Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma. A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai II. Bp., 1933, (Székesfővárosi Házinyomda), XV+(1)+83 p. Átkötött félvászon-kötésben, az eredeti papírborító bekötve, néhány kissé szakadt lappal.
1945 Budapest, a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata, I. évfolyam 1. számtól 1,2,3,6,7 számok, a borítólapot tervezte: Kozma Lajos
Nagy-Budapest térképe. Ujpest, Kispest, Pestszenterzsébet, Csepel, Pestújhely, Rákospalota, Pestszentlőrinc [feltüntetésével]. Tervezte Stoits György. (1928 körül) Budapest, (1928 körül). Aczél Testvérek - Gottlieb Lit. ny. Színes térkép, mérete 930x660 mm egy 1000x700 mm méretű térképlapon. Színes kőnyomatú térképünk az egészen 1930-ig tíz kerületre osztott Budapestet ábrázolja, a kapcsolódó elővárosokkal. Illusztrált térképünk Békásmