1956 Atlas des formes du relief. Institut géographique national. Rengeteg térképpel, térhatású ábrákkal, hozzá 3D szemüveggel. Francia nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben.
1901 Európa iskolai fali térképe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister megbízásából tervezte és rajzolta: Kogutowicz Manó. 1 : 4.000.000. Bp., Kogutowicz és Tsa Magy. Földrajzi Intézete, vászonra kasírozva, sérülésekkel, foltos, 168x135 cm
Kecskemét rendezési tervének két térképe (1976) Kecskemét-Belváros és Kecskemét-Máriaváros térképe szolgálati használatra. Mértéke: 1 : 4,000. Kecskemét, 1976. Két térképszelvény (7-es és 8-as számú), méretük egységesen 660x800 mm egy 660x855 mm méretű térképlapon. Kecskemét a második világháború után, az 1950-es megyerendezés során vált Bács-Kiskun megye székhelyévé. A szőlőtermesztése, mezőgazdasága, iskolavárosi rangja és kereskedelmi tekintélye miatt korábban is jelentős település fénykora a századelőre tehető, ekkor alakult ki szecessziós városmagja, de a város fejlődése az államszocialista rezsim idején sem akad meg. Térképeink az 1970-es évek urbanisztikai rendezésének jellemző darabjai. 1976-os térképfelvételi időpontunk idején Kecskemét belvárosát egyaránt jellemzik barokk, szecessziós és házgyári épületek, néhány jelentősebb múltú belvárosi épület a városi tulajdonba vétellel 1975 környékén kapott új funkciót, így a volt ferences kolostor 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek, a volt neológ zsinagóga 1974-től a Tudomány és Technika Házának ad otthont. A belvárosi térképszelvényünkön kézzel színezett úthálózat-szakaszok 1978-tól alakultak át kétszer két sávossá (Petőfi Sándor utca), az akkoriban nagy technikai bravúrnak számító fejlesztés a belvárosi közlekedés gyorsítását szolgálta. A rendszerváltást követően az urbanisztikai szemléletmód megváltozott: a forgalomcsillapítás jegyében a belváros középpontját nagy forgalmú utak helyett immár sétálóutcák jellemzik - a Belvárosban nem a közlekedés, hanem az idegenforgalom és a kereskedelem szempontjai váltak meghatározóvá. *** A belvárosi térképünkhöz (a 8-as számú térképszelvényhez) csatlakozó máriavárosi térképszelvényen a megyei kórház, illetve a város jelentős pihenőparkjának tervezete szerepel, amely 1986-ban kapta meg végleges formáját, a szabadidőpark tavával és a 49 méter magas Vízmű-dombbal, amelyre ma már szerpentin vezet fel, és amely kiváló, körkörös kilátást nyújt az alföldi városra. Az 1976-os máriavárosi térképszelvény már ígéretet tesz az arborétum kialakítására - a kecskeméti arborétum építése csak 1986-ban kezdődött meg. *** Belvárosi térképszelvényünkön kézi színezések, megjegyzések, mindkét térkép szélén hivatali bélyegzések és a közreműködők saját kezű aláírása. A belvárosi térkép jobb felső sarkában enyhe foltosság. Jó állapotú térképek, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásokkal, apróbb javításokkal.
1939 A Pécsi M. Kir. Postaigazgatóság felügyeleti és vonaltérképe, 1 : 200.000, nagyméretű térkép, Bp., Klösz Gy. és Fia-ny., aláírással és bélyegzővel, kis lapszéli sérülésekkel, 112x91,5 cm
1929 Vas vármegye térképe. Hivatalos adatok alapján átdolgozta: Tallián Ferenc. 1 : 385.000. Kogutowicz: Megyei térképek. Bp., Magyar Földrajzi Intézet Rt., vászonra kasírozva, 32x40 cm
1886 Hont vármegye térképe az egyes községek közötti úttávoláról kilóméterekben. Schön Alajos, Ipolyság, Hontmegyei kir. Építészeti Hivatal. javított szakadásokkal 50x70 cm Megviselt állapotban / Map of Hont county Slovakia