Magyar Zsidó Lexikon. Szerk.: Ujvári Péter. Bp., 1929, Magyar Zsidó Lexikon, (Pallas-ny.), 16+1028 p. Kiadói aranyozott félbőr kötésben, sérült gerinccel, a borítón kopásnyomokkal, egy lap szakadt, egy lapon ráragasztott címke maradványával.
Heinrich Gusztáv: A bolygó zsidó mondája. Budapest, 1920. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 70 p. Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti összefoglalása a középkori eredetű ,,bolygó zsidó"-monda eredetéről, motívumrendszeréről és alakulástörténetéről. Példányunk a munka második, javított kiadásából származik. A címoldalon régi katalóguscímke. [Olcsó könyvtár.] Korabeli félvászon kötésben, jó példány.
Patai József: Héber költők. I-II. kötet. kötet. Bp.,(1921),Mult és Jövő, 147+1;159 p. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, régi hitközségi bélyegzéssel.
Bosnyák Zoltán: Magyarország elzsidósodása. (Kiegészítve a ,,Fővárosunk elzsidósodása'' című tanulmánnyal.) Budapest, 2000. Gede Testvérek Bt. [2] + 159 + [1] + 64 + [6] p. A kiadó fülszövege: ,,Az 1848-as országgyűlésen elhangzott ,,zsidóország lesz Magyarország'' jóslattal indult a zsidó nép magyarországi honfoglalásának története. Rövid, 60-70 év után beteljesedett az egykor nevetséges és elképzelhetetlen jövendölés. A Kárpát-medencében több mint ezer éve élő, a vezető nép hivatását betöltő magyarságot Trianon döbbentette rá, hogy hazájában, amelyért évszázadokon át verejtékezett és vérzett, már egy új, tőle testben, de legfőként lélekben és szellemben idegen nép erkölcse, kultúrája és gazdasági érdeke uralkodik. Amíg a magyarság a külső ellenségeitől védte hazáját, addig a nemes nagylelkűségben magához ölelt vendégével szemben elveszítette házigazda szerepét. Hogy népét és kultúráját megmentse, a végső elsorvadástól nem maradt más lehetősége számára, mint a történelemben annyiszor a Zrínyiek, Thökölyik, Rákóczik, Kossuthok stb. elkeseredett lázadása, szabadságharca. Amit Trianon után rövidesen meg is kezdett. E szabadságharc egyik nemes önzetlen katonája ebben a tudományos igényű műben mutatja be harcuk indokló és igazoló folyamatát. Műve nélkül megérthetetlen a magyarság elmúlt évszázadának története, sőt a jelen eseményei is. Szabadságharcuk, mint köztudott, 1945-ben újabb hősökben és mártírokban a jövő nemzedékének erkölcsi erőt és nemzeti önbecsülést hozva elbukott. Hogy a tragikus bukás után miként alakult e hősi nemzedék gyermekeinek sorsa, mindnyájan tudjuk. De unokáik és dédunokáik jelene és jövője a magyar értelmiség kötelességteljesítésétől függ. Adja a magyarok istene, hogy az anyagi önzés és gerinctelenség útjáról ősei nemes, példaadó útjára lépve, megteremtse ismét a magyar Magyarországot.'' Az eredeti, 1937-ben ill. 1935-ben megjelent kiadás szerepelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban, szép példány.
