1939. nov. 10 Zárai ( szül. Zerkovitz) Samu (1867-1954) kereskedő, szabadkőműves, kereskedelmi tanácsos, a Műszaki Kereskedők Országos Egyesülete elnökének, Zerkovitz Béla zeneszerző testvérének kondoleáló levele Gerő Ödönné, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének, amelyben kitér szoros személyes kapcsolatukra és méltatja az elhunytat. Bő egy géppel írt oldal fejléces papíron, Zárai Samu autográf aláírásával a második oldal tetején, eredeti borítékban.
1939. nov. 10 Balkányi Kálmán (1883-1965) közgazdasági író, újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) igazgatójának kondoleáló levele Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének. 1 kézzel írt oldal, fejléces papíron, eredeti borítékban, borítékon "Budapest 62 címnyomozó" és "bemutatni" bélyegzőkkel.
1939. nov. 13 Simonyi Zsigmondné, Simonyi Zsigmond (1853-1919) nemzetközi hírű nyelvész feleségének kondoleáló levele Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) művészeti író özvegyének, amelyben megemlékezik Gerő egy Simonyi Zsigmondról írt cikkéről: "(...) Ha még száz évig élnék, nem felejthetném, drága uramról írott, gyönyörű, a tudóst és embert egyaránt értékelő remek cikkét. (...)" Bő 1 kézzel írt oldal, Simonyi Zsigmondné autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1939.XI.9 Salusinszky Imre (1883-1946) újságíró, szerkesztő, Az Est című politikai lap főszerkesztője kondoleáló levele Gerő Ödönné, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének, amelyben megemlékezik az elhunytról: "A megboldogulthoz évtizedek óta a barátság és megbecsülés szálai fűztek. Benne nemcsak szeretett családja vesztette el ékességét, de a magyar újságírás elitje egyik legkiválóbb és legfinomabb tagjával lett szegényebb". Egy kézzel írt oldal kártyán, Salusinszky Imre autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1939. nov. 15 Holló Márton, szül. Holländer Mór (1872-1943) író, újságíró, műfordító és neje autográf kondoleáló levele Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének, amelyben közös pályafutásukról emlékezik meg: "(...) Nekem külön javamra volt, hogy esztendőkig egy szerkesztőségben a közelében lehettem és így példaadóan hathatott rám annyi kiválóságával, meleg férfias jellemével, s érezhettem bensőséges, atyaian kollegiális szeretetét ujságíróskodásom legküzdelmesebb idején (...)" Két kézzel írt oldal Holló Márton és neje autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1939 novembere, Farkasházy Miklós (1895-1964) festőművész, grafikus és felesége, Donner Gertrúd Mária (1902-1968) festőművész, szobrász kondoleáló levele Gerő Ödönné, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus özvegyének, amelyben kiemeli Gerő szerepét a kulturális életben: "Mi művészek, megboldogult urában elvesztettük a nagy hozzáértőt, atyai tanácsadót, jóakarót, aki örök fiatalságával és művészi lángolásával végtelen sokat segített művészi küzdelmes munkánkban". Egy kézzel írt oldal, Farkasházy Miklós és Donner Gertrúd Mária autográf aláírásaival, eredeti borítékban.
1939. novembere Lenkei Henrik (szül. Gutmann Henrik, 1863-1943) főreáliskolai tanár, író, műfordító kondoleáló sorai Gerő Ödön (1863-1939), a Pester Lloyd műkritikusa halála után özvegyének, amelyben az elhunyt újságírói pályafutásának kezdeteiről is ír: (...) Büszke vagyok rá, hogy én vezettem be az irodalomba, amennyiben első tárczáját én adtam át édesatyámnak, aki boldog volt hogy közölhette vagy 50 éve a Fünfkirchner Zeitung hasábjain (...)" Egy kézzel írt oldal fejléces papíron, Lenkei Henrik autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1939. nov. 10 Szentgyörgyvári (Sz.) Gyenes Lajos (1890-1971) festőművész, szakíró, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója és a Munkácsy-Céh főtitkára és neje kondoleálói levele Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) művészeti író özvegyének. 1 géppel írt oldal, Sz. Gyenes Lajos és neje autográf aláírásaival, eredeti borítékban.
1939. nov. 21 Wertheimer Adolf (1868-1955) bankigazgató, műgyűjtő, közgazdasági szakíró autográf, kondoleáló levele Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) művészeti író özvegyének. Wertheimer a Budapesti Áru- Értéktőzsde Tagjainak Aggkori Ellátást Pótló Egyesülete elnökeként írta a levelet, amelyben említi, hogy igazgatóságuk külön ülést tartott, amelynek egyedüli tárgya Gerő Ödönről való megemlékezés volt. Wertheimer több magas rangú tisztséget is betöltött: 1928-tól az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke, 1931 és 1939 között a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója. 1925-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója. 1936-ban a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának elnökévé választották. Egy géppel írt oldal, Wertheimer Adolf autográf aláírásával, eredeti borítékban.