1910. március 27. Ady Endre (1877-1919) autográf levele Gerő Ödön (1863-1939) író, újságíró, szerkesztőnek. Párizsból. A levél szövege: "Nagyon Tisztelt Szerkesztő úr, megtisztelő szíves sorait köszönöm. Én valóban egész örömmel állok a Világ mellé, ha erről szó lesz. Közös ügyünk, közös harcunk, közös vágyunk, még akkor is, ha ki kellene maradnom belőle. Verset az első számra azért nem küldhetek, mert a Nyugat-tal való szerződésem tiltja. Nekik írtam engedelemért, s remélem, szerkesztő úr is szívesebben lát egy szabad, harcos katonát, mint hitszegő átpártoltat. Mint Révésznek írtam, én májusra hazamennék, ha helyet találnék a lapnál. Mindenesetre - ugye? - idegenek nem leszünk egymáshoz? A mélyen tisztelt Szerkesztő úrnak régi, igaz tisztelője (Vasárnap, húsvét) Ady Endre" Publikálva: Ady Endre levelei II. 659. Az induló Világ liberális polgári radikális, szabadkőműves hátterű, ,,európai magyar lap" csak 20 ezer példányban jelent meg, de befolyása ennél jóval nagyobb volt. Legfontosabb publicistái Jászi Oszkár és Ady voltak. 1926-ban a kor egyik vezető botrányáról, a magyar állami részvétellel zajlott frankhamisítási ügyről írtak, ami miatt végül betiltották. A Világ újságírói ekkor megvásárolják a Magyar Hírlapot. Ady - aki maga is szabadkőműves páholy tagja volt - a levél tanulsága szerint állandó státuszért folyamodott a lapnál. Ezt megelőzően számos alkalommal érdeklődött az akkor még induló és cím nélküli lapról: Hatvany Lajosnak írt levelében például így ír: ,,Írj arról is, hogy a szabadkőműves napilappal mi van már? Ki csinálja?" (Ady Endre levelei II. 81.) Ezután egy héttel Jászi Oszkár küldött levelében így ír neki: ,,Mindent el fogok követni, hogy az új lap meghívjon" (AEL II: 365.) Révész Bélának március 11-én: ,,...ha az új lap megindul, akkor mindjárt" hazamegy (AEL II:83.). Ezután kapta meg Gerő Ödön főszerkesztőtől a felkérést ,,egy hazafias, azaz "magyar verset" kértek tőle az induló lapba (AEL II: 370-371). Ady erre válaszul írta meg levelünket. Hogy felfokozott várakozásai mennyire lehűltek mutatják az ezután született következő írások. Bölöni Györgynek írt levelében Ady kissé csalódottan írja: "Drága Gyurkám, Gerőnek nem úgy kellett volna írni, ahogyan írt. Ő verset kért csak. Én ezt a Nyugattal egyébként is ezer haragban lévén, ily hirtelen nem teljesíthettem. De írtam a Nyugatnak, adjon engedelmet. Mindenesetre a helyes az volna, ha a Világ mint rendes munkatársat invitálna meg. Avagy legalábbis két tárcában, három cikkben és egy versben par mois állapodnék meg velem." (AEL II. 661.) Ady Lajosnak ugyanekkor: "Gerő Ödön nem olyan levelet írt, hogy a karjaiba hulljak. De remélem, rájön ő még arra, hogy reám szüksége van. " (AEL 662.)
Ady Endre (1877-1919) autográf dedikálással ellátott fényképe, kezelőorvosának dr. Láng Menyhért ideggyógyásznak dedikálva. "dr. Láng Menyhértnek hálával és bizalommal 1915. febr. 11. Ady Endre" Láng Menyhért 1915-16 ban kezelte Ady-t, akiről az volt a véleménye, hogy "Ady Endre démona nem a luesz volt, hanem az alkohol." E megállapítás mintegy alátámasztása a dedikáció írásképe. Paszpartuzva, üvegezett keretben. Fotó mérete 6x9 cm, Keret mérete 18x14 cm
Jókai Mór (1825-1904) egy oldalnyi kézirata a Kőszívű ember fiai c. regényéből. Négy sarkánál egy nagyobb méretű lapra ragasztva, alatta Feszty Masa (1895-1979) festőművész autográf ajándékozási soraival: "Egy lap kedvenc Jókaim a "Kőszívű ember fiai"-ból - az aranyszívű ember fiának. Feszty Masa"" Feszty Masa: Feszty Árpád és Jókai Róza (Jókai Mór fogadott lánya) leánya, Laborfalvi Róza dédunokája és Jókai Mór (nem vér szerinti) unokája. A munkacímén Anya örökké-ként megnevezett Kőszívű ember fiai Jókai legismertebb és legnagyobb hatású műve. 1869-től A Hon c. lapban jelent meg folytatásokban. "A könyv sikerének egyik titka a fordulatos cselekmény sodra, a sokszálú történetmondás színgazdagsága és az érzelmekre ható, közvetlen előadásmód, amelynek révén keletkezése óta a legnépszerűbb magyar regények egyike. Kevés műről mondható el, hogy kötelező olvasmányként sem veszítette el vonzerejét " Anya örökké Népszabadság, 2007. augusztus 2. Hajtogatva, az ajándékozási lapon gyűrődésekkel " A szabadkai föld népe meztelen kézzel foglalta el az ellenfélnek félmérföldre hordó ,,bácsi" nevű öreg ágyúját. A ma alakult zászlóalj már holnap gyakorlatot tartott, s egy hét múlva ment a tűzkeresztelőbe. Mindenki testvér volt a trikolór alatt, nem gúnyoltak senkit tótnak, németnek; azok mind egy zászló alatt egy haza fiainak vallották magukat. A tiszt jó pajtás volt. Együtt evett, együtt ázott, egy szalmán hált a közlegényeivel, s tanították egymást hazaszeretetre. Nem volt szökevény. Hová szökött volna? Minden ajtótól elkergették volna a gyávát. Ha megverték a sereget, nem futott szerteszéjjel. Igyekezett ismét összegyűlni s folytatni a harcot. S nemcsak az harcolt, kinek fegyver volt kezében; harcolt minden élő lélek. Asszonyok bátoríták fiaikat. Úrhölgyek mentek sáncot hordani az erődítésekhez; vettek részt veszélyes küldetésekben, miket csak asszony képes el nem rontani. Asszonyok voltak a legjobb tudósítók. Csaták után ők ápolták a sebesülteket. Kórház volt minden úri lak a csatatér közelében. S a költő, ki meteorként futotta végig az egész eget fölöttünk, nem zengett egyébről, mint e szent harcról; ez hangzott alá onnan a magasból; ez volt utolsó szava, midőn az ismeretlen láthatáron lebukott előttünk. - Talán nem is a földre esett le? Talán egy új földforgás alkalmával ismét meglátjuk őt, szikrázva, mennydörögve fejeink felett. Így támadt a nemzeti hadsereg. Jól van. Ez idáig poézis, de hol a próza? Hát a pénz? "
XVII-XVIII. sz. Buda várának látképe előtérben Buda herceggel. "Buda 5us Dux Hunnorum Bellicus" akvarell, papír, feliratozva. Lapméret 27x19 cm Kis apró lyukkal, foltokkal. Lapméret 27x19 cm
XVII-XVIII. sz. IV. Béla Bela 4us Dux Hunnorum Iudex Bellicus akvarell, papír, feliratozva. Lapméret 27x19 cm Kis beszakadásokkal, foltokkal. Lapméret 27x19 cm
1711 Eleonóra Magdolna (1655-1720) magyar krályné I. Lipót császár feleségének autográf aláírással ellátott levele papírfelzetes viaszpecséttel / Autograph signed letter of Eleonore Magdalene von Pfalz-Neuburg; queen of Hungary and Austria to Camillo Borghese. With wax seal.
1733 Vilma Amália magyar királyné (1673-1742), I. József király feleségének autográf aláírással ellátott levele Camillo Borghesenek papírfelzetes viaszpecséttel / Autograph signed letter of Amalia Wilhelmina queen of Hungary and Austria to Camillo Borghese. With wax seal.
VÉDETT! 1770 Nemesi címeres levél, armális a felvidéki, Szepes vármegyei, Lőcséhez és Iglóhoz kötődő Dierner (Dirner) család részére. Húsz kézzel írt, számozatlan oldal, díszes iniciálékkal, két festett nemesi címerrel. Vegyesen latin és német nyelvű szöveggel. Első és második oldalon II. Rudolftól származó, 1595. évi, Dierner János, Tamás, András, Borbála, Erzsébet és Katalin nevére kiállított nemesi címeres levélre hivatkozó latin szöveg. Ötödik oldalon Feja János, nagyrákói (1707-1784) választott püspök nevével. Utolsó előtti oldalon Kutassy János (másként: Kutasi, 1545 körül-1601) érsek és Himmelreich Tibor, II. Rudolf idején a Magyar Kancellária titkára, neveivel .Utolsó oldalon a Berzeviczy család nevének egy tagjával és aláírásával. Korabeli díszes, aranyozott, kissé kopott bőrkötésben, rajta 1770 évszámmal. Pergamen lapok egy része helyenként kissé foltos, de összességében jó állapotban.
1808 A komárom vármegyei aranyosi és bogyai Csóka nemesi família bizonyságlevele. A Komárom vármegyei rendek által kiállítva ("Universitas Praelatorum Baronum, Magnatum , et Nobilium Comitatis Comaromiensis ...") Latin nyelven, a szennylapok papírlapok (1-1 sztl. lev.), a szöveg pergamen lapokon (6 sztl. lev.), számos aláírással, szárazpecséttel. Diszes, a gerincén fűzött egészbőr-kötésben, kopott borítóval, az elülső kötéstábla belső papírborítása szakadt, részben elvált, 6 sztl. lev.
cca 1833 Országgyűlési jegyzőkönyv részlete, benne a Főrendiház vallási ügyekről szóló vitával, benne a kor neves politikusaival, főrendjeivel (Batthány, Dessewffy Aurél, Széchényi, Wesselényi...stb.), magyar nyelven, ismeretlen személy tollából, két lapon sérüléssel, lyukkal, 12 sztl. lev.
1838 Herceg galántai Esterházy Pál Antal (1786-1866) diplomata, később a király személye körüli miniszter, autográf aláírással ellátott londoni keltezésű levele, a Rotschild családnak, melyben kéri őket, hogy a számukra megküldött rézmetszetekért fizessenek a Bécsi Művészeti Akadémiának. Az Akadémián tanult ekkor és később is számos híres magyar képzőművész pl Freneczy István, Rudolf Alt, Munkácsy Mihály. Egy beírt oldal, hozzá a leirattal / 1838 Autograph signed letter of prince Paul von Esterhazy diplomat. The letter is for the Rotschilds in which he request them to pay for the engravings for the Vienna Academy of Arts.
1849 dec. 20. Horváth Mihály (1809-1878), a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, történész autográf levele Marie-Louis-Pierre Félix Esquirou de Parieu (1815-1893) francia kultuszminiszternek melyben kutatási engedélyt kér francia könyvtárakba, megemlítve, hogy menekültként az osztrák követ segítségére nem számíthat. Horváth MIhály, a magyar történetírás fontos alakjaként a szabadságharc leverése utáni száműzetésében feldolgozta a külföldi levéltárakban található magyar okleveleket és kiadta azokat. Munkáját láthatólag azonnal elkezdte a szabadságharc leverése után.