Ausstellung von Wohnungs-Einrichtungen in den Ausstellungshallen am Zoologischen Garten. [Lakásberendezési kiállítás a berlini Állatkert kiállítótermeiben 1909.] Berlin 1909. Steglitz-Berlin, 1909, "Das Deutsche Landhaus", 48 sztl. lev. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Átkötött haránt-alakú félvászon-kötés, az elülső táblán aranyozott név felirattal (Kocziha Mihály), kopott borítóval, sérült gerinccel, a címlap és az azt követő két lap javított, részben pótolt, kissé foltos lapokkal, egy lapon rajzzal, (egy lap hiánnyal?), körbevágott.
Mravik László: The ,,Sacco di Budapest" and Depredation of Hungary 1938-1949. Works of Art Missing from Hungary as a Result of the Second World War. Looted, Smuggled, Captured, Lost and Destroyed Art Works, Books and Archival Documents. Preliminary and Provisional Catalogue. Budapest, 1998. Hungarian National Museum - The Joint Restituion Committee at the Hungarian Ministry of Culture and Education (Egyetemi Nyomda Rt.) 468 p. Mravik László, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészének angol nyelvű kötete a második világháború során, illetve annak lezárulása után Magyarországról elhurcolt becses műkincsek sorsát tárja fel (nagy részük hadizsákmányként a Szovjetunióba került). 1998-ban elkészült kötetét, a ,,Sacco di Budapest"-et a kulturális tárca megrendelésére készítette. A vaskos kötet dokumentumokkal támasztja alá a jogtalan műkincsrablás módját, számba veszi a lappangó műkincseket, műgyűjtők szerinti sorrendben, egykori kiállítási, gyűjteményi katalógusok, adásvételi szerződések, leltárok és lakásenteriőr-fotók alapján. Az eltűnt műkincsek katalógusa körvonalazza a magyar műgyűjtői kör összetételét (arisztokraták éppúgy szerepelnek benne, mint zsidó mágnások, külföldre távozott diplomaták, illetve közületek), illetve az egyes műgyűjtők gyűjtői érdeklődését. Egyes műkincsdaraboknál, becses festményeknél a kötet röviden vázolja a tulajdonlási sort is, akár a műtárgy első tárlati bemutatkozásától a tulajdonlási sor teljességén át az utolsó ismert tulajdonosig. A műkincsek egy része a bizonytalan állapotok miatt banki széfbe került és a banki széf kifosztása után került ismeretlen helyre, más esetekben az ostrom alatt veszett nyoma a műkincseknek. Kereskedelmi forgalomba nem került, külföldi múzeumoknak, kutatóintézeteknek juttatott belőle a minisztérium. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Ernst Lemberger: Meisterminiaturen aus fünf Jahrhunderten. Stuttgart, 1911. Deutsche Verlags-Anstalt.36p +75t. 111 p.Korabeli aranyozott egészvászon kötésben, könyvtest elvált
A művészetek története a legrégebbi időktől a XIX. század végéig. I-III. kötet. Szerk.: Beöthy Zsolt. I. kötet: Ókor. II. kötet: Középkor. III. kötet: Új-kor. Bp.,1906-1912, Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), XI+556 p.+ XXIX t.; VIII+614 p.+L+1 t. (Kronólogiai tábla.); 6+450 p.+I-XXXIII+XVIIIa. t. Első kiadás. Színes és fekete-fehér szövegközti rajzokkal, fotókkal, kihajtható melléklettel illusztrált kötetek. Kiadói szecessziós aranyozott, festett egészvászon díszkötésben, kissé kopott borítókkal, a II. kötet borítója foltos.
Dr. Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve. Kállainé Virágh Irén. Nyíregyháza, 1997, Malmidesz-ny. Kiadói papírkötés, kissé kopott borítóval.
Jonathan Bourne: Lacquer - An International History and Collector's Guide. London (Hong Kong), 1984, Crowood, egészvászon kötés, kissé sérült papír védőborítóval, 256 p, angol nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány, mely átfogó képet ad az antik lakktárgyak felismeréséről és gyűjtéséről.
(Anonim művészeti anatómiai jegyzet illusztrált, géppel írt kézirata, Székely Bertalan 1888. évi ,,Festészeti bonctana" nyomán) (1930-as évek) [Budapest, 1936 körül]. Illusztrált kézirat [3]-86 (helyesen 85) levél + 50 t. (ebből 9 pauszra készült) + 24 melléklet (betétlap). Szerző megjelölése nélküli kéziratunk - engedélyezetten vagy engedély nélküli kalózkiadványként - beosztásában, szaknyelvében és rajzanyagában szorosan követi az első hazai, rendszeres művészeti anatómiai tankönyv szövegét (Székely Bertalan - Végh Endre: Festészeti bonctan, 1888), ám az azóta eltelt idő anatómiai, orvosi szaknyelvi fogalomkincsét a kiadványeredetihez képest kissé felújítja és alaposan kibővíti. Kalózkiadványi kéziratunk fölöttébb meglepő vonása, hogy a különféle embertípusokat (a néger, a török, a kalmük, a finn, a magyar, a kelta, a germán, a szemita népiség képviselőit) már az 1888-as szöveg is fajoknak nevezi - és dacára annak, hogy a közvélekedés a faji alapú antropológiai különbségtételt legkivált az 1930-as, 1940-es évekhez köti, ám az egyértelmű szövegegyezés e részeket illetően arra utal, hogy a szociáldarwinista fajelmélet már az 1880-as évek szaknyelvi közbeszédében is tetten érhető volt. Kiadványunk ennek ellenére semmilyen értelemben nem nevezhető fajelméletinek, hiszen a törzsszöveg kizárólag művészeti célokat szolgál, a jelzett részek a tipikus germán, a tipikus török, a tipikus kalmük kinézet művészi elkülönítése érdekében íródtak. Stílusmutatvány: ,,Művészileg (artisztice) rajzolni, annyi tesz, mint a természet által nyújtott tárgyaknak megfelelő képét előállítani esztétikai szabályok szerint. Szükséges ezen oknál fogva a rajzoláshoz, a rajzolandó tárgynak természettudományi szempontból való ismerete, nevezetesen: az emberi és állati alakra nézve az Anatómia, a tájra nézve pedig némi Botanika és Geológia; főleg pedig, hogy ezen anatómiai, botanikai és geológiai igazságot mily geometriai test alakjában nyilvánulnak. [...] Ámde igen sokszor megkívántatik oly alakok előállítása, melyek cselekvényeket végeznek vagy érzések és szenvedélyek által vannak elevenítve, mely esetben azokat gyorsan illanó, pillanatnyi mozgásban levőknek kell feltüntetni." A bevezetés szellemében a szöveget kísérő grafikai anyag egy része nyugalomban álló anatómiai részleteket ábrázol, más része a mozgásban lévő test leképezésére tesz kísérletet, ez utóbbiak a Székely-Végh-féle kötet rajzainak újrarajzolásai, előbbiek korábbi, külföldi szakmunkákból származó, latinul és magyarul feliratozott ábrák. Kiadványunk kézirat-jellegét erősíti az elgépelések sora, melyet nem követ hibajegyzék. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
1992-1993 Harmadik part teljességügyi értesítő 11. szám (1992. nyár) és 15. szám (1993. nyár). Főszerk.: Maurer György. Bp., Harmadik Part Alapítvány (OSZK Nyomdaüzem), 78+(2) p.; 79+(1) p. Kiadói tűzött papírkötés.
Cally Blackman: 100 Years of Fashion Illustration. London, 2007, Laurence King Publishing. Rendkívül gazdag képanyaggal illusztrálva. Angol nyelven. Kiadói papírkötés.
