1941-1946-1950-1951 John Flournoy Montgomery (1878-1954) az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének emlékalbuma. Rendkívül izgalmas kordokumentum! Rengeteg aláírással, bejegyzéssel, (több száz: kb. 400-500.) Részben dátumozva: 1941. jan. 19. - március 10. Majd felmentése után, feltehetőleg más állomáshelyeken keletkezett bejegyzésekkel is: 1941. május 29., 1946. júl. 22., 1950. jan. 28. -február, 1951. dec. 30. A bejegyzők, aláírók között számos magyar vezető politikus, diplomata, valamint külföldi magyarországi megbízatással rendelkező diplomata, politikus: Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó, Horthy Miklósné Purgly Magdolna (1881-1959), Horthy Jenő (1877-1953); Habsburg Albert főherceg (1897-1955), Habsburg József Ferenc főherceg (1895-1957), Habsburg József főherceg (1872-1962), és felesége Auguszta főhercegné (1875-1964), lányuk Magdolna főhercegnő (1909-2000), Habsburg Otto (1912-2011) főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Gabrielle főhercegnő. Angelo Rotta (1872-1965) magyarországi apostoli nuncius (1930-1945). Teleki Pál (1871-941) miniszterelnök, Kánya Kálmán (1869-1945) volt külügyminiszter, Bárczy István (1866-1943) Budapest főpolgármestere, Kállay Miklós (1887-1967) korábbi földművelésügyi miniszter, későbbi földművelésügyi (1942-1943), miniszterelnök (1942-1944), Bárdossy László (1890-1946) külügyminiszer, későbbi miniszterelnök, Reményi-Schneller Lajos (1892-1946) pénzügyminiszer (1938-1945), Ghyczy Jenő (1893-1982) diplomata, külügyminiszter (Kállay Miklós-kormány, 1943-1944), Uray István (1882-?) államtitkár, Horthy kabinetirodájának miniszteri rangú államtitkárának főnöke, Ullein-Reviczky Antal (1894-1955) diplomata, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, báró Villani Lajos (1891-1948) diplomata, Sir Owen St. Clair O'Malley (1887-1974. április 16.) diplomata, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Leon Orlowski (1891-1976) lengyel nagykövet, diplomata, író. Széchényi Bertalan (1866-1943), agrárszakember, a Felsőház elnöke. Lázár Andor (1882-1971) politikus, a Darányi-kormány egykori igazságügy-minisztere. Valamint számos főrend, és közéleti személyiség, köztük: Sándor-Metternich Klementina, Festetics (?), Zichy Mária Eugénia (1902-1992), Zichy Pallavicini Édua(rdina), urányi Sigray Antal (1879-1947) politikus, Zichy Guido, Rosty-Forgách Ferenc, Pallavicini György, Zichy János, Bethlen Margit, Pongrácz Jenő, Pongrácz-Almásy Jeanne, Apponyi Klotilde (1867-1942) Apponyi Albert felesége, Eckhardt Tibor (1888-1972) politikus, ifj.Lóczy Lajos (1891-1980) geológus, a Földtani Intézet igazgatója (1932-1948), Kornis Gyula (1885-1958) pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus. De szerepel az aláírók között Márai Sándor (1900-1989) író is! Valamint Judith Listowel (1903-2003) magyar származású brit újságíró, író, afrikanista. Részben dátumozással, és a lapok egy részén dátumozás mellett az eseményekkel (pl.: Party at Countess Forgách. February 1st. 1941; Lunch at the Prime Minister February 11th 1941; Lunch at Prof. de Lóczy February 21-1941, Luncheon at Count and Countess Pongrácz. February 22nd - 1941. ...stb.) Aranyozott egészbőr-kötésben, aranyozott lapélekkel, a borítón kopásnyomokkal, kis foltokkal. Rendkívül izgalmas, egyedi, történelmi és kordokumentum, amin keresztül bepillantást nyerhetünk a kor politikai és társadalmi életébe egy amerikai diplomata mindennapjain keresztül. John Flourmoy Montgomery (1878-1954) az Amerikai Egyesült Államok budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere (nagykövete) volt 1933 júniusától 1941 márciusáig. Eredetileg nem volt diplomata, habár igaz, hogy Budapesten kiváló diplomata lett belőle. Diplomáciai karrierjét annak köszönhette, hogy sikeres