Henry Ford: A nemzetközi zsidó. Első-második kötet (egybekötve). California, [1974 körül]. Sommerset Publications. 330 + [2] p. Először 1926-ban jelent meg magyarul a Stádium Rt. kiadásában. A mű összes 1945 előtti kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján. ,,Henry Ford neve már évtizedekkel ezelőtt fogalommá vált világszerte. Még amerikai viszonylatban is páratlan, szinte egyedülálló karriert futott be. A semmiből, az ismeretlenségből, egészen lentről indult el s jutott el a világhír, a gazdagság tetőpontjára. Csodálatraméltó szívósság, leleményesség és akaraterő vitte őt felfelé magasba ívelő életpályáján. Zseniális feltaláló és szervező képességével valósággal forradalmasította a gépkocsigyártást. Üzem technikai újításait és rendszerét szinte az egész világon utánozták. Munkásjóléti intézményei egyedülállók. Mély szociális felelősségérzet hatotta őt át munkásai iránt tanúsított magatartásában Szakított a csak nyereségre törekvő liberális-kapitalista felfogással. De igazi világhírre akkor tett szert, amikor ezerkilencszázhúszban nyíltan állást foglalt a zsidó pénzhatalmasságok uralmi törekvéseivel szemben. A kábultságukból magukhoz térő népek mohón szívták magukba Ford tanításait s valósággal úgy érezték, hogy végre felszabadultak a zsidó világuralmi akarat lidércnyomása alól. Először az ő könyve nyomán ismerte meg a világ azt a hatalmas, szerte szétágazó faji érdekszövetséget, amelyet a zsidóság alkotott. A zsidók pedig leplezetlen bosszúvágytól vezetve mindent elkövettek, hogy legveszedelmesebb ellenfelüktől megszabaduljanak. Fordot azonban nem lehetett sem láb alól eltenni, sem gazdaságilag megsemmisíteni. Örökké elévülhetetlen érdem marad, hogy bátran és megalkuvás nélkül a világ elé tárta a nemzetközi zsidó veszélyt a maga teljes valóságában." Fűzve, kiadói borítóban.
Mónus Áron: Összeesküvés: a Nietzschei Birodalom. (A szabadkőműves bűnszövetkezet.) Történelmi tanulmány. Első kiadás. Santon (Isle of Man) - Hódmezővásárhely, 1991. Interseas Editions [Szegedi Nyomda]. 216 + [2] + XIX + [1] p. (Függelék). A szabadkőművesség és a zsidóság történetét összekapcsoló antiszemita művet oldalszámozáson belül számos felvétel, archív dokumentum illusztrálja. A kiadványnak az 1990-es évtizedben több magyar kiadása is megjelent. Mónus Áron (1934 -) magyar író, egykori egyetemi oktató. Szabadidejében könyveket írt, amelyeknek fő témája a zsidóság, szabadkőművesség és az ezzel összefüggésbe hozható csoportok, emberek. 1945 után emigrált, élt többek között Svédországban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Franciaországban és Svájcban is. 1988-ban hazatért Magyarországra és Hódmezővásárhely környékén vásárolt 70 hektáros területet, jelenleg is itt él. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban.
Dubnov, Simon: A zsidóság története az ókortól napjainkig. Ford.: Dr. Szabolcsi Bence. Bp.,én, Tabor. 2. kiadás. Kiadói aranyozott félbőr-kötésben, kissé kopott borítóval.
Dombi Gábor: Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai. DEDIKÁLT! Bp., 2020, Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Kiadói papírkötés.
Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.
Darabanth Auction House
![Ács Gábor: Zsidó breviárium. DEDIKÁLT! [Bp.], 2002.,Bábel. Kiadói papírkötés, karcos borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3099935.jpg)
![Heinrich Gusztáv: A bolygó zsidó mondája. Budapest, 1920. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 70 p. Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti összefoglalása a középkori eredetű ,,bolygó zsidó"-monda eredetéről, motívumrendszeréről és alakulástörténetéről. Példányunk a munka második, javított kiadásából származik. A címoldalon régi katalóguscímke. [Olcsó könyvtár.] Korabeli félvászon kötésben, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3117621.jpg)
