Josephi Márton: Lexicon trilingue Latino-Hungarico-Germanicum. II. köt. Pars Prima. A-L. Pars Secunda M-Z. Viennae Austriae, 1818, Typis Antonii Pichler Typographi, 1854+64 (kéthasábos számozás) h. Korabeli aranyozott gerinc félbőr-kötésben, a gerincen címkékkel és aranyozott feliratokkal, festett lapélekkel, sérült gerinccel
Balázs Győző 3 munkája: A szív filozófiája. Miskolc., 1930. 17p, Balázs Győző Keleti ősfilozófia és plátói szerelem. Miskolc, 1928. Magyar Jövő 2 példányban
Vadnay Andor: A Tiszamellékről. Tanulmány az alföldi munkáskérdésről. Budapest, 1900. Budapesti Hirlap Ujságvállalata (ny.) 159 + [1] p. Egyetlen kiadás. Vadnay Andor (1859-1901) országgyűlési képviselő, ellentmondásos megítélésű, számos sajtóperbe keveredett publicista, Csongrád megye frissebben kinevezett főispánja az alföldi parasztság között terjedő agrárszocialista mozgalom kiváltó okait vizsgálja a főispáni pozíció távlatából. Az első előzéken régi tulajdonosi könyvjegy. BOEH V: 1298. Kiadói kartonkötésben, a gerincen és az első kötéstáblán címfeliratot hordozó címkékkel. Jó példány.
Marx, [Karl] - Engels, [Friedrich]: A kommunista kiáltvány. Marx Károly és Engels Frigyes bevezetéseivel és Kautsky Károly előszavával. Fordította: Szabados Sándor. Budapest, 1918. Népszava-Könyvkereskedés (,,Világosság"-ny. Rt.) 66 + [2] p. Minden idők egyik legnevezetesebb politikai kiáltványa eredeti nyelven először 1848-ban jelent meg; az osztályharc elméletét hirdető írást a 19. század folyamán számos nyelvre lefordították. Első magyar kiadása 1896-ban jelent meg, Krejcsi Rezső fordításában. Szabados Sándor 1906. évi fordítása egy Marx-kötet részeként jelent meg, ezt követte Kunfi Zsigmond fordítása, 1913-ban. Az első világháború utolsó éve két új magyar kiadást is hozott, Kun Béláét, mely Moszkvában jelent meg, illetve Szabados Sándor fordításának újrakiadását, mely a háborús összeomlást követően jelent meg, Karl Kautzky előszavával, valamint a szerzőpáros kettős előszavával. (Munkáskönyvtár, 10. füzet.) Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Részben felvágatlan példány.
Schiller Ottó: Bevezetés a biológiai esztétikába. Modern Könyvtár 143-149. Bp.,[1912],Athenaeum, 198+2 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.; A szépség lényege és értéke. Két dolgozat. Modern Könyvtár 387-388. sz. Bp.,[1914], Athenaeum, 44+1 p. Kiadói papírkötés.
Gedat, G[ustav] A[dolf]: A bumeráng visszaröppen. Könyv arról, miként kell átélni korunk és a világ válságos kérdéseit. Fordította Kutas Kálmán. Budapest, 1936. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. 120 p. Egyetlen magyar kiadás. Gustav-Adolf Gedat (1903-1971) német pedagógiai író, a német evangélikus Keresztény Ifjúsági Egylet (CVJM - Christlicher Verein Junger Menschen) munkatársának kulturális beszámolói a világ számos részében tett utazásai nyomán a keresztény civilizáció továbbélésének esélyeiről. Az ifjúsági író - szembehelyezkedve az Egyesült Államok centrumaiban tapasztalható profitközpontú, haszonelvű gondolkodással - jelentős várakozásokkal fogadta a nemzetiszocialista fordulatot, annak számos szociális ígéretét üdvözölte, azt gondolva, hogy a nemzetiszocialista fordulat valódi társadalmi reformot jelent, mely a haszonelvűség és materializmus béklyóiból ki tudja vezetni a közép-európai civilizációt, ám az író és pedagógus az 1930-as évek végére összetűzésbe került a nemzetiszocialista rezsimmel, és a CVJM-ben végzett munkájáról is le kellett mondania, nem utolsósorban azért, mert a hitleri rezsim valamennyi ifjúsági szervezet bekebelezését célul tűzte ki. Jelen munkájában a szerző még nem érezteti ezt az aggodalmat, helyette utazásai nyomán eltérő civilizációk radikálisan más emberképéről ír, valamint arról, hogy a jelenség hosszabb távon jó eséllyel geopolitikai konfliktusokhoz vezet. A szerző a háború után politikusi karriert futott be. Fűzve, sérült kiadói borítóban.
Tolsztoj Leó: Kiáltvány az emberiséghez. Fordította Iván Imre. Bevezetéssel ellátta Schmitt Jenő. Budapest, (1904). Vass József könyváruháza (Beer ny.) 54 + [2] p. Első magyar kiadás. Lev Tolsztoj társadalomelméleti kiáltványa radikálisan elvitatja minden hatalom erőszakhoz való jogát, és kemény ítélőszéket tart saját társadalma bűnös intézményei és gyakorlatai felett. A mű eredeti nyelven 1900-ban született, a következő évektől a szerző egyes művei hazájában indexre kerültek. A címoldalon és az első borítón régi kereskedői bélyegzés, példányunk fűzése laza. Fűzve, sérült kiadói borítóban.
Szárszó. Az 1943. évi balatonszárszói Magyar Élet-tábor előadás- és megbeszéléssorozata. Budapest, 1943. Magyar Élet kiadása (Pesti Lloyd-nyomda). 232 p. Első kiadás. A ,,Magyar Élet Könyvbarátai" Társaság 1942-től rendezte meg társadalomelméleti és társadalompolitikai konferenciáit a Soli Deo Gloria Szövetség balatonszárszói telepén, a népi értelmiségi réteg javának előadásaival és hozzászólásaival. A második, 1943. évi szárszói konferencián beszédet tartott Kodolányi János, Erdei Ferenc, Darvas József, Veres Péter, Féja Géza, László Gyula, Karácsony Sándor, Asztalos Sándor, Németh László, Püski Sándor, részt vettek rajta a néhány évvel későbbi koalíciós idők vezető politikusai és gondolkodói (Nagy Ferenc, Kovács Béla, Szabó Pál), a későbbi üldözöttek és a fordulat után az állampártba betagozódók egyaránt. Az előadások zöme a magyar társadalom strukturális problémáit vizsgálta, illetve kiutat keresett a totalitárius rendszerek kínálta társadalommodellekből, egyfajta harmadik utat kutatott a zsákutcába jutott magyar társadalompolitika számára. A konferencia elhíresült előadása volt Németh László zsidókérdést is érintő beszéde; mindenképpen érdemes a később sokszor félremagyarázott beszédet eredeti kontextusában vizsgálni, melyre a közreadott konferencia-jegyzőkönyv kiváló lehetőséget biztosít. A 217. oldaltól a kiadó egész oldalas könyvhirdetése, a 225. oldaltól válogatás a konferencia fotóanyagából. Példányunk fűzése laza. Fűzve, sérült, gerincén hiányos, foltos kiadói borítóban.
Bárány Gerő: Philosophiai essayk. Budapest, 1910. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (ny.) [4] + 208 p. Első kiadás. Bárány Gerő (1878-1939) filozófus, egyetemi tanár esszéi. A címoldalon az egykori tulajdonos könyvet méltató jegyzetei, néhány oldalon ugyanattól a kéztől származó széljegyzet. A címoldalon apró foltosság, kötetünk első és utolsó íve megerősítve, utolsó levelén apró, a szövegtestet nem érintő pótlás, az első előzéken könyvkötői bélyegzés. Korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel (Tumidalszky Jenő, Budapest). Jó példány.
