1904 Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus autográf sorai képeslapon családjához Eperjesről, a képeslapon a Rákóczi-házzal, "Fiaim! Itt született a híres Rákóczy, akinek a hősiességét jó lesz követni! Szerető apátok."
1904 Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus autográf sorai képeslapon családjához Eperjesről, a képeslapon Eperjes főutcájával és a Rákóczi-házzal. "Az eperjesi műkiállítás nem ebben a szép és híres házban van. Oh Rákóczy és Eperjes! Szép vagy, yes, yes!"
1904 Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus autográf sorai képeslapon családjához, Eperjesről, rajta a városi laktanyával (Klobusiczky-ház). "Szerencsésen megérkeztünk, és valószínű, hogy hétfőn este már otthon leszek. Edvi (Illés Aladár), Lippich (Elek) és Telepyvel (Telepy Károly) megyünk Bártfára."
cca 1904 Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus autográf sorai képeslapon családjához, Fiuméről, a képeslapon a "Piazza dell'Erbe". "Az a kérdés fiam-e vagy lányom-e ez a város?"
1909. március 15., Kassa, Myskovszky Viktor (1838-1909) művészettörténész, építészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja autográf sorai Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikushoz, amelyben reagál egy a Pesti Hírlapban megjelent, "Az Új Nemzeti Múzeum" c. cikkére és örülne, ha akvarell gyűjteményét megmutathatná Kézdi-Kovácsnak. Myskovszky Viktor autográf aláírásával, Kassai dóm nyugati főkapuját megörökítő képeslapon.
1909 Az ujjászervezett Müncheni Magyar Egyesület első összejövetele alkalmából készült egyedi rajzos, levelezőlapként elküldött kártyája, a Pesti Hírlap szerkesztőségének címezve, a tagok autográf aláírásával: B. Pauly Erik (1870-?) festő, tanár, művészeti író és felsége; Oláh Sándor (1886-1966) festő, Horvát Antal képzőművész, Zochor Dezső órás és optikus, Riedl Sándor, Bodor Lajos és több más beazonosításra váró aláírással.
cca 1910-1980 Rózsahegyi György (1912-1986) vendéglátóipari vezető, szállodaigazgató, szakíró papírrégiség hagyatéka, levelek, okmányok, nyomtatványok stb., részben személyes, részben hivatalos. Rózsahegyi György 1948-ban az államosított Bristol és Hungária, majd az újjáépített Margitszigeti Nagyszálló első igazgatója. 1952-től a Bp.-i Szállodipari Vállalatot, 1957-től az Orsz. Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalat üzemeltetési osztályát, közben a brüsszeli világkiállítás m. éttermét vezette. 1959-73 között a bp.-i Royal Szálló (Grand Hotel Royal) igazgatója. Érdekes, átnézésre érdemes anyag, jelentős része a XX. sz. első feléből, többek közt egy feljegyzés 1944-es eseményekről, a Pozsonyi út 16. sz. alatti védett házban történtekről; Rózsahegyi polgári személyi lapja 1942-ből; néhány kevés a Felvidékről (Késmárk, Zsolna, Liptószentmiklós) küldve; néhány az 1958-as brüsszeli világkiállítással kapcsolatos stb.!!
1912 Lukács László (1850-1932) miniszterelnök aláírt hivatalos értesítő levele Michailovits Kornél nyugalmazott alispánnak, melyben értesíti, hogy a király kegyelméből a bácsszentiváni nemesi előnevet használhatja. borítékkal