1940 Erdélynek és Magyarország keleti részeinek néprajzi térképe 1910-ben, 1:500 000, Magyar Királyi Honvédelmi Térképészeti Intézet, hajtott, szakadással, 82×110 cm
Ausztriai és Magyar országi Képviselő- Választó- Kerületek-térképe. Tervezte: Gróf Kreith Béla (Bécs, 1885. Freytag és Berndt.) Kissé sérült papírborítóval 68x54 cm
cca 1930 "Igazságot Magyarországnak. Justice for Hungary!" Csehszlovákia és Magyarország néprajzi megoszlását ábrázoló irredenta térkép. "Felvidékünk elrablásával 3,796.000 magyar, tót, ruthén testvérünk került Cseh elnyomás alá. Reviziót!" Bp., Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, (Otthon-ny.), hajtott, szakadással, a hátoldalán brilliáns rajzzal, a sarkain kis lyukakkal, 35x50 c...
Magyarország térképe az elszakított területekkel. Propaganda térkép, kartonlapra nyomtatva. A térkép körül statisztikai adatok a trianoni veszteségekkel (területi, lakosság számaránya, ill. nemzetiségi megoszlása szerint) A kép jobb felső sarkában Mátyás király. Készítóje Bárány Árpád, megjelent 1922-ben. Kiadó: Riegler J. E. (Budapest) Mérete: 243×335 mm. A kép sarkában gombostű nyomok.
Magyarország térképe az elszakított területekkel. Propaganda térkép, kartonlapra nyomtatva. A térkép körül statisztikai adatok a trianoni veszteségekkel (területi, lakosság számaránya, ill. nemzetiségi megoszlása szerint) A kép jobb felső sarkában Szent László király. Készítóje Bárány Árpád, megjelent 1922-ben. Kiadó: Riegler J. E. (Budapest) Mérete: 243×335 mm. A kép sarkában gombostű nyomok.
1919 Szeged sz. kir. város határának térképe. Tervezte: Jakabffy Lajos. Sokszorosította a Magyar Állami Nyomda, Bp. 1 : 28.800. 12 részből álló, nagyméretű térkép, helyenként kissé sérült lapszélekkel, feltekerve, egyenként: kb. 77x60 cm
1909 A Magyar Szent Korona országainak igazságügyi térképe, összeállította: Dittrich József, méretarány - 1: 2 500 000, kiadja: Beyer Róbert kőnyomdai műintézete, Temesvár, 53×70 cm
Magyarország Horvát-Tótország térképe Budapest, 1887, Eggenberger. (Hoffmann és Molnár). Kőke Frigyes kőnyomdája, Bécs. Rajzolta: Homolka József. 1: 900 000. 120x80 cm Vászonra kasírozva sarkain kis sérüléssel
Az Atlanti-óceán északi része. Német nyelven feliratozott, kézzel határszínezett térkép, szerkesztette Franz Anton Schrämbl bécsi térképész (1788). Karte des Atlantischen Oceans. Herausgegeben von Herrn F. A. Schraembl. N. 91. (1788) [Bécs] Wien, [1800]. Franz Anton Schrämbl. Kézzel határszínezett rézmetszet, mérete:490x610 mm, lemezméret: 525x650 mm, lapméret: 645x845 mm. Kézzel határszínezett, m...
Plan von Hermannstadt 1907., 1:8,000, Hrsg. von de Section Hermannstadt des Siebenbürgischen Karpathen-Vereines. Wien, G. Freytag &Berdnt, eredeti borítóval, egy helyen szakadással, 41x33 cm.
