Hickmann, A[nton] L[eo] - Péter János: Hickmann A. L. Földrajzi és statisztikai egyetemes zseb-atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony-Budapest, (1897). Stampfel Károly kiadása (Eder István könyvnyomdája, Pozsony). 63 + [1] p. + 33 t. (színes, dupla oldalas táblákon infografikák) + 27 térkép (színes, dupla oldalas). Első kiadás. Anton Leo Hickmann (1834-1906) osztrák térképész és statisztikus művét Péter János (1853-1933) tanár, földrajzi író dolgozta át. Földrajzi és statisztikai zsebkönyvünk a gyarmatbirodalmak korának természet-, gazdaság-, társadalom-, nyelv- és vallásföldrajzi adatait tömöríti, különös érdeklődéssel a városok mérete és az államadósságok, vasútépítések, katonai kiadások részletei iránt. Kötetünk színes térképei elsősorban az európai államokkal foglalkoznak, kiegészítve más - gyarmati és felszabadult - kontinensek földrajzával. A színes infografikák jelentős része az államok zászlóit, illetve pénzérméit jeleníti meg, néhány természet-, gazdaság- és katonaföldrajzi ábrával kiegészítve. Zsebkönyvünk emlékezetes nyelvpolitikai vonása, hogy a finnugorságot következetesen a mongol (urál-altáji) csoportba sorolja. Példányunk fűzése meglazult. Színes, illusztrált, sérült gerincű, foltos kiadói egészvászon kötésben.
[Kézirat] Földrajz jegyzetek. Szentes Edit II/Á. osztályos növendék kézírásos, színes térképekkel gazdagon illusztrált földrajzórai füzete (1936-1937). [Hely nélkül], 1936-1937. Terjedelme [50] levél. Szentes Edit gimnáziumi tanuló kézzel vonalazott, színes térképvázlatokkal gazdagon illusztrált földrajzfüzete emlékezetes bepillantást nyújt a hazai földrajzoktatás korabeli világába. A heti két órában tartott földrajzórák 1936 őszi-téli félévében Európa országainak legfontosabb természet- és gazdaságföldrajzi adatait ismertették. A füzet a Magyar Hiszekegy szövegével indul, melyet a történelmi Magyarország térképe kísér. Füzetünk alighanem római katolikus tanintézetben készült, erre utal az Európa általános jellemzésének vallási adatolásából való részlet, mely a 200 millió főt kitevő katolikus felekezet országai közé sorolja Magyarországot. A Cholnoky Jenő ismeretterjesztő hatását mutató földrajzórák először általánosságban tárgyalják a kontinens geológiai és meteorológiai szerkezetét (térképekkel), majd az ötödik órától az egyes országok ismertetése következik, államformája, főbb városai, főbb vizei, felszínformája, éghajlata és korabeli lakossága adatolásával, mely információkat a gazdasági részletek követik, első helyen mezőgazdasága és állattenyésztése, erdőgazdálkodása, majd ásványkincsei, ipara és kereskedelme és természetesen vasútvonal-hálózata részleteivel. Jellemző részlet a Jugoszlávia-ismertetésből: ,,Montenegró (Csernagóra). Legkisebb tartomány. Felszíne: kopár mészkőhegyek. Termelése: kevés, a szükségletet sem fedezi. Állatok: kecske. Lakossága: kevés, műveltségben elmaradott, harcias, szabadságszerető. Gazdasági jelentősége: csekély. Városai: Centinje, Podgorica". A történelmi vagy gazdasági, hatalmi szempontból fontosabb országok bővebb kifejtést kapnak: Jugoszlávia alkotóelemeiből Horvát-Szlavónország egy teljes óra anyaga, a baráti Olaszország, illetve a hatalmi szempontból kihagyhatatlan Franciaország, illetve Oroszország több órányi kifejtést kapnak. (Szerzőnk alighanem hiányzott Németország tárgyalása idején.) Az órai anyagot további 16 egész oldalas, kézzel rajzolt, színes vaktérkép kíséri a fontosabb államokról. Jó állapotú spirálozott füzet, védőborítóban, az első fedőborítón kézzel feliratozott címkével.
[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Atya község határának tagosítási térképe: Belterület és peleskei, daróczi, valamint úrbéres és nemesi dűlők (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Atya község belterületét, illetve a környező dűlőket, erdőket, legelőket ábrázolja. A magyar határ közvetlen közelében fekvő szamosközi település egykor a csengeri járáshoz tartozott, és élénkebb közlekedése is lehetett, a döntően magyar nyelvű település zsákfaluként a mellőzöttség és az elszegényedés nyomait mutatja, településszerkezete a felmérés óta eltelt 120 évben nem változott, a telkek, házhelyek jobbára azonosak ma is, az utak mennyisége pedig nem nőtt. Térképünkön magassági adatok, utak, fahidak, házhelyek, telkek és dűlők egyaránt jelezve, egyes udvarokon a művelődési ágak, kertek, gyümölcsösök jelezve, a határdűlők növénytakarójáról is néhány jelzés, valamint tájékozódási pont gyanánt a környék gémeskutai feltüntetve. A nemesi dűlők jelenléte térképünkön érdekes társadalomtörténeti részlettel szolgál: szamosközi vidékünkön tehát bőségesen éltek nadrágszíjparcellán ülő, elszegényedett nemesek is. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a szamosközi vidék térképállománya összeállítható. Térképünk szélén apró sérülések, a szövegtükör egészén halvány foltosság. ([Szamosköz]. 7. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] Szigetszentmiklós egyszerűsített, általános rendezési terve. Mérték: 1:5 000. Szerkesztette Brenner János és Horváth Sándor. (1961) Budapest, 1961. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat I/1. Szakosztálya - Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. Kétszínnyomású térkép, mérete: 920x1280 mm egy 985x1570 mm méretű térképlapon. A főváros déli vonzáskörzetében fekvő Szigetszentmiklós a Csepel-sziget iparfejlesztésének korábban is kiemel fontosságú területe volt, itt működött többek között a Csepel Autógyár telepe is, és az 1960-as évek elején további ipari létesítmények létrehozását fontolgatták. Az ekkoriban 13500 lakosú Szigetszentmiklós ipari és infrastrukturális fejlesztéséhez átfogó tervezésre volt szükség, térképünk ezt a folyamatot dokumentálja. Ahogyan térképünkön is látható, a várost mezők, dűlők, gyümölcsösök vették körül, felszínformáját illetően pedig dombos vidéknek bizonyult, a Duna mentén ingoványos részekkel, a lakosság közlekedését pedig legkivált a jó ideje működő Ráckevei HÉV szolgálta (nyomvonala térképünkön is ugyanott fut, ahol ma). Térképünkön jól elkülönül a nagyközség bel- és külterülete, a belterületen külön jelölik az emeletes, a kétemeletes és a még több emeletes épületeket; egyik épülettípusban sem dúskált ekkoriban a döntően földszintes jellegű település. Térképünk kiemeli a közintézményeket, ipari és vasúti épületeket és külön kódolással bírnak a víkendházak. A mai állapottól való legemlékezetesebb eltérés Szigetszentmiklós meghatározó méretű negyedének, a Buckának feltűnő lakatlansága; az 1961-es tervek ezt a dombokkal, gyümölcsösökkel teli részt nem szánta beépítésre; a városnegyed csak jóval később, spontán módon indult növekedésnek, és alkotja ma Szigetszentmiklós bonyolult utcaszerkezetű, családi házas negyedét. Térképünkön felül foltosság, sérülés és kisebb, a szövegtükröt nem érintő hiány, a bal felső sarokban elhelyezett címfeliratnál nagyobb hiány, foltosság. Térképünkön alul, középen kisebb, halványabb foltosság, bal szélén kisebb sérülések, hátoldalán foltosság.
[Térkép] Fejér vármegye földadókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. Méretarány: 1:144 000. (1912) Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Fejér megyei áttekintő térképe. Kétszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a vasúthálózat azóta nemigen fejlődött a térségben). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: példányunk így egészült ki a ,,földadókataszteri beosztás" címsorral, illetve így került rá vörös színnel a becslőjárások határa. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon bal felső sarkán kisebb hiány, jobb alsó sarkán apró foltosság, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: 0. Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Hickmann, A[nton] L[eo] - Péter János: Hickmann A. L. Földrajzi és statisztikai egyetemes zseb-atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony-Budapest, (1897). Stampfel Károly kiadása (Eder István könyvnyomdája, Pozsony). 63 + [1] p. + 33 t. (színes, dupla oldalas táblákon infografikák) + 27 térkép (színes, dupla oldalas). Első kiadás. Anton Leo Hickmann (1834-1906) osztrák térképész és statisztikus művét Péter János (1853-1933) tanár, földrajzi író dolgozta át. Földrajzi és statisztikai zsebkönyvünk a gyarmatbirodalmak korának természet-, gazdaság-, társadalom-, nyelv- és vallásföldrajzi adatait tömöríti, különös érdeklődéssel a városok mérete és az államadósságok, vasútépítések, katonai kiadások részletei iránt. Kötetünk színes térképei elsősorban az európai államokkal foglalkoznak, kiegészítve más - gyarmati és felszabadult - kontinensek földrajzával. A színes infografikák jelentős része az államok zászlóit, illetve pénzérméit jeleníti meg, néhány természet-, gazdaság- és katonaföldrajzi ábrával kiegészítve. Zsebkönyvünk emlékezetes nyelvpolitikai vonása, hogy a finnugorságot következetesen a mongol (urál-altáji) csoportba sorolja. Példányunk fűzése meglazult. Színes, illusztrált, sérült gerincű, foltos kiadói egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3221522.jpg)
![[Kézirat] Földrajz jegyzetek. Szentes Edit II/Á. osztályos növendék kézírásos, színes térképekkel gazdagon illusztrált földrajzórai füzete (1936-1937). [Hely nélkül], 1936-1937. Terjedelme [50] levél. Szentes Edit gimnáziumi tanuló kézzel vonalazott, színes térképvázlatokkal gazdagon illusztrált földrajzfüzete emlékezetes bepillantást nyújt a hazai földrajzoktatás korabeli világába. A heti két órában tartott földrajzórák 1936 őszi-téli félévében Európa országainak legfontosabb természet- és gazdaságföldrajzi adatait ismertették. A füzet a Magyar Hiszekegy szövegével indul, melyet a történelmi Magyarország térképe kísér. Füzetünk alighanem római katolikus tanintézetben készült, erre utal az Európa általános jellemzésének vallási adatolásából való részlet, mely a 200 millió főt kitevő katolikus felekezet országai közé sorolja Magyarországot. A Cholnoky Jenő ismeretterjesztő hatását mutató földrajzórák először általánosságban tárgyalják a kontinens geológiai és meteorológiai szerkezetét (térképekkel), majd az ötödik órától az egyes országok ismertetése következik, államformája, főbb városai, főbb vizei, felszínformája, éghajlata és korabeli lakossága adatolásával, mely információkat a gazdasági részletek követik, első helyen mezőgazdasága és állattenyésztése, erdőgazdálkodása, majd ásványkincsei, ipara és kereskedelme és természetesen vasútvonal-hálózata részleteivel. Jellemző részlet a Jugoszlávia-ismertetésből: ,,Montenegró (Csernagóra). Legkisebb tartomány. Felszíne: kopár mészkőhegyek. Termelése: kevés, a szükségletet sem fedezi. Állatok: kecske. Lakossága: kevés, műveltségben elmaradott, harcias, szabadságszerető. Gazdasági jelentősége: csekély. Városai: Centinje, Podgorica". A történelmi vagy gazdasági, hatalmi szempontból fontosabb országok bővebb kifejtést kapnak: Jugoszlávia alkotóelemeiből Horvát-Szlavónország egy teljes óra anyaga, a baráti Olaszország, illetve a hatalmi szempontból kihagyhatatlan Franciaország, illetve Oroszország több órányi kifejtést kapnak. (Szerzőnk alighanem hiányzott Németország tárgyalása idején.) Az órai anyagot további 16 egész oldalas, kézzel rajzolt, színes vaktérkép kíséri a fontosabb államokról. Jó állapotú spirálozott füzet, védőborítóban, az első fedőborítón kézzel feliratozott címkével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229816.jpg)