tejipari üzletemberként bőkezűen támogatta Roosevelt demokrata párti elnök választási kampányát. Számos komoly pozícióban lévő barátot szerzett. (Pl.: Homer Stille Cummings (1870-1956) Roosevelt főügyésze (1933-1939), a demokraták országos bizottságának elnöke, vagy William Gibs McAdoo (1863-1941) Woodrow Wilson veje, és pénzügyminisztere, George Creel (1876-1953) publicista...stb.) Hitt a pártjában, a New Dealben, és Rooseveltben, akinek győzelme után a budapesti nagyköveti pozíciót kapta támogatásáért cserébe. Budapesten rendkívüli gonddal ápolta politikai, társadalmi kapcsolatait. Precízen vezetett protokoll-listával rendelkezett, és naprakész információkkal a magyarországi történésekről. Jó kapcsolatokat épített ki a magyar politikai és diplomáciai körökkel, és a magyar felső osztállyal. Ennek jó példája ez az emlékkönyv. Rendkívül sok főrend, és politikus szerepel benne. A magyarországi kapcsolatait azonban korlátozta, hogy csak angolul beszélt, magyarul nem. Izgalmas kérdés, hogy így Montgomery előtt milyen kép élt Magyarországról. Horthy Miklóssal nagyon jó kapcsolatot épített ki az évek során, akit később az emigrációban mind anyagilag, mind erkölcsileg segített. Kapcsolatai révén sikerült elérni nürnbergi szabadon bocsájtását is. Montgomery és Horthy egymást az 50-es évek elején íródott leveleikben "kedves barátomként" köszöntik. De jó kapcsolatokat ápolt Eckhardt Tibor kisgazda politikussal, akit keresztnevén szólított és fényképét dolgozószobája falán tartotta. A magyar politikai körökkel folytatott bizalmas beszélgetéseit közvetlenül a beszélgetés után lejegyezte, ami érdekes forrása a kornak. A nyíltan náciellenes Montgomery osztozott a budapesti körökkel a kor "szalonzsidózásában", amit ma már ellentmondásosnak érezhetünk a későbbi események tekintetében. A kissé naiv amerikai követ megkedvelte a csillogó Budapestet, ahol jól érezte magát feleségével. Itt tartózkodása alatt mindig kész volt közvetíteni a két ország között. Feleségével, és családjával 1941 márciusában hagyta el Budapestet. Több dolog is közrejátszhatott benne; felesége romló egészségi állapota, vagy egy súlyos diplomáciai hiba (se Imrédyt, se Csákyt nem kedvelte és ennek hangot is adott), amit az egyre fokozódó német nyomás alatt felhasználtak a követ ellen. A budapesti élményeit 1947-ben Hungary: The unwilling satellite, Magyarország, a vonakodó csatlós c. könyvében írta meg, ami nem csak emlékirat, de kiállás is Magyarország mellett./ John Flournoy Montgomery's (1878-1954) Memorandum Book - United States Ambassador to Hungary (1941-1946-1950-1951) This historical artifact up for auction is the memorandum book of John Flournoy Montgomery, who served as the United States Ambassador to Hungary during multiple periods in the early to mid-20th century. This document provides a unique and invaluable insight into the diplomatic interactions and relationships of its time. The memorandum book spans several periods, from 1941 to 1951 (December 30th). Signatures and Annotations: The book contains an extensive collection of entries, boasting approximately 400-500 signatures, annotations, and notes. Prominent Signatories: Among the signatories are numerous distinguished figures, including Hungarian political leaders, diplomats, and foreign diplomats with assignments in Hungary. Notable individuals include: Horthy Miklós (1868-1957), Regent of Hungary Horthy Miklósné Purgly Magdolna (1881-1959) Horthy Jenő (1877-1953) Habsburg family members: Albert főherceg (1897-1955), József Ferenc főherceg (1895-1957), József főherceg (1872-1962), Auguszta főhercegné (1875-1964), Magdolna főhercegnő (1909-2000), Otto főherceg (1912-2011), and Gabrielle főhercegnő. Angelo Rotta (1872-1965), Apostolic Nuncio to Hungary (1930-1945) Teleki Pál (1871-1941), Prime Minister Kánya Kálmán (1869-1945), former Foreign Minister Bárczy István (1866-1943), Mayor of Budapest Kállay Miklós (1887-1967), former Minister of Agriculture and later Prime Minister Bárdossy László (1890-1946), Foreign Minister and later Prime Minister Reményi-Schneller Lajos (1892-1946), Minister of Finance (1938-1945) Ghyczy Jenő (1893-1982), diplomat and Minister of Foreign Affairs (Kállay Miklós government, 1943-1944) Uray István (1882-?), State Secretary Ullein-Reviczky Antal (1894-1955), diplomat and head of the Ministry of Foreign Affairs press department Báro Villani Lajos (1891-1948), diplomat Sir Owen St. Clair O'Malley (1887-1974), diplomat, British Ambassador to Hungary Leon Orlowski (1891-1976), Polish Ambassador, diplomat, and writer Széchényi Bertalan (1866-1943), agricultural expert, President of the Upper House Lázár Andor (1882-1971), politician, former Minister of Justice, member of the Darányi government, and more. Other Notable Figures: The memorandum book also features numerous entries from nobility, public figures, and notable individuals from Hungarian society, such as Sándor-Metternich Klementina, Márai Sándor, Judith Listowel, and more. Detailed Entries: The entries are meticulously dated and provide insights into various events, meetings, and luncheons, including "Lunch at the Prime Minister" and "Part at Countess Forgách." The book is bound in gilded full leather with gilded edges, showing signs of wear and minor stains on the cover. This item represents an exceptional historical document that offers a window into the political, social, and diplomatic life of the era. John Flournoy Montgomery's role as a diplomat, his extensive network, and his candid notations mak
1910 Ady Endre (1877-1919) - Horváth János (1878-1961) - Szilágyi Sándor (?-?) klasszika filológus által küldött lap: "Hárman őrizzük a házat az este óta, már bele is fáradtunk. Jöjjön és váltson fel bennünket. Sajnálom, hogy most nem találkozhattunk. Horváth bácsi. Nagymama. Sándor bácsi. Ady bácsi."..."Kövendy Dénes VII. oszt. gym. tanuló úrnak." 1910. aug. 31., Kunmadaras. Horváth János (1878-1961) irodalomtörténész autográf soraival és aláírásával, valamint Szilágyi Sándor klasszika filológus és Ady Endre (1877-1919) költő, író, újságíró autográf aláírásaival. Valamint a képeslap másik oldalán a csikósok gatyáján ugyancsak az ő aláírásaikkal. Horváth Jánost irodalomtörténészt, kritikust Szilágyi Sándor klasszika filológus mutatta be Ady Endrének, valószínűleg 1909. decemberében. Szilágyi Eötvös-kollégistaként Horváth János barátja volt, később Ady Lajossal is együtt tanított. Ady és Horváth együtt mentek Szilágyihoz Debrecenbe, majd a Hortobágyra is. Innen küldtek lapot, az akkor még fiatal Kövendi Dénesnek (1894-1965) későbbi klasszika-filológusnak és tréfásan a csikósok gatyájára írták fel a nevüket.
1646. jún. 29. Egerszeg (Zalaegerszeg), buzini Keglevich Péter (1603-1661 után) horvátországi birtokos, katona, a török ellen vívott harcok aktív résztvevője (1641-től az egerszegi vár főkapitánya, illetve a Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese [vicegenerálisa]) magyar nyelvű levele gróf Batthyány Ádám (1610-1659) császári és királyi kamarásnak. A levél első soraiban jelentést tesz Kiskomárom (ma Zalakomár) várában tett látogatásáról: ,,Az elmult vasárnap éjjel kimentem Kis Comarba, hetfőn reggel oda jöt a török (...)"; a levél későbbi részében emberhiányról számol be: ,,(...) nincs honnan kit oda rendelnem, mindenüt annyira megfogyatkoztunk (...)". A hátoldalon Keglevich Péter címerével és monogramjával (P. K.) ellátott pecséttel. A lapon ázásnyomokkal, közepénél cca. 7 cm hosszúságú szakadással (hiány nélkül), "Batthyány hercegi levéltár, Körmend" bélyegzőkkel, 31x20 cm.