![Bosnyák Zoltán: Magyarország elzsidósodása. (Kiegészítve a ,,Fővárosunk elzsidósodása'' című tanulmánnyal.) Budapest, 2000. Gede Testvérek Bt. [2] + 159 + [1] + 64 + [6] p. A kiadó fülszövege: ,,Az 1848-as országgyűlésen elhangzott ,,zsidóország lesz Magyarország'' jóslattal indult a zsidó nép magyarországi honfoglalásának története. Rövid, 60-70 év után beteljesedett az egykor nevetséges és elképzelhetetlen jövendölés. A Kárpát-medencében több mint ezer éve élő, a vezető nép hivatását betöltő magyarságot Trianon döbbentette rá, hogy hazájában, amelyért évszázadokon át verejtékezett és vérzett, már egy új, tőle testben, de legfőként lélekben és szellemben idegen nép erkölcse, kultúrája és gazdasági érdeke uralkodik. Amíg a magyarság a külső ellenségeitől védte hazáját, addig a nemes nagylelkűségben magához ölelt vendégével szemben elveszítette házigazda szerepét. Hogy népét és kultúráját megmentse, a végső elsorvadástól nem maradt más lehetősége számára, mint a történelemben annyiszor a Zrínyiek, Thökölyik, Rákóczik, Kossuthok stb. elkeseredett lázadása, szabadságharca. Amit Trianon után rövidesen meg is kezdett. E szabadságharc egyik nemes önzetlen katonája ebben a tudományos igényű műben mutatja be harcuk indokló és igazoló folyamatát. Műve nélkül megérthetetlen a magyarság elmúlt évszázadának története, sőt a jelen eseményei is. Szabadságharcuk, mint köztudott, 1945-ben újabb hősökben és mártírokban a jövő nemzedékének erkölcsi erőt és nemzeti önbecsülést hozva elbukott. Hogy a tragikus bukás után miként alakult e hősi nemzedék gyermekeinek sorsa, mindnyájan tudjuk. De unokáik és dédunokáik jelene és jövője a magyar értelmiség kötelességteljesítésétől függ. Adja a magyarok istene, hogy az anyagi önzés és gerinctelenség útjáról ősei nemes, példaadó útjára lépve, megteremtse ismét a magyar Magyarországot.'' Az eredeti, 1937-ben ill. 1935-ben megjelent kiadás szerepelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118472.jpg)
![Henry Ford: A nemzetközi zsidó. Első-második kötet (egybekötve). California, [1974 körül]. Sommerset Publications. 330 + [2] p. Először 1926-ban jelent meg magyarul a Stádium Rt. kiadásában. A mű összes 1945 előtti kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján. ,,Henry Ford neve már évtizedekkel ezelőtt fogalommá vált világszerte. Még amerikai viszonylatban is páratlan, szinte egyedülálló karriert futott be. A semmiből, az ismeretlenségből, egészen lentről indult el s jutott el a világhír, a gazdagság tetőpontjára. Csodálatraméltó szívósság, leleményesség és akaraterő vitte őt felfelé magasba ívelő életpályáján. Zseniális feltaláló és szervező képességével valósággal forradalmasította a gépkocsigyártást. Üzem technikai újításait és rendszerét szinte az egész világon utánozták. Munkásjóléti intézményei egyedülállók. Mély szociális felelősségérzet hatotta őt át munkásai iránt tanúsított magatartásában Szakított a csak nyereségre törekvő liberális-kapitalista felfogással. De igazi világhírre akkor tett szert, amikor ezerkilencszázhúszban nyíltan állást foglalt a zsidó pénzhatalmasságok uralmi törekvéseivel szemben. A kábultságukból magukhoz térő népek mohón szívták magukba Ford tanításait s valósággal úgy érezték, hogy végre felszabadultak a zsidó világuralmi akarat lidércnyomása alól. Először az ő könyve nyomán ismerte meg a világ azt a hatalmas, szerte szétágazó faji érdekszövetséget, amelyet a zsidóság alkotott. A zsidók pedig leplezetlen bosszúvágytól vezetve mindent elkövettek, hogy legveszedelmesebb ellenfelüktől megszabaduljanak. Fordot azonban nem lehetett sem láb alól eltenni, sem gazdaságilag megsemmisíteni. Örökké elévülhetetlen érdem marad, hogy bátran és megalkuvás nélkül a világ elé tárta a nemzetközi zsidó veszélyt a maga teljes valóságában." Fűzve, kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118474.jpg)
![Mónus Áron: Összeesküvés: a Nietzschei Birodalom. (A szabadkőműves bűnszövetkezet.) Történelmi tanulmány. Első kiadás. Santon (Isle of Man) - Hódmezővásárhely, 1991. Interseas Editions [Szegedi Nyomda]. 216 + [2] + XIX + [1] p. (Függelék). A szabadkőművesség és a zsidóság történetét összekapcsoló antiszemita művet oldalszámozáson belül számos felvétel, archív dokumentum illusztrálja. A kiadványnak az 1990-es évtizedben több magyar kiadása is megjelent. Mónus Áron (1934 -) magyar író, egykori egyetemi oktató. Szabadidejében könyveket írt, amelyeknek fő témája a zsidóság, szabadkőművesség és az ezzel összefüggésbe hozható csoportok, emberek. 1945 után emigrált, élt többek között Svédországban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Franciaországban és Svájcban is. 1988-ban hazatért Magyarországra és Hódmezővásárhely környékén vásárolt 70 hektáros területet, jelenleg is itt él. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118473.jpg)
![Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118471.jpg)
