1929 Maróti Major Jenő (1871-1945) festőművész, grafikus autográf levele Sárdy Brutus (1892-1970) festőművész, restaurátorhoz, amelyben egy elmaradt találkozó kapcsán ír. Két beírt oldal, Maróti Major Jenő autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1934 Bp., nádudvari Tormay Béla (1881-1963) volt katonatiszt (a cs. és kir. 5. ulánusezred tartalékos főhadnagya), a M. Kir. Postatakarékpénztár vezérigazgatója (1926-tól) gépelt levele a Magyar Revíziós Liga elnökségének, a szervezet javára utalt 250P adomány tárgyában. Tormay Béla autográf aláírásával, "PENGŐ POSTA" vízjellel ellátott, fejléces levélpapíron.
1940 Mohácsi Jenő (1886-1944) zsidó származású magyar író, drámaíró, költő, műfordító gépelt levele, autográf aláírással, borítékkal, Bokor Dezsőnek (1894-1963) a Vajna és Bokor kiadó vezetőjének részére.
cca 1940 Népművészeti hímzésgyűjtemény, az egyik oldalon jegyzettel, a másik oldalon mintával, néhány szövet kijár, sérült kartonokkal, feltehetőleg nem teljes, 11 sztl. lev.
1941 Szlachányi Béla, a Kir. Országos Gyűjtőfogház igazgatójának gépelt kondoleáló levele, ismeretlen személy részére, autográf aláírással, fejléces papíron, Bp., 1941. jan. 16.
cca 1941-1968 Verbőczi (Verbőczy) Kálmán (1888-1967) volt honvéd ezredes, a Székely Hadosztály zászlóaljparancsnokának levelezése. Közte Lukács György (1885-1971) filozófus, egyetemi tanár, kommunista politikusnak írt levelei, amelyekben Lukácsra mint ,,volt harcostársára" hivatkozik. (Verbőczy 1919 első felében a Székely Hadosztály tagjaként részt vett az ország határainak megvédéséért folytatott harcokban, ezen cél érdekében a Tanácsköztársaság megalakulását követően csatlakozott a Vörös Hadsereghez is. Lukács ez év áprilisától a Tanácsköztársaság közügyi népbiztosa, majd május-júniusban a Vörös Hadsereg politikai biztosa volt.) Valamint egyéb saját kezű levelei és feljegyzései, illetve neki címzett levelek. Átnézésre érdemes!