Guide indicateur des rues de Paris avec les stations du Métropolitain les plus proches autobus-métro, renseignements utiles. Paris, é.n., A. Leconte. Párizs útikönyv utcajegyzékkel, autóbusz- és metróállomásokkal, térképekkel. Kiadói kartonált papírkötés, minimálisan sérült borítóval, nagyrészt jó állapotban.
cca 1920 Noveau Paris Monumental / Párizs nevezetességeinek jegyzéke és térképe, (14) p.+ 1 t. Kiadói vászonborítóban, kissé sérült, térkép mérete: 75x55 cm
Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kugotwicz Károly és Hermann Győző. Bp., 1913, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 256 p. Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopott, foltos borítóval, a gerincen kis sérüléssel. + Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1915. évre. Szerk.: Kugotwicz Károly és Bátky Zsigmond. Bp., 1914, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 64 p. + 2 (kihajtható térképek: Szerbia háború térképe, Páris és környéke) t. Kiadói papírkötés, foltos, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel, csak 2 térképpel, az egyik térkép kijár, a másikon szakadás.
[Térkép] Csík megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1889). Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 445x320 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Csík vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút még nem épült meg. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Maros-Torda megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1886) Budapest, 1886. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 350x435 mm egy 395x475 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk az erdélyi Maros-Torda területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, szabad királyi városát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgálatok is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése: a székely körvasút a korban még tervben maradt, a vasút Szászrégenig kapaszkodik a Maros völgyében. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette az egyesített megye címere lebeg, alatta jelmagyarázat. A bal alsó sarokban Marosvásárhely környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Zemplén megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 460x360 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Tiszától Hegyalján és a Zempléni-hegységen át a Kárpátokig nyúló, alföldi és hegyvidéki területeket egyaránt magába foglal Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút Szerencs után leágazik Tokaj irányába, Sárospatakon túl Sátoraljaúhelynél újabb elágazás a Bodrogközön át Szabolcs megyének, Sátoraljaújhelyről pedig Nagymihályon túl a Laborc folyása mentén kapaszkodik fel a Kárpátokba, melyet a ruszinok lakta Mezőlaborcon túl át is tör, és csatlakozik a galíciai vasúthálózathoz. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék, illetve a galíciai térség vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a járásbeosztás alatt jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Hunyad megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 465x355 mm egy 475x400 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a rendkívül hegyes, bányászati szempontól alapvető jelentőségű dél-erdélyi Hunyad vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, római castrumait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és kőfejtőit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára folyóvölgyekben kanyarog, középtájt, a Maros völgyében fut, innen pedig a Sztrigy völgyében halad a bányavidékek felé, majd a Zsil felső völgyébe áttörve eléri Petrozsényt. A megye déli határán áthatolhatatlan hegységként húzódnak a Déli-Kárpátok, jelentősebb közút mindössze a Zsil völgyében halad a határnak. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben szerb nyelvű, kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Esztergom megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 225.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 330x240 mm egy 355x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Gerecsét, a Dorogi-árkot, a Visegrádi-hegységet és a Duna északi oldalán a Garam mentét is magába foglaló Esztergom vármegyét ábrázolja. Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, egykori csatatereit, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait, réveit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút a Duna északi oldalán halad, és Párkánynál bomlik bonyolult, a Garam mentét beszövő hálózattá. Térképünkön érdekes módon Esztergomot még nem érinti személyszállításra is alkalmas vasút, ahogyan a Dorogi-árkon keresztül sem érkezik vonat Budapestről (jóllehet a térség a megindult dorogi szénbányászat miatt komoly ipari potenciállal bír). A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a színesen nyomott térképfelület felett kézzel írt, sűrű jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Torda-Aranyos megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 300x480 mm egy 385x480 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Bihar-hegységtől az Erdélyi-medence középső részéig nyugat-keleti irányban hosszan elhúzódó, egykor fontos bányákkal bíró Torda-Aranyos vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, kőfejtőit, fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára csak keleten, a Maros völgyében kanyarog, onnan ágazik el észak felé. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, illetve kézzel rajzolt megyei látképek, valamint apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Háromszék megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 420x325 mm egy 465x380 méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Háromszék vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető, takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút egyelőre nem éri el sem Kézdivásárhelyt, sem Sepsiszentgyörgyöt; a vasút a nyugati megyehatár mentén, az Olt másik oldalán, Brassó megyében kanyarog, illetve a megye északkeleti sarkán átjut, egészen a Barót település menti bányászaknáig. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünk bal alsó sarkában Sepsiszentgyörgy és környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Krassó-Szörény megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 495x350 mm egy 520x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a alsó-magyarországi, az Al-Duna és a Maros folyó, illetve a Bánság és a román határ között meghúzódó, bányászati jellegű, hegyvidéki Krassó-Szörény vármegye területét ábrázolja. A határőrvidékből megszervezett megye valamennyi vármegyénkből utolsóként jött létre: csupán 1881-ben létesült. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára elkerüli a hegyvidéki szakaszokat, az Al-Dunánál csak az első gőzhajóállomásig halad, fontos vasúti ütőér viszont a megyét észak-déli irányban keresztülszelő, Lugos-Orsova-i vonal. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] A Tiszántúl talajtájegységei. Szerkesztette: madari Kreybig Lajos. Mértéke: 1 : 200,000. Bodenprovinzen des Transtisza-Gebietes. (1943) Budapest, 1943. Magyar Királyi Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 965x630 mm egy 995x695 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a Tiszántúl öntéstalajainak földtani típusait ábrázolja. A térkép alsó határát a Szeged-Battonya-vonal jelöli ki, keleti határán Kétegyháza és Gyula, majd a radványi mocsarak, majd északra Debrecen, Újfehértó és Nyíregyháza városai, északi szélén Nyíregyháza, majd a Tiszától nyugatra Nyékládháza, valamint a Jászság települései sorakoznak, nyugati szélén pedig északkeletről délnyugatnak a Tisza kanyarog. Térképünk csaknem egésze magyar közigazgatás alatt álló területeket ábrázol, térképünk készültének idején egyedül a Kétegyházával szemközt fekvő Ottlaka maradt román fennhatóság alatt (a jobb alsó sarokban); Kötegyántól kezdve a határ keletre mozdult, így magyar közigazgatás alá került Nagyszalonta, majd Nagyvárad is, igaz, ezek a települések már jócskán kívül esnek térképünk határain. Színes talajgeológiai dokumentumunk vízrajzi, település- és közlekedésföldrajzi részleteken kívül tartalmazza a tervezett tiszántúli öntözőcsatornákat is. A magyar és német nyelvű címfelirat a bal felső, a magyar és német nyelvű színes jelkulcs a jobb alsó sarokban. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Csík megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1889). Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 445x320 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Csík vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút még nem épült meg. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217132.jpg)
![[Térkép] Maros-Torda megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1886) Budapest, 1886. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 350x435 mm egy 395x475 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk az erdélyi Maros-Torda területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, szabad királyi városát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgálatok is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése: a székely körvasút a korban még tervben maradt, a vasút Szászrégenig kapaszkodik a Maros völgyében. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette az egyesített megye címere lebeg, alatta jelmagyarázat. A bal alsó sarokban Marosvásárhely környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217131.jpg)
![[Térkép] Zemplén megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 460x360 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Tiszától Hegyalján és a Zempléni-hegységen át a Kárpátokig nyúló, alföldi és hegyvidéki területeket egyaránt magába foglal Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút Szerencs után leágazik Tokaj irányába, Sárospatakon túl Sátoraljaúhelynél újabb elágazás a Bodrogközön át Szabolcs megyének, Sátoraljaújhelyről pedig Nagymihályon túl a Laborc folyása mentén kapaszkodik fel a Kárpátokba, melyet a ruszinok lakta Mezőlaborcon túl át is tör, és csatlakozik a galíciai vasúthálózathoz. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék, illetve a galíciai térség vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a járásbeosztás alatt jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217140.jpg)