1694 Pest, Donathus Heissler comes ab Heitersheim. (Donat Johann Heißler von Heitersheim (1648-1696) német lovag, dragonyos kapitány, majd német-római császári hadvezér, báró, majd gróf), a török ellenes háborúban Arad és Temesvár felszabadítója, majd Thököly rabja, donatiója hogy Túr (Mezőtúr) városa ezen a télen semmivel sem tartozik senkinek. Papírfelzetes viaszpecséttel
1750 Határbejárás, (Solt)Vadkert és (Nagy)-Bócsa között, br. Orczy Lőrinc (1718-1789) főispán, tábornok és költő. Sárközi János, Sárközi Pál, és Tormássy István autográf aláírásával és viaszpecsétekkel 5 beírt oldalon korabeli borítóval
1784 A Kraszna vármegyebeli Mezősomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Győrtelek, Badatson települések között fekvő erdélyi Magura hegy hovatartozása eldöntésére indított telekkönyvi per anyaga, a helyi öregek tanúvallomásaival magyar nyelven, melyből a hegy történetére vonatkozó adatok derülnek ki, régi történetekkel. Összesen 260 kézzel beírt oldal, nagy méretű kissé sérült félbőr kötésben / 1784 Ad Inclytam Tabulam Continuam Inclyti Comitatus Krasznensis Judieciariam Dominum, Dominos, gratiosissimum humilime colendissimus - The files of the land registry lawsuit initiated to determine the ownership of the Magura mountain, located between the settlements of Mezősomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Győrtelek, and Badatson in Kraszna County, Transylvania with the testimonies of local elders in Hungarian, which reveal data about the history of the mountain, along with old stories. A total of 260 handwritten pages in a large, slightly damaged half-leather binding
1809-1851 Dabas Halász-család, örökösödési per irat. Somogyi Antal (1811-1885) Pest város főbírájának, 1848-as politikusnak (Ő volt a szatmári 12 pont szerzője, melyek 1848-ban országos elfogadásra találtak, majd a szabadságharc után máltai emigrációba ment ), Simontsits János aláírásokkal és viaszpecséttel 9 beírt oldal
1826 Apatin (Abthausen), ács-mesterlevél, német nyelven, rézmetszet, alul díszes címerrel, sc: Zombor. Christoph Hartvig Anno 1791, hajtott, jó állapotban, 31,5x43 cm
1829 Sopron, Schuldschein (adóslevél, kötelezvény), német nyelven, két beírt oldal, Martiny Frigyes (1801-1885) városi hivatalnok, Sopron későbbi polgármesterének aláírásával; Sopron város címerét ábrázoló, papírfelzetes viaszpecséttel, a lap közepén kisebb szakadással. Martiny Frigyes 1801. december 25-én született Sopronban. Az evangélikus líceum diákja volt, majd fiatalon a város hivatalnoka lett. 1828-ban tette le a polgáresküt. 1835-től belső tanácsos, 1842-től városkapitány, valamint a reformkori országgyűlések egyik soproni követe. 1846-tól 1848-ig a város polgármesteri tisztségét töltötte be. Hivatali ideje alatt, 1847-ben épült meg a Sopron-Bécsújhely vasútvonal. A város követeként részt vett az 1839/40., az 1843/44., valamint az 1848/49. évi pozsonyi országgyűlésen is. 1848 márciusában Pozsonyból Sopronba küldte a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, majd ugyanebben a hónapban az ő elnökletével került felállításra a soproni ,,Biztossági Választmány". Polgármesterségét követően főbírói tisztséget töltött be, majd 1848 júniusában megválasztották Sopron város követévé a pesti népképviseleti országgyűlésbe. 1849 januárjában, Pest kiürítése után Sopron város képviselőjeként kötelességének érezte, hogy társaival együtt elkísérje a menekülő kormányt Debrecenbe. Távollétében először főbírói tisztségétől fosztották meg, majd vagyonelkobzásra ítélték. A szabadságharc bukása után visszavonult a politikától, de Sopron kulturális közéletében továbbra is aktív maradt. 1861-ben neve ismét felmerült, mint a város országgyűlési képviselőjének jelöltje, azonban Martiny korára és betegségére hivatkozva ezt nem fogadta el, és élete hátralevő részében más politikai tisztséget sem vállalt. [Forrás: Sopron anno - Neves soproniak - Martiny Frigyes (1801-1885). https://sopronanno.hu/bejegyzes/martiny-frigyes-1801-1885]
1891-92 Dusnokpuszta (Sajószentpéter) kisközség felvételi előrajzai és Dusnokpuszta adóközség határleírása 24 db nagy méretű + 1 db kézzel rajzolt térkép 48x40 cm
1862-1896 Borsod vármegye, Sajó-Szentpéteren alakult, Tőrös Gerzson elnöklete alatti tanáregylet alapszabályai, valamint jegyzőkönyvei, stb. Összesen kb. 100 kézzel beírt oldalon benne Millenniumi ima és egyéb érdekességek. Fűzve, borító nélkül.
