, 1902. Hornyánszky Viktor ny. 22 + [2] p. A címoldalon: ,,A szerző nevében tisztelettel: Lóczy Lajos". Otto Jaekel (1863-1929) nemzetközi hírű német paleontológus 1902 februárjában tartott előadást az MTA Természettudományi Osztályának szervezésében., az előadáson a Laczkó Dezső (1860-1932) és Lóczy Lajos (1849-1920) geológusok által Veszprém környékén által azonosított őslények paleontológiai elemzését végezte el; az előadásban említett őslénytípusok némelyike a magyar tudósok nevét viseli, így Lóczy Lajosét, a dedikáció íróét. Oldalszámozáson belül szövet közt számos őslénytani ábra. (Különlenyomat ,,A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című munka I. kötet 1. részének paleontológiai függelékéből.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3187392.jpg)
![Johnston, James Finlay Weir: Vegytani képek a közéletből. Johnston nyomán kiadja Csengery Antal. Második kötet. Pest, 1857. Pfeifer Ferdinánd tulajdona [Emich ny.] 324 + VII + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. James Finley Weir Johnston (1796-1855) skót agrokémikus és élelmiszervegyész élettani, nemzetgazdaságtani és népjellemtani kitérőkben bővelkedő kétkötetes monográfiája eredeti nyelven először 1855-ben jelent meg, ,,Chemistry of Common Life" címmel. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal illusztrált munka első kötete a légkörtani, talajtani, mezőgazdasági és állattenyésztési bevezetők után a húsfajták feldolgozásával foglalkozik, majd rátér az alkoholmentes és alkoholos italok vegy-, élet- és kórtanára, a második kötet pedig a bódító szerek: a dohány, a komló, a mákony, a kender, a bétel és a kokalevél vegy- és élettanát tárgyalja, népjellemtani és nemzetgazdasági megjegyzésekkel keverten. A második kötetből megismerhetjük a szerző vélekedését a különféle bódító szerek fogyasztásának térbeli-kulturális mintázatairól (kultúrember nem fogyaszt dohányt), majd a kellemes illatok és kellemetlen szagok növényi és állati forrásait tárgyalja, végül a légzés és emésztés élettanának élelmiszerkémiához kapcsolódó fejezeteit nyújtja. Példányunk címlapján kisebb javítások, katalóguscímke, valamint gyűjteményi bélyegzések, ez utóbbi megismétlődik a belív első nyomtatott oldalán is. A leveleken enyhe foxing. Az első előzéken színes könyvjegyen a könyv épségének megőrzésére vonatkozó szigorú utasítás, a címlapon hasonlóan szigorú hangú tiltás a kötet tovább-értékesítésére vonatkozóan. Példányunkból két levél hiányzik. Poss.: Pest-Budai Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete, Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegylete. Korabeli, enyhén kopott félvászon kötésben, a gerincen katalóguscímkével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3187695.jpg)
![Hans Weinert: Die Rassen der Menschheit. [Leipzig, (1938.), B. G. Teubner], 2+III-VI+137+5 p. Német nyelven. Fekete-fehér illusztrációkkal. 2. kiadás. Kopott egészvászon-kötésben, autográf illusztrációval díszített pótolt papír védőborítóban, a papírborító hátul szakadt, a címlap pótolt. Hans Weinert (1887-1967) német antropológus, a Kieli Egyetem Antropológiai Intézetének igazgatója, a nemzetiszocialista faji higiénia elkötelezett híve a náci korszakban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3192948.jpg)