Bangha Béla: A katolikus egyház krisztusi eredete. Budapest, 1923. Magyar Kultúra (Pallas Rt. ny.) IV + 263 + [1] p. Első kiadás. Bangha Béla jezsuita szerzetes, teológus, sajtószervező (1880-1940) egyházvédelmi munkájában erősen érvel a katolikus egyház teológiai, társadalmi és tudományos igazságai mellett, vallja az egyház modernségét és felkészültségét, számot vet az egyházi kritikával, valamint bírálja a katolikus egyház ellenfeleit, különösképpen a gazdasági- és sajtóvonatkozásban. Néhány oldalon aláhúzások, néhány levélen apró szakadásnyom, egy levélen a szövegtükröt nem érintő apró hiány. (Katolikus kultúrkönyvtár, IV. kötet.) Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói borítóban, az első fedőborítón apró hiány.
Marx, [Karl] Károly: Bér - ár - profit. A Nemzetközi Munkásszövetség főtanácsának Londonban, 1865 junius 26-án tartott ülésében elmondott beszéd. Fordította Bokányi Dezső. Budapest, (1918). Népszava-könyvkereskedés (,,Világosság"-könyvnyomda rt.) 71 + [1] p. Első magyar kiadás. Példányunk első fedőborítója elvált a könyvtesttől. (Munkáskönyvtár, 17. füzet.) Fűzve, illusztrált, hiányos kiadói borítóban, a hátsó borító hiányzik. Felvágatlan példány.
Darabanth Auction House
![Vadnay Andor: A Tiszamellékről. Tanulmány az alföldi munkáskérdésről. Budapest, 1900. Budapesti Hirlap Ujságvállalata (ny.) 159 + [1] p. Egyetlen kiadás. Vadnay Andor (1859-1901) országgyűlési képviselő, ellentmondásos megítélésű, számos sajtóperbe keveredett publicista, Csongrád megye frissebben kinevezett főispánja az alföldi parasztság között terjedő agrárszocialista mozgalom kiváltó okait vizsgálja a főispáni pozíció távlatából. Az első előzéken régi tulajdonosi könyvjegy. BOEH V: 1298. Kiadói kartonkötésben, a gerincen és az első kötéstáblán címfeliratot hordozó címkékkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102240.jpg)
![Marx, [Karl] - Engels, [Friedrich]: A kommunista kiáltvány. Marx Károly és Engels Frigyes bevezetéseivel és Kautsky Károly előszavával. Fordította: Szabados Sándor. Budapest, 1918. Népszava-Könyvkereskedés (,,Világosság"-ny. Rt.) 66 + [2] p. Minden idők egyik legnevezetesebb politikai kiáltványa eredeti nyelven először 1848-ban jelent meg; az osztályharc elméletét hirdető írást a 19. század folyamán számos nyelvre lefordították. Első magyar kiadása 1896-ban jelent meg, Krejcsi Rezső fordításában. Szabados Sándor 1906. évi fordítása egy Marx-kötet részeként jelent meg, ezt követte Kunfi Zsigmond fordítása, 1913-ban. Az első világháború utolsó éve két új magyar kiadást is hozott, Kun Béláét, mely Moszkvában jelent meg, illetve Szabados Sándor fordításának újrakiadását, mely a háborús összeomlást követően jelent meg, Karl Kautzky előszavával, valamint a szerzőpáros kettős előszavával. (Munkáskönyvtár, 10. füzet.) Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Részben felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3107196.jpg)
![Schiller Ottó: Bevezetés a biológiai esztétikába. Modern Könyvtár 143-149. Bp.,[1912],Athenaeum, 198+2 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.; A szépség lényege és értéke. Két dolgozat. Modern Könyvtár 387-388. sz. Bp.,[1914], Athenaeum, 44+1 p. Kiadói papírkötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3108815.jpg)
![Gedat, G[ustav] A[dolf]: A bumeráng visszaröppen. Könyv arról, miként kell átélni korunk és a világ válságos kérdéseit. Fordította Kutas Kálmán. Budapest, 1936. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. 120 p. Egyetlen magyar kiadás. Gustav-Adolf Gedat (1903-1971) német pedagógiai író, a német evangélikus Keresztény Ifjúsági Egylet (CVJM - Christlicher Verein Junger Menschen) munkatársának kulturális beszámolói a világ számos részében tett utazásai nyomán a keresztény civilizáció továbbélésének esélyeiről. Az ifjúsági író - szembehelyezkedve az Egyesült Államok centrumaiban tapasztalható profitközpontú, haszonelvű gondolkodással - jelentős várakozásokkal fogadta a nemzetiszocialista fordulatot, annak számos szociális ígéretét üdvözölte, azt gondolva, hogy a nemzetiszocialista fordulat valódi társadalmi reformot jelent, mely a haszonelvűség és materializmus béklyóiból ki tudja vezetni a közép-európai civilizációt, ám az író és pedagógus az 1930-as évek végére összetűzésbe került a nemzetiszocialista rezsimmel, és a CVJM-ben végzett munkájáról is le kellett mondania, nem utolsósorban azért, mert a hitleri rezsim valamennyi ifjúsági szervezet bekebelezését célul tűzte ki. Jelen munkájában a szerző még nem érezteti ezt az aggodalmat, helyette utazásai nyomán eltérő civilizációk radikálisan más emberképéről ír, valamint arról, hogy a jelenség hosszabb távon jó eséllyel geopolitikai konfliktusokhoz vezet. A szerző a háború után politikusi karriert futott be. Fűzve, sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102855.jpg)
![Tolsztoj Leó: Kiáltvány az emberiséghez. Fordította Iván Imre. Bevezetéssel ellátta Schmitt Jenő. Budapest, (1904). Vass József könyváruháza (Beer ny.) 54 + [2] p. Első magyar kiadás. Lev Tolsztoj társadalomelméleti kiáltványa radikálisan elvitatja minden hatalom erőszakhoz való jogát, és kemény ítélőszéket tart saját társadalma bűnös intézményei és gyakorlatai felett. A mű eredeti nyelven 1900-ban született, a következő évektől a szerző egyes művei hazájában indexre kerültek. A címoldalon és az első borítón régi kereskedői bélyegzés, példányunk fűzése laza. Fűzve, sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3101029.jpg)
![Bárány Gerő: Philosophiai essayk. Budapest, 1910. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (ny.) [4] + 208 p. Első kiadás. Bárány Gerő (1878-1939) filozófus, egyetemi tanár esszéi. A címoldalon az egykori tulajdonos könyvet méltató jegyzetei, néhány oldalon ugyanattól a kéztől származó széljegyzet. A címoldalon apró foltosság, kötetünk első és utolsó íve megerősítve, utolsó levelén apró, a szövegtestet nem érintő pótlás, az első előzéken könyvkötői bélyegzés. Korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel (Tumidalszky Jenő, Budapest). Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102816.jpg)
![Bangha Béla: A katolikus egyház krisztusi eredete. Budapest, 1923. Magyar Kultúra (Pallas Rt. ny.) IV + 263 + [1] p. Első kiadás. Bangha Béla jezsuita szerzetes, teológus, sajtószervező (1880-1940) egyházvédelmi munkájában erősen érvel a katolikus egyház teológiai, társadalmi és tudományos igazságai mellett, vallja az egyház modernségét és felkészültségét, számot vet az egyházi kritikával, valamint bírálja a katolikus egyház ellenfeleit, különösképpen a gazdasági- és sajtóvonatkozásban. Néhány oldalon aláhúzások, néhány levélen apró szakadásnyom, egy levélen a szövegtükröt nem érintő apró hiány. (Katolikus kultúrkönyvtár, IV. kötet.) Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói borítóban, az első fedőborítón apró hiány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3100855.jpg)
![Marx, [Karl] Károly: Bér - ár - profit. A Nemzetközi Munkásszövetség főtanácsának Londonban, 1865 junius 26-án tartott ülésében elmondott beszéd. Fordította Bokányi Dezső. Budapest, (1918). Népszava-könyvkereskedés (,,Világosság"-könyvnyomda rt.) 71 + [1] p. Első magyar kiadás. Példányunk első fedőborítója elvált a könyvtesttől. (Munkáskönyvtár, 17. füzet.) Fűzve, illusztrált, hiányos kiadói borítóban, a hátsó borító hiányzik. Felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3101296.jpg)
