Fekete szem éjszakája, 1958-as, Rigó Jancsi életéről szóló fekete-fehér film kópiája, kópiatartóban. /// Black Eyes of the Night," a 1958 black-and-white film copy about the life of Rigó Jancsi, in a copy holder.
cca 1970-1972 Varga Zoltán (1945-2010) magyar válogatott labdarúgó, csatár edzőmeze a német Hertha BSC játékosaként töltött időszakából. A Hertha futballklub címerével ellátott, kék-fehér csíkos hosszú ujjú felső, korának megfelelő, megkímélt állapotban. Török Péter (1950?) sportújságíró, riporter gyűjteményéből. Varga Zoltán labdarúgói karrierjét a Ferencváros (FTC) csapatánál kezdte, ahol 1961 és 1968 között játszott; ez idő alatt 135 mérkőzésen 53 gólt lőtt, és négy bajnoki címet nyert a Fradi színeiben. A magyar válogatottban 1964-ben mutatkozott be, és 1968-ig volt a keret tagja, amely évben a mexikói olimpia során disszidált. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség által kiszabott két éves eltiltását követően a berlini Hertha színeiben tért vissza, ahol első idénye során a csapat meghatározó játékosa lett. Azonban az idény utolsó meccsének kapcsán történt bundabotrány miatt (több csapattársával együtt) újabb eltiltást kapott, amelynek következtében végül a skót Aberdeen FC-hez igazolt. Skócia után játszott még Hollandiában (az Ajaxnál), majd ismét Németországban (a Borussia Dortmundnál, illetve az Augsburgnál), valamint Belgiumban is. Később edzőként is jelentős karriert futott be, melynek során (a rendszerváltást követően) Magyarországra is visszatért.
cca 1990-2005 Bada Dada (Bada Tibor, 1963-2006) képzőművész, zenész kéziratai, rajzai, plakáttervei, dokumentumok, fénymásolatok, sok egyedi darabbal, össz. kb. 60 db
[Kézirat] Szocialista törekvések az új magyar festészetben. Dési Huber István (1895-1944) festőművész nyolc oldal terjedelmű autográf tanulmánya, saját kezű javításaival (1935 körül) Dési Huber István (1895-1944) festőművész, művészeti gondolkodó saját kézzel írt tanulmánya a festőművész életében publikálatlanul maradt. Kéziratunk első oldalának jegyzete szerint a tanulmány a festőművész baráti társaságához tartozó Radnóti Miklós hagyatékából került elő, 1970 januárjában. (Dési Huber Istvánné megjegyzése). A modernista képzőművészeti körökben már befutott Dési Huber István több képzőművészeti írást publikált 1933-ban, ebben az írásában azonban személyes hangon ír az akadémikus, polgári és piaci csábításnak nem engedő modernista képzőművészet buktatóiról és belső harcairól. A polgári és szocialista festészet hagyományait szembeállító tanulmány úgy gondolja, hogy a piaci célokat nem hajhászó szocialista festészet a valódi világ megismerésének vágyából születik, és kendőzetlen, kompromisszum-mentes formában ábrázolja azokat a feszültségeket, melyeket érzékel. Dési Huber leszögezi, hogy a társadalmi célzatú szocialista festészet kiteljesedéséhez nem csupán a nyers, népi, évszázados hagyományok tanulmányozása szükséges, hanem szükséges elvetni a túlhajtott avantgárd törekvéseket, melyet formai kísérletezésnek nagyszerűek ugyan, de pont a felemelni kívánt munkások és parasztok számára megközelíthetetlen, ezért célt tévesztett dolog. A művészetszociológiai tanulmány 1975-ben jelent meg nyomtatásban, a szerző ,,Művészeti írások" című kötetének 67-76. oldalán. Kéziratunk a szöveg eredeti, cenzúrázatlan változata. Valamennyi oldalon Dési Huber Istvánné hagyatéki bélyegzése. Prov.: Dési Huberné Sugár Stefánia hagyatéka. Jó állapotú lapok.
[Kézirat] Széchenyi László (1879-1938) washingtoni nagykövet levele úti okmányok megküldése ügyében, saját kezű aláírásával, a nagykövetség szárazbélyegzett levélpapírján. (1926) Kelt: Washington, 1926. május 24. Egy levél, 13 gépelt, egy beírt sor. A közismert grófi családba született Széchenyi László (1879-1938) apjához és testvéreihez hasonlóan diplomáciai hivatást viselt, e minőségében az önálló Magyarország első washingtoni nagykövete volt, nagyköveti pozícióját 1921-1933 között töltötte be. A korszak diplomáciai sajátosságai miatt a washingtoni nagykövet egyben a kubai és mexikói nagyköveti feladatokat is ellátta. A dokumentum szövege: ,,1663. szám. Washington DC, 1926, május 24-én. Mr. John Schöffer, Central Baragua, Cuba. A folyó év május hó 6-án kelt beadványában beküldött $ 3.00 vételét elismerve idemellékelten megküldöm az Európába, Kubába, Dél-Amerikába, Közép-Amerikába és Kanadába kiállított útlevelet. A bevándorlás korlátozása folytán útlevele az Észak-amerikai Egyesült Államokba nem volt kiállítható. Az útlevelet a 3. oldalon írja alá. Széchenyi László [aláírás] rendkívüli követ és meghatalmazott minister". A 19. században az USA félgyarmati birtokába kerülő Kuba 1902-től vált független, ám nem szuverén állammá: egy jogi záradék szerint az ország stabilitása érdekében az Egyesült Államok bármikor beavatkozhat belügyeibe. Latin-amerikai hagyományok szerint dokumentumunk születése idején Kubában ismételten katonai junta működött, 1925-től Gerardo Machado Morales tábornok irányította az országot. Levelünk érdekes adaléka, hogy az Egyesült Államokba való latin bevándorlást ekkoriban szigorúan tiltották. Levelünk verzóján ismeretlen kéz által írt címzés: az új úti okmányt Schöffer Mária Magdolna részére postázták. A levél bal felső sarkában a washingtoni magyar nagykövetség szárazbélyegzése. Dokumentumunkon hajtásnyomok, a hajtás mentén apró szakadások. Jó állapotú lap.