1879 I. Ferencz József és neje Erzsébet ő felségének Ezüst mennyegzőjök örömemlékeül Békés megye hölgyei, 1879. ápril. 24-kén. Szent koronás fejléccel, középen Békés megye címerével, és körben a megyei települések nevével és címerével. Tervezte: Göndöcs Benedek apát. Kőre metszete Rohn A. Bpest. A 2. lapon Békésmegye hölgyeivel: Jancsovics báró Wasmer Ida, Németh báró Rudnyánszky Emilia és mások, hajtott, foltos, kis szakadásokkal, 2 sztl. lev., 46x29 cm.
Darabanth Auction House
![1646. jún. 29. Egerszeg (Zalaegerszeg), buzini Keglevich Péter (1603-1661 után) horvátországi birtokos, katona, a török ellen vívott harcok aktív résztvevője (1641-től az egerszegi vár főkapitánya, illetve a Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese [vicegenerálisa]) magyar nyelvű levele gróf Batthyány Ádám (1610-1659) császári és királyi kamarásnak. A levél első soraiban jelentést tesz Kiskomárom (ma Zalakomár) várában tett látogatásáról: ,,Az elmult vasárnap éjjel kimentem Kis Comarba, hetfőn reggel oda jöt a török (...)"; a levél későbbi részében emberhiányról számol be: ,,(...) nincs honnan kit oda rendelnem, mindenüt annyira megfogyatkoztunk (...)". A hátoldalon Keglevich Péter címerével és monogramjával (P. K.) ellátott pecséttel. A lapon ázásnyomokkal, közepénél cca. 7 cm hosszúságú szakadással (hiány nélkül), "Batthyány hercegi levéltár, Körmend" bélyegzőkkel, 31x20 cm.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3018662.jpg)
![1829 Sopron, Schuldschein (adóslevél, kötelezvény), német nyelven, két beírt oldal, Martiny Frigyes (1801-1885) városi hivatalnok, Sopron későbbi polgármesterének aláírásával; Sopron város címerét ábrázoló, papírfelzetes viaszpecséttel, a lap közepén kisebb szakadással. Martiny Frigyes 1801. december 25-én született Sopronban. Az evangélikus líceum diákja volt, majd fiatalon a város hivatalnoka lett. 1828-ban tette le a polgáresküt. 1835-től belső tanácsos, 1842-től városkapitány, valamint a reformkori országgyűlések egyik soproni követe. 1846-tól 1848-ig a város polgármesteri tisztségét töltötte be. Hivatali ideje alatt, 1847-ben épült meg a Sopron-Bécsújhely vasútvonal. A város követeként részt vett az 1839/40., az 1843/44., valamint az 1848/49. évi pozsonyi országgyűlésen is. 1848 márciusában Pozsonyból Sopronba küldte a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, majd ugyanebben a hónapban az ő elnökletével került felállításra a soproni ,,Biztossági Választmány". Polgármesterségét követően főbírói tisztséget töltött be, majd 1848 júniusában megválasztották Sopron város követévé a pesti népképviseleti országgyűlésbe. 1849 januárjában, Pest kiürítése után Sopron város képviselőjeként kötelességének érezte, hogy társaival együtt elkísérje a menekülő kormányt Debrecenbe. Távollétében először főbírói tisztségétől fosztották meg, majd vagyonelkobzásra ítélték. A szabadságharc bukása után visszavonult a politikától, de Sopron kulturális közéletében továbbra is aktív maradt. 1861-ben neve ismét felmerült, mint a város országgyűlési képviselőjének jelöltje, azonban Martiny korára és betegségére hivatkozva ezt nem fogadta el, és élete hátralevő részében más politikai tisztséget sem vállalt. [Forrás: Sopron anno - Neves soproniak - Martiny Frigyes (1801-1885). https://sopronanno.hu/bejegyzes/martiny-frigyes-1801-1885]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3085800.jpg)