Darabanth Auction House
![Ausstellung von Wohnungs-Einrichtungen in den Ausstellungshallen am Zoologischen Garten. [Lakásberendezési kiállítás a berlini Állatkert kiállítótermeiben 1909.] Berlin 1909. Steglitz-Berlin, 1909, "Das Deutsche Landhaus", 48 sztl. lev. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Átkötött haránt-alakú félvászon-kötés, az elülső táblán aranyozott név felirattal (Kocziha Mihály), kopott borítóval, sérült gerinccel, a címlap és az azt követő két lap javított, részben pótolt, kissé foltos lapokkal, egy lapon rajzzal, (egy lap hiánnyal?), körbevágott.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3120229.jpg)
![(Anonim művészeti anatómiai jegyzet illusztrált, géppel írt kézirata, Székely Bertalan 1888. évi ,,Festészeti bonctana" nyomán) (1930-as évek) [Budapest, 1936 körül]. Illusztrált kézirat [3]-86 (helyesen 85) levél + 50 t. (ebből 9 pauszra készült) + 24 melléklet (betétlap). Szerző megjelölése nélküli kéziratunk - engedélyezetten vagy engedély nélküli kalózkiadványként - beosztásában, szaknyelvében és rajzanyagában szorosan követi az első hazai, rendszeres művészeti anatómiai tankönyv szövegét (Székely Bertalan - Végh Endre: Festészeti bonctan, 1888), ám az azóta eltelt idő anatómiai, orvosi szaknyelvi fogalomkincsét a kiadványeredetihez képest kissé felújítja és alaposan kibővíti. Kalózkiadványi kéziratunk fölöttébb meglepő vonása, hogy a különféle embertípusokat (a néger, a török, a kalmük, a finn, a magyar, a kelta, a germán, a szemita népiség képviselőit) már az 1888-as szöveg is fajoknak nevezi - és dacára annak, hogy a közvélekedés a faji alapú antropológiai különbségtételt legkivált az 1930-as, 1940-es évekhez köti, ám az egyértelmű szövegegyezés e részeket illetően arra utal, hogy a szociáldarwinista fajelmélet már az 1880-as évek szaknyelvi közbeszédében is tetten érhető volt. Kiadványunk ennek ellenére semmilyen értelemben nem nevezhető fajelméletinek, hiszen a törzsszöveg kizárólag művészeti célokat szolgál, a jelzett részek a tipikus germán, a tipikus török, a tipikus kalmük kinézet művészi elkülönítése érdekében íródtak. Stílusmutatvány: ,,Művészileg (artisztice) rajzolni, annyi tesz, mint a természet által nyújtott tárgyaknak megfelelő képét előállítani esztétikai szabályok szerint. Szükséges ezen oknál fogva a rajzoláshoz, a rajzolandó tárgynak természettudományi szempontból való ismerete, nevezetesen: az emberi és állati alakra nézve az Anatómia, a tájra nézve pedig némi Botanika és Geológia; főleg pedig, hogy ezen anatómiai, botanikai és geológiai igazságot mily geometriai test alakjában nyilvánulnak. [...] Ámde igen sokszor megkívántatik oly alakok előállítása, melyek cselekvényeket végeznek vagy érzések és szenvedélyek által vannak elevenítve, mely esetben azokat gyorsan illanó, pillanatnyi mozgásban levőknek kell feltüntetni." A bevezetés szellemében a szöveget kísérő grafikai anyag egy része nyugalomban álló anatómiai részleteket ábrázol, más része a mozgásban lévő test leképezésére tesz kísérletet, ez utóbbiak a Székely-Végh-féle kötet rajzainak újrarajzolásai, előbbiek korábbi, külföldi szakmunkákból származó, latinul és magyarul feliratozott ábrák. Kiadványunk kézirat-jellegét erősíti az elgépelések sora, melyet nem követ hibajegyzék. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3114133.jpg)