Darabanth Auction House
![[Kézirat] Szocialista törekvések az új magyar festészetben. Dési Huber István (1895-1944) festőművész nyolc oldal terjedelmű autográf tanulmánya, saját kezű javításaival (1935 körül) Dési Huber István (1895-1944) festőművész, művészeti gondolkodó saját kézzel írt tanulmánya a festőművész életében publikálatlanul maradt. Kéziratunk első oldalának jegyzete szerint a tanulmány a festőművész baráti társaságához tartozó Radnóti Miklós hagyatékából került elő, 1970 januárjában. (Dési Huber Istvánné megjegyzése). A modernista képzőművészeti körökben már befutott Dési Huber István több képzőművészeti írást publikált 1933-ban, ebben az írásában azonban személyes hangon ír az akadémikus, polgári és piaci csábításnak nem engedő modernista képzőművészet buktatóiról és belső harcairól. A polgári és szocialista festészet hagyományait szembeállító tanulmány úgy gondolja, hogy a piaci célokat nem hajhászó szocialista festészet a valódi világ megismerésének vágyából születik, és kendőzetlen, kompromisszum-mentes formában ábrázolja azokat a feszültségeket, melyeket érzékel. Dési Huber leszögezi, hogy a társadalmi célzatú szocialista festészet kiteljesedéséhez nem csupán a nyers, népi, évszázados hagyományok tanulmányozása szükséges, hanem szükséges elvetni a túlhajtott avantgárd törekvéseket, melyet formai kísérletezésnek nagyszerűek ugyan, de pont a felemelni kívánt munkások és parasztok számára megközelíthetetlen, ezért célt tévesztett dolog. A művészetszociológiai tanulmány 1975-ben jelent meg nyomtatásban, a szerző ,,Művészeti írások" című kötetének 67-76. oldalán. Kéziratunk a szöveg eredeti, cenzúrázatlan változata. Valamennyi oldalon Dési Huber Istvánné hagyatéki bélyegzése. Prov.: Dési Huberné Sugár Stefánia hagyatéka. Jó állapotú lapok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3232159.jpg)
![[Kézirat] Széchenyi László (1879-1938) washingtoni nagykövet levele úti okmányok megküldése ügyében, saját kezű aláírásával, a nagykövetség szárazbélyegzett levélpapírján. (1926) Kelt: Washington, 1926. május 24. Egy levél, 13 gépelt, egy beírt sor. A közismert grófi családba született Széchenyi László (1879-1938) apjához és testvéreihez hasonlóan diplomáciai hivatást viselt, e minőségében az önálló Magyarország első washingtoni nagykövete volt, nagyköveti pozícióját 1921-1933 között töltötte be. A korszak diplomáciai sajátosságai miatt a washingtoni nagykövet egyben a kubai és mexikói nagyköveti feladatokat is ellátta. A dokumentum szövege: ,,1663. szám. Washington DC, 1926, május 24-én. Mr. John Schöffer, Central Baragua, Cuba. A folyó év május hó 6-án kelt beadványában beküldött $ 3.00 vételét elismerve idemellékelten megküldöm az Európába, Kubába, Dél-Amerikába, Közép-Amerikába és Kanadába kiállított útlevelet. A bevándorlás korlátozása folytán útlevele az Észak-amerikai Egyesült Államokba nem volt kiállítható. Az útlevelet a 3. oldalon írja alá. Széchenyi László [aláírás] rendkívüli követ és meghatalmazott minister". A 19. században az USA félgyarmati birtokába kerülő Kuba 1902-től vált független, ám nem szuverén állammá: egy jogi záradék szerint az ország stabilitása érdekében az Egyesült Államok bármikor beavatkozhat belügyeibe. Latin-amerikai hagyományok szerint dokumentumunk születése idején Kubában ismételten katonai junta működött, 1925-től Gerardo Machado Morales tábornok irányította az országot. Levelünk érdekes adaléka, hogy az Egyesült Államokba való latin bevándorlást ekkoriban szigorúan tiltották. Levelünk verzóján ismeretlen kéz által írt címzés: az új úti okmányt Schöffer Mária Magdolna részére postázták. A levél bal felső sarkában a washingtoni magyar nagykövetség szárazbélyegzése. Dokumentumunkon hajtásnyomok, a hajtás mentén apró szakadások. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3232158.jpg)
