cca 1930-1931 Borsod-Miskolczi Hitelbank épületének villamos személy-teherfelvonó építéséhez készült tervrajza, Magyar Felvonó és Gépgyár Rt., bejegyzésekkel, pecsétekkel, hajtott, szakadt, 68x64 cm
1936.VIII.14. Gottschalk Károly, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek igazgatójának német nyelvű levele az üzem mérnökének, későbbi igazgatójának, Geleji Sándornak (1898-1967), amelyben egy Párizzsal kötött üzletről ír és kiemeli. hogy Gelejin kívül csak két másik embert tájékoztatott róla. Valamint megkéri, hogy készítse el műszaki rajzokat és hogy a magánmunkáját honorálni fogja. Más egyéb érdekes részlettel. Fejléces, igazgatói papíron, két kézzel írt oldal Gottschalk autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1936.XII.2. Gottschalk Károly, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek igazgatójának német nyelvű levele az üzem mérnökének, későbbi igazgatójának, Geleji Sándornak (1898-1967), amelyben jókívánságát fejezi ki és biztosítja róla, hogy a János szanatóriumban a Weiss Manfréd költségére olyan hosszan tartózkodhat, ameddig egészségi állapota megköveteli. Fejléces, igazgatói papíron, másfél kézzel írt oldal Gottschalk autográf aláírásával, eredeti borítékban.
cca 1936-1946 Hepp Ferenc (1909-1980) sportvezető, a Testnevelési Főiskola igazgatója, szakíró, magyar, angol és német nyelvű tanulmányai, cikkei, különböző témákban, kézirat, gépirat és kézzel javított gépirat formájában, régi dossziéban, 200p
1939. nov. 10 Zárai ( szül. Zerkovitz) Samu (1867-1954) kereskedő, szabadkőműves, kereskedelmi tanácsos, a Műszaki Kereskedők Országos Egyesülete elnökének, Zerkovitz Béla zeneszerző testvérének kondoleáló levele Gerő Ödönné, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének, amelyben kitér szoros személyes kapcsolatukra és méltatja az elhunytat. Bő egy géppel írt oldal fejléces papíron, Zárai Samu autográf aláírásával a második oldal tetején, eredeti borítékban.
1939. nov. 15 Holló Márton, szül. Holländer Mór (1872-1943) író, újságíró, műfordító és neje autográf kondoleáló levele Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének, amelyben közös pályafutásukról emlékezik meg: "(...) Nekem külön javamra volt, hogy esztendőkig egy szerkesztőségben a közelében lehettem és így példaadóan hathatott rám annyi kiválóságával, meleg férfias jellemével, s érezhettem bensőséges, atyaian kollegiális szeretetét ujságíróskodásom legküzdelmesebb idején (...)" Két kézzel írt oldal Holló Márton és neje autográf aláírásával, eredeti borítékban.