![[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229836.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230817.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Atya község határának tagosítási térképe: Belterület és peleskei, daróczi, valamint úrbéres és nemesi dűlők (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Atya község belterületét, illetve a környező dűlőket, erdőket, legelőket ábrázolja. A magyar határ közvetlen közelében fekvő szamosközi település egykor a csengeri járáshoz tartozott, és élénkebb közlekedése is lehetett, a döntően magyar nyelvű település zsákfaluként a mellőzöttség és az elszegényedés nyomait mutatja, településszerkezete a felmérés óta eltelt 120 évben nem változott, a telkek, házhelyek jobbára azonosak ma is, az utak mennyisége pedig nem nőtt. Térképünkön magassági adatok, utak, fahidak, házhelyek, telkek és dűlők egyaránt jelezve, egyes udvarokon a művelődési ágak, kertek, gyümölcsösök jelezve, a határdűlők növénytakarójáról is néhány jelzés, valamint tájékozódási pont gyanánt a környék gémeskutai feltüntetve. A nemesi dűlők jelenléte térképünkön érdekes társadalomtörténeti részlettel szolgál: szamosközi vidékünkön tehát bőségesen éltek nadrágszíjparcellán ülő, elszegényedett nemesek is. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a szamosközi vidék térképállománya összeállítható. Térképünk szélén apró sérülések, a szövegtükör egészén halvány foltosság. ([Szamosköz]. 7. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230818.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230816.jpg)
![[Térkép] Szigetszentmiklós egyszerűsített, általános rendezési terve. Mérték: 1:5 000. Szerkesztette Brenner János és Horváth Sándor. (1961) Budapest, 1961. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat I/1. Szakosztálya - Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. Kétszínnyomású térkép, mérete: 920x1280 mm egy 985x1570 mm méretű térképlapon. A főváros déli vonzáskörzetében fekvő Szigetszentmiklós a Csepel-sziget iparfejlesztésének korábban is kiemel fontosságú területe volt, itt működött többek között a Csepel Autógyár telepe is, és az 1960-as évek elején további ipari létesítmények létrehozását fontolgatták. Az ekkoriban 13500 lakosú Szigetszentmiklós ipari és infrastrukturális fejlesztéséhez átfogó tervezésre volt szükség, térképünk ezt a folyamatot dokumentálja. Ahogyan térképünkön is látható, a várost mezők, dűlők, gyümölcsösök vették körül, felszínformáját illetően pedig dombos vidéknek bizonyult, a Duna mentén ingoványos részekkel, a lakosság közlekedését pedig legkivált a jó ideje működő Ráckevei HÉV szolgálta (nyomvonala térképünkön is ugyanott fut, ahol ma). Térképünkön jól elkülönül a nagyközség bel- és külterülete, a belterületen külön jelölik az emeletes, a kétemeletes és a még több emeletes épületeket; egyik épülettípusban sem dúskált ekkoriban a döntően földszintes jellegű település. Térképünk kiemeli a közintézményeket, ipari és vasúti épületeket és külön kódolással bírnak a víkendházak. A mai állapottól való legemlékezetesebb eltérés Szigetszentmiklós meghatározó méretű negyedének, a Buckának feltűnő lakatlansága; az 1961-es tervek ezt a dombokkal, gyümölcsösökkel teli részt nem szánta beépítésre; a városnegyed csak jóval később, spontán módon indult növekedésnek, és alkotja ma Szigetszentmiklós bonyolult utcaszerkezetű, családi házas negyedét. Térképünkön felül foltosság, sérülés és kisebb, a szövegtükröt nem érintő hiány, a bal felső sarokban elhelyezett címfeliratnál nagyobb hiány, foltosság. Térképünkön alul, középen kisebb, halványabb foltosság, bal szélén kisebb sérülések, hátoldalán foltosság.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230821.jpg)
![[Térkép] Fejér vármegye földadókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. Méretarány: 1:144 000. (1912) Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Fejér megyei áttekintő térképe. Kétszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a vasúthálózat azóta nemigen fejlődött a térségben). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: példányunk így egészült ki a ,,földadókataszteri beosztás" címsorral, illetve így került rá vörös színnel a becslőjárások határa. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon bal felső sarkán kisebb hiány, jobb alsó sarkán apró foltosság, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: 0. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230813.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230820.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230814.jpg)