cca 1900 Kolozsvár sz. kir. város legujabb tervrajza. Kolozsvár, Stein János M. Kir. Egyetemi Könyvkereskedése, (Bp.-Bécs, Bannwarth Th. Kartográfiai Műintézet-ny.), színes, litografált várostérkép, a hátoldalon a köz- és nyilvános épületek jegyzékével, hajtott, 28x39 cm
Darabanth Auction House
![Az Atlanti-óceán északi része. Német nyelven feliratozott, kézzel határszínezett térkép, szerkesztette Franz Anton Schrämbl bécsi térképész (1788). Karte des Atlantischen Oceans. Herausgegeben von Herrn F. A. Schraembl. N. 91. (1788) [Bécs] Wien, [1800]. Franz Anton Schrämbl. Kézzel határszínezett rézmetszet, mérete:490x610 mm, lemezméret: 525x650 mm, lapméret: 645x845 mm. Kézzel határszínezett, míves kivitelű térképünk Franz Anton Schrämbl bécsi térképész monumentális atlaszában, egyben főművében: az ,, Allgemeiner Grosser Atlas" című kötetben jelent meg, annak 91. számú térképmetszeteként. A mintegy másfél évtizedig készülő album végül 1800-ban látott napvilágot. A térképek szerkesztője, Franz Anton Schrämbl (1751-1803) maga alapította térképészeti kiadóját, és lehetőség szerint a legfrissebb térképészeti felmérések alapján dolgozott. Német nyelvű atlanti-óceáni térképe az Egyenlítő tájától Grönlandig ábrázolja az óceánt, Észak-Amerika keleti felét, a karibi szigetvilágot, Dél-Amerika északi részét, az afrikai kontinens zömét és Európa csaknem teljes egészét, egészen a Fekete-tengerig. Térképünk számos érdekes részletet rejteget. Az óceáni partok észak-déli leképezésének első feltűnő vonása az enyhe torzítottság, melynek nyomán Európa és Észak-Amerika lényegesen nagyobbnak tűnik valós méreteihez képest. Térképünk tudatos torzítottságát egyáltalán nem rejtegeti a dokumentum: az Egyenlítőtől távolodva egyre nő a szélességi fokbeosztások egyes fokai közti távolság, ami Európa és Észak-Amerika partjainak lényegesen részletesebb ábrázolását teszi lehetővé. Keleti-nyugati irányban szintén meglepetéseket rejt dokumentumunk. 18. század végi térképünk a keleti-nyugati fokbeosztás eltérő hagyományai szerint kezdő hosszúsági körnek egyaránt felveszi Ferro szigetét, Párizst és Londont. A Kanári-szigetek legnyugatabbi tagját, El Hierro (Ferro) szigetét már az ókortól tengerészeti alappontként használták, hiszen az ismert világ e ponttól teljes egészében keletre helyezkedett el. Az antik hagyományt átvéve, a nemzeti tengerészeti szabványosítás érdekében Richelieu bíboros javaslatára 1634-ben kezdő délkörnek Ferro szigetét vették fel, a szabványt számos állam átvette, ám a maga körében a francia és az angol hajózás más hagyománnyal is élt, ennek megfelelően a térképészetben elterjedt a párizsi, illetve londoni kezdőmeridián is. A tájékozódás megkönnyítése érdekében térképünk mindhárom beosztást feltünteti. Dokumentumunk zöld színnel emeli ki a kontinensek és a hozzá tartozó szigetek határvonalait. A hajózás biztonságát elősegítendő térképünk utal egyes tengerszakaszok kisebb tengermélységére is, a földrészek tekintetében pedig elsősorban a tengerészeti szempontból jelentősebb folyókat tünteti fel. Térképünk a kontinensek belső részei és domborzati viszonyai iránt kevéssé érdeklődik, az atlanti hajózás szempontjából mellékes területeken fontos folyók és folyómenti városok fel sem tűnnek. Így érhető, hogy az olasz, spanyol, francia, angol és az új-angliai partvidékek városhálózata részletesen dokumentált, és szerepel mappánkon a tengermelléki Szentpétervár is; ám az atlanti navigáció szempontjából kevésbé lényeges Közép-Európa fő folyója, a Duna fel sem tűnik a térképen, ahogyan a Duna menti fontos városok: Belgrád, Buda, Bécs sem szerepelnek, jóllehet, a térkép maga, illetve a monumentális atlasz, amelynek végül részét képezte térképünk, Bécsben készült. Szép állapotú lap, hátoldalán régi tulajdonosi bélyegzéssel, illetve erősítő papírcsíkkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3117432.jpg)
