Kuzmány, Karl: Praktische Theologie der Evangelischen Kirche. Aug. und Helvet. Confession. Erster Band: Lehrbuch des Kirchenrechts. Zweite Abtheilung: Urkundenbuch. Wien, 1856. Braumüller. Fontos egyházjogi munka magyar szerzőtől, mely csak németül jelent meg. 464p. Korabeli félvászon kötésben
Dr. Kolosvári Sádnor - Dr. Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. II. köt. I.-II, III. kötet. (Az I ,kötet hiányzik). A tiszáninneni törvényhatóságok jogszabályai.A tiszántúlii törvényhatóságok jogszabályai. Magyar jogtörténeti emlékek. Bp., 1890-1892, Magyar Tudományos Akadémia (Athenaeum-ny.), LI+521p, Szétvált fűzéssel, hátsó papírborító nélkül LXXVIII + (4) + 422 p. Vászonkötésben, egy lap széle rojtos, fűzés szétvált. ; LXXXI + 801 p . Szétvált fűzéssel, borító nélkül A II: kötet II. felében Kolosvári Sándor szerző dedikációjával Felvágatlan.
Ökröss Bálint: Magyar polgári magánjog az 1848-dik évi törvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán kézikönyvül. Pest, 1861., Heckenast Gusztáv, 32+X+455 p. Első kiadás. Korabeli átkötött félvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kissé foxing foltos lapokkal, 441. oldaltól a lapok felső sarkán szamárfülekkel.
Erdély Nagyfejedelemséget illető országos kormánylap, 1856-dik évfolyam I. rész I-től XVIII-ig terjedő darab. Három nyelven. Félvászon kötés, kopottas állapotban.
Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. Ötödik darab. Posonyban, 1825-1827. Belnay örököseinek betüivel. 613 + [1] p. Folio. A történelmi emlékezetében első reformországgyűlésként élő rendi gyűlést 1825. szeptember 11-ére hívta össze az uralkodó, döntően adómegajánlási célokkal, valamint a rendek gravamenjeinek (sérelmeinek) meghallgatása céljából. Az országgyűlés két éven át, 1825 szeptemberétől 1827. augusztus 18-ig ülésezett, összesen 271 ülésre került sor. Jóllehet a gyűlés maga a közemlékezetben Széchenyi István Akadémia-alapítási felajánlásához kötődik, az ülések többsége a nemes vármegyék rendi sérelmeivel foglalkozott, valódi áttörő eredményt keveset hozott. A gyűlés korántsem csak adózási, közigazgatási és újoncozási kérdéseket tárgyalt; a legváltozatosabb problémák kerültek terítékre, a vármegyei hídépítés finanszírozási nézeteltéréseitől az egyházjogot is érintő, igencsak bonyolult házasságtörési pereken keresztül a horvátországi katolikus egyház nyelvhasználati szokásaiig igen sok problémát tárgyalt. A megyei követek rendszeresen hivatkoztak korábbi országgyűléseken elfogadott, ám a gyakorlatban mégis figyelmen kívül hagyott törvényekre és rendelkezésekre, mely mellőzéseket természetesen jogtiprásként értelmeztek. Sok szó esett az úrbéres telken élő nemesek adóztatásáról, nem különben a hazai zsidóság egyes vármegyékből való kitiltásának feloldásáról (a bányavárosokkal bíró Hont vármegye követei idejétmúltnak vélték a zsidóságnak a teljes megye területéről való kitiltását), ám emlékezetes, hogy ezen emancipációs ügyben a borkereskedelemből pénzt húzó Zemplén vármegye követei eltérő véleménnyel voltak. Katonatartási összetűzéseket is tárgyalt az országgyűlés: Gömör vármegye sérelmezte, hogy a területén állomásoztatott sárosi katonaság költségeit Sáros vármegye még mindig nem fizette meg, mely felvetésre Ung vármegye követe is felszólalt, hogy hasonló sérelmek érik Bereg vármegye részéről. Egyetemes vármegyei sérelemnek tűnik a papíros pénz használata körüli visszásságok sora. Önmagában is megálló, jog- és társadalomtörténeti értékű dokumentumunk a kétéves országgyűlés jegyzőkönyvének ötödik, utolsó előtti része, mely a 196-228. üléseken elhangzottakat örökíti meg (1827. március 19. - 1827. május 21.), két hasábos, magyar és latin nyelvű szövegoldalakon. Könyvtári duplum. Hiányos gerincű, kissé kopott korabeli félbőr kötésben, az első kötéstábla oldalán apró hiánnyal. Jó példány.
