Kerényi Jenő (1908-1975): Táncosnő (Táncoló art deco nőalak), 1929-30 körül. Patinázott bronz, márvány talapzaton, jelzett: "Kerényi 1930.'' valamint "Hild'' [Hild Imre Kerényi Jenő öntőmestere volt.] m: 28,5 cm, talpazattal: 31 cm. Prov.: Hild Imre öntőmester egykori saját példánya. A szobor egy másik példánya reprodukálva: Rózsa Gyula: Kerényi Jenő 1908-1975. Bp., 2010, Glória Kiadó, 11. és 163. o. / Art deco dancer, bronze statue, another piece reproduced in the book: Rózsa Gyula: Kerényi Jenő 1908-1975. Bp., 2010, Glória Kiadó, page 11. and 163.
Erdei Sándor (1942- ): Angyal. Üveg, márvány talapzaton, jelzett, hibátlan, m: 33,5 cm /// Tanulmányait 1970-1975 között végezte a Magyar Iparművészeti Főiskola Üvegszakán, ahol Z. Gách György és Bohus Zoltán voltak a mesterei. Erdei Sándor, a Salgótarjáni Öblösüveggyár és a budapesti üvegképzés neveltje, több műfajú művész. Tevékenységének, ?az üveggyári évtizedek alatt, egyik alappillére volt a formatervezés. Ott ivódott szemléletébe, látásmódjába az egyszerűség, a rend iránti hajlam, a modulszerű keretek, a korlátozott léptékek tisztelete, s az az alkotói sajátosság, hogy semmit nem bíz a véletlenre. Szereti gondosan előkészíteni, aprólékosan megtervezni a dolgokat, bár jól tudja, hogy a váratlan fordulatok így sem zárhatók ki teljesen. Ezzel az alapállással végzi szabad alkotótevékenységét is, az üvegművészet és a szobrászat területén, melyeknek 1986 óta van elsőbbsége a pályáján. Erdei Sándor a dísztárgy körébe tartozó műveiben az üveg anyagi adottságaiban rejlő esztétikumot bontakoztatja ki, s igyekszik a saját jellegzetességeit megformálni, hol nyersebben, darabosabban, hol pedig csiszolt, míves, lekerekített formákkal. Szobraiban viszont inkább az elüvegtelenítésre épít, a jellegzetes üvegtulajdonságok, az átlátszóság, fényvisszaverés és tükrözés visszaszorítására.
Percz János (1920-2000): Fej. Öntött bronz, jelzés nélkül, hibátlan, talapzat nélkül, m: 21 cm /// 1952-től foglalkozott fémek (réz, ezüst, vas) megmunkálásával. 1957-1960 között hét iparművészeti pályázaton vett részt: hat alkalommal I. helyet ért el. 1958-tól ösztöndíjat kapott. 1959-től volt kiállító művész. 1960-ban szabadfoglalkozású iparművész lett.
Kallós Ede (1866-1950): II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szecessziós dombormű / relief, 1900-as évek eleje. Festett öntöttvas, bársonybevonatú keretre applikálva, bársony foltos. 33x32 cm, teljes méret 50x50 cm