1941-1946-1950-1951 John Flournoy Montgomery (1878-1954) az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének emlékalbuma. Rendkívül izgalmas kordokumentum! Rengeteg aláírással, bejegyzéssel, (több száz: kb. 400-500.) Részben dátumozva: 1941. jan. 19. - március 10. Majd felmentése után, feltehetőleg más állomáshelyeken keletkezett bejegyzésekkel is: 1941. május 29., 1946. júl. 22., 1950. jan. ...
1910 Ady Endre (1877-1919) - Horváth János (1878-1961) - Szilágyi Sándor (?-?) klasszika filológus által küldött lap: "Hárman őrizzük a házat az este óta, már bele is fáradtunk. Jöjjön és váltson fel bennünket. Sajnálom, hogy most nem találkozhattunk. Horváth bácsi. Nagymama. Sándor bácsi. Ady bácsi."..."Kövendy Dénes VII. oszt. gym. tanuló úrnak." 1910. aug. 31., Kunmadaras. Horváth János (1878-...
1646. jún. 29. Egerszeg (Zalaegerszeg), buzini Keglevich Péter (1603-1661 után) horvátországi birtokos, katona, a török ellen vívott harcok aktív résztvevője (1641-től az egerszegi vár főkapitánya, illetve a Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese [vicegenerálisa]) magyar nyelvű levele gróf Batthyány Ádám (1610-1659) császári és királyi kamarásnak. A levél első soraiban jelentést tesz Kisk...
1694 Pest, Donathus Heissler comes ab Heitersheim. (Donat Johann Heißler von Heitersheim (1648-1696) német lovag, dragonyos kapitány, majd német-római császári hadvezér, báró, majd gróf), a török ellenes háborúban Arad és Temesvár felszabadítója, majd Thököly rabja, donatiója hogy Túr (Mezőtúr) városa ezen a télen semmivel sem tartozik senkinek. Papírfelzetes viaszpecséttel
1750 Határbejárás, (Solt)Vadkert és (Nagy)-Bócsa között, br. Orczy Lőrinc (1718-1789) főispán, tábornok és költő. Sárközi János, Sárközi Pál, és Tormássy István autográf aláírásával és viaszpecsétekkel 5 beírt oldalon korabeli borítóval
1784 A Kraszna vármegyebeli Mezősomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Győrtelek, Badatson települések között fekvő erdélyi Magura hegy hovatartozása eldöntésére indított telekkönyvi per anyaga, a helyi öregek tanúvallomásaival magyar nyelven, melyből a hegy történetére vonatkozó adatok derülnek ki, régi történetekkel. Összesen 260 kézzel beírt oldal, nagy méretű kissé sérült félbőr kötésben / 1784 Ad ...
1809-1851 Dabas Halász-család, örökösödési per irat. Somogyi Antal (1811-1885) Pest város főbírájának, 1848-as politikusnak (Ő volt a szatmári 12 pont szerzője, melyek 1848-ban országos elfogadásra találtak, majd a szabadságharc után máltai emigrációba ment ), Simontsits János aláírásokkal és viaszpecséttel 9 beírt oldal
1826 Apatin (Abthausen), ács-mesterlevél, német nyelven, rézmetszet, alul díszes címerrel, sc: Zombor. Christoph Hartvig Anno 1791, hajtott, jó állapotban, 31,5x43 cm
1829 Sopron, Schuldschein (adóslevél, kötelezvény), német nyelven, két beírt oldal, Martiny Frigyes (1801-1885) városi hivatalnok, Sopron későbbi polgármesterének aláírásával; Sopron város címerét ábrázoló, papírfelzetes viaszpecséttel, a lap közepén kisebb szakadással. Martiny Frigyes 1801. december 25-én született Sopronban. Az evangélikus líceum diákja volt, majd fiatalon a város hivatalnoka l...
1891-92 Dusnokpuszta (Sajószentpéter) kisközség felvételi előrajzai és Dusnokpuszta adóközség határleírása 24 db nagy méretű + 1 db kézzel rajzolt térkép 48x40 cm
1862-1896 Borsod vármegye, Sajó-Szentpéteren alakult, Tőrös Gerzson elnöklete alatti tanáregylet alapszabályai, valamint jegyzőkönyvei, stb. Összesen kb. 100 kézzel beírt oldalon benne Millenniumi ima és egyéb érdekességek. Fűzve, borító nélkül.
1879 I. Ferencz József és neje Erzsébet ő felségének Ezüst mennyegzőjök örömemlékeül Békés megye hölgyei, 1879. ápril. 24-kén. Szent koronás fejléccel, középen Békés megye címerével, és körben a megyei települések nevével és címerével. Tervezte: Göndöcs Benedek apát. Kőre metszete Rohn A. Bpest. A 2. lapon Békésmegye hölgyeivel: Jancsovics báró Wasmer Ida, Németh báró Rudnyánszky Emilia és mások, ...
Darabanth Auction House
![1646. jún. 29. Egerszeg (Zalaegerszeg), buzini Keglevich Péter (1603-1661 után) horvátországi birtokos, katona, a török ellen vívott harcok aktív résztvevője (1641-től az egerszegi vár főkapitánya, illetve a Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese [vicegenerálisa]) magyar nyelvű levele gróf Batthyány Ádám (1610-1659) császári és királyi kamarásnak. A levél első soraiban jelentést tesz Kiskomárom (ma Zalakomár) várában tett látogatásáról: ,,Az elmult vasárnap éjjel kimentem Kis Comarba, hetfőn reggel oda jöt a török (...)"; a levél későbbi részében emberhiányról számol be: ,,(...) nincs honnan kit oda rendelnem, mindenüt annyira megfogyatkoztunk (...)". A hátoldalon Keglevich Péter címerével és monogramjával (P. K.) ellátott pecséttel. A lapon ázásnyomokkal, közepénél cca. 7 cm hosszúságú szakadással (hiány nélkül), "Batthyány hercegi levéltár, Körmend" bélyegzőkkel, 31x20 cm.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3018662.jpg)
![1829 Sopron, Schuldschein (adóslevél, kötelezvény), német nyelven, két beírt oldal, Martiny Frigyes (1801-1885) városi hivatalnok, Sopron későbbi polgármesterének aláírásával; Sopron város címerét ábrázoló, papírfelzetes viaszpecséttel, a lap közepén kisebb szakadással. Martiny Frigyes 1801. december 25-én született Sopronban. Az evangélikus líceum diákja volt, majd fiatalon a város hivatalnoka lett. 1828-ban tette le a polgáresküt. 1835-től belső tanácsos, 1842-től városkapitány, valamint a reformkori országgyűlések egyik soproni követe. 1846-tól 1848-ig a város polgármesteri tisztségét töltötte be. Hivatali ideje alatt, 1847-ben épült meg a Sopron-Bécsújhely vasútvonal. A város követeként részt vett az 1839/40., az 1843/44., valamint az 1848/49. évi pozsonyi országgyűlésen is. 1848 márciusában Pozsonyból Sopronba küldte a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, majd ugyanebben a hónapban az ő elnökletével került felállításra a soproni ,,Biztossági Választmány". Polgármesterségét követően főbírói tisztséget töltött be, majd 1848 júniusában megválasztották Sopron város követévé a pesti népképviseleti országgyűlésbe. 1849 januárjában, Pest kiürítése után Sopron város képviselőjeként kötelességének érezte, hogy társaival együtt elkísérje a menekülő kormányt Debrecenbe. Távollétében először főbírói tisztségétől fosztották meg, majd vagyonelkobzásra ítélték. A szabadságharc bukása után visszavonult a politikától, de Sopron kulturális közéletében továbbra is aktív maradt. 1861-ben neve ismét felmerült, mint a város országgyűlési képviselőjének jelöltje, azonban Martiny korára és betegségére hivatkozva ezt nem fogadta el, és élete hátralevő részében más politikai tisztséget sem vállalt. [Forrás: Sopron anno - Neves soproniak - Martiny Frigyes (1801-1885). https://sopronanno.hu/bejegyzes/martiny-frigyes-1801-1885]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3085800.jpg)