Planum tabulare sive decisiones curiales per excelsam deputationem a piae mamoriae Imperatrice etRegina Hungariae Diva Maria Theresia eatenus ordinatam collectae et in ordine redactae. Posonii, 1800. Félvászon kötés, kopottas állapotban.
Planum tabulare, sive decisiones curiales, per excelsam deputationem a piae memoriae impteratrice et regina Hungariae diva Maria Theresia eatenus ordinatam collectae et in ordinem redactae Anno 1769... Editio secunda. Posonii, 1817., Sumptibus et typis Simonis Petri Weber et Filii, 8+230 p. Latin nyelven. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval, a gerincen sérüléssel.
May Erskine Tamás: Az angol parliament és eljárása. Írta --, az angol alsóház segédjegyzője. A 4-dik kiadás után átdolgozta Barsi József. Pest, 1866, Ráth Mór, 6+376+XV p. 2.-ik jutányos kiadás. Félbőr-kötésben, kissé kopott borítóval, javított kötéssel, az első 4 lap szélén sérülésekkel, ezek közül a 2. lap javított, foltos lapokkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. Ötödik darab. Posonyban, 1825-1827. Belnay örököseinek betüivel. 613 + [1] p. Folio. A történelmi emlékezetében első reformországgyűlésként élő rendi gyűlést 1825. szeptember 11-ére hívta össze az uralkodó, döntően adómegajánlási célokkal, valamint a rendek gravamenjeinek (sérelmeinek) meghallgatása céljából. Az országgyűlés két éven át, 1825 szeptemberétől 1827. augusztus 18-ig ülésezett, összesen 271 ülésre került sor. Jóllehet a gyűlés maga a közemlékezetben Széchenyi István Akadémia-alapítási felajánlásához kötődik, az ülések többsége a nemes vármegyék rendi sérelmeivel foglalkozott, valódi áttörő eredményt keveset hozott. A gyűlés korántsem csak adózási, közigazgatási és újoncozási kérdéseket tárgyalt; a legváltozatosabb problémák kerültek terítékre, a vármegyei hídépítés finanszírozási nézeteltéréseitől az egyházjogot is érintő, igencsak bonyolult házasságtörési pereken keresztül a horvátországi katolikus egyház nyelvhasználati szokásaiig igen sok problémát tárgyalt. A megyei követek rendszeresen hivatkoztak korábbi országgyűléseken elfogadott, ám a gyakorlatban mégis figyelmen kívül hagyott törvényekre és rendelkezésekre, mely mellőzéseket természetesen jogtiprásként értelmeztek. Sok szó esett az úrbéres telken élő nemesek adóztatásáról, nem különben a hazai zsidóság egyes vármegyékből való kitiltásának feloldásáról (a bányavárosokkal bíró Hont vármegye követei idejétmúltnak vélték a zsidóságnak a teljes megye területéről való kitiltását), ám emlékezetes, hogy ezen emancipációs ügyben a borkereskedelemből pénzt húzó Zemplén vármegye követei eltérő véleménnyel voltak. Katonatartási összetűzéseket is tárgyalt az országgyűlés: Gömör vármegye sérelmezte, hogy a területén állomásoztatott sárosi katonaság költségeit Sáros vármegye még mindig nem fizette meg, mely felvetésre Ung vármegye követe is felszólalt, hogy hasonló sérelmek érik Bereg vármegye részéről. Egyetemes vármegyei sérelemnek tűnik a papíros pénz használata körüli visszásságok sora. Önmagában is megálló, jog- és társadalomtörténeti értékű dokumentumunk a kétéves országgyűlés jegyzőkönyvének ötödik, utolsó előtti része, mely a 196-228. üléseken elhangzottakat örökíti meg (1827. március 19. - 1827. május 21.), két hasábos, magyar és latin nyelvű szövegoldalakon. Könyvtári duplum. Hiányos gerincű, kissé kopott korabeli félbőr kötésben, az első kötéstábla oldalán apró hiánnyal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3214452.jpg)