![[Térkép] Hunyad megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 465x355 mm egy 475x400 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a rendkívül hegyes, bányászati szempontól alapvető jelentőségű dél-erdélyi Hunyad vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, római castrumait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és kőfejtőit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára folyóvölgyekben kanyarog, középtájt, a Maros völgyében fut, innen pedig a Sztrigy völgyében halad a bányavidékek felé, majd a Zsil felső völgyébe áttörve eléri Petrozsényt. A megye déli határán áthatolhatatlan hegységként húzódnak a Déli-Kárpátok, jelentősebb közút mindössze a Zsil völgyében halad a határnak. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben szerb nyelvű, kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217138.jpg)
![[Térkép] Esztergom megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 225.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 330x240 mm egy 355x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Gerecsét, a Dorogi-árkot, a Visegrádi-hegységet és a Duna északi oldalán a Garam mentét is magába foglaló Esztergom vármegyét ábrázolja. Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, egykori csatatereit, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait, réveit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút a Duna északi oldalán halad, és Párkánynál bomlik bonyolult, a Garam mentét beszövő hálózattá. Térképünkön érdekes módon Esztergomot még nem érinti személyszállításra is alkalmas vasút, ahogyan a Dorogi-árkon keresztül sem érkezik vonat Budapestről (jóllehet a térség a megindult dorogi szénbányászat miatt komoly ipari potenciállal bír). A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a színesen nyomott térképfelület felett kézzel írt, sűrű jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217143.jpg)
![[Térkép] Torda-Aranyos megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 300x480 mm egy 385x480 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Bihar-hegységtől az Erdélyi-medence középső részéig nyugat-keleti irányban hosszan elhúzódó, egykor fontos bányákkal bíró Torda-Aranyos vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, kőfejtőit, fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára csak keleten, a Maros völgyében kanyarog, onnan ágazik el észak felé. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, illetve kézzel rajzolt megyei látképek, valamint apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217139.jpg)
![[Térkép] Háromszék megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 420x325 mm egy 465x380 méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Háromszék vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető, takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút egyelőre nem éri el sem Kézdivásárhelyt, sem Sepsiszentgyörgyöt; a vasút a nyugati megyehatár mentén, az Olt másik oldalán, Brassó megyében kanyarog, illetve a megye északkeleti sarkán átjut, egészen a Barót település menti bányászaknáig. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünk bal alsó sarkában Sepsiszentgyörgy és környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217133.jpg)
![[Térkép] Krassó-Szörény megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 495x350 mm egy 520x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a alsó-magyarországi, az Al-Duna és a Maros folyó, illetve a Bánság és a román határ között meghúzódó, bányászati jellegű, hegyvidéki Krassó-Szörény vármegye területét ábrázolja. A határőrvidékből megszervezett megye valamennyi vármegyénkből utolsóként jött létre: csupán 1881-ben létesült. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára elkerüli a hegyvidéki szakaszokat, az Al-Dunánál csak az első gőzhajóállomásig halad, fontos vasúti ütőér viszont a megyét észak-déli irányban keresztülszelő, Lugos-Orsova-i vonal. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217135.jpg)
![[Térkép] A Tiszántúl talajtájegységei. Szerkesztette: madari Kreybig Lajos. Mértéke: 1 : 200,000. Bodenprovinzen des Transtisza-Gebietes. (1943) Budapest, 1943. Magyar Királyi Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 965x630 mm egy 995x695 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a Tiszántúl öntéstalajainak földtani típusait ábrázolja. A térkép alsó határát a Szeged-Battonya-vonal jelöli ki, keleti határán Kétegyháza és Gyula, majd a radványi mocsarak, majd északra Debrecen, Újfehértó és Nyíregyháza városai, északi szélén Nyíregyháza, majd a Tiszától nyugatra Nyékládháza, valamint a Jászság települései sorakoznak, nyugati szélén pedig északkeletről délnyugatnak a Tisza kanyarog. Térképünk csaknem egésze magyar közigazgatás alatt álló területeket ábrázol, térképünk készültének idején egyedül a Kétegyházával szemközt fekvő Ottlaka maradt román fennhatóság alatt (a jobb alsó sarokban); Kötegyántól kezdve a határ keletre mozdult, így magyar közigazgatás alá került Nagyszalonta, majd Nagyvárad is, igaz, ezek a települések már jócskán kívül esnek térképünk határain. Színes talajgeológiai dokumentumunk vízrajzi, település- és közlekedésföldrajzi részleteken kívül tartalmazza a tervezett tiszántúli öntözőcsatornákat is. A magyar és német nyelvű címfelirat a bal felső, a magyar és német nyelvű színes jelkulcs a jobb alsó sarokban. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219024.jpg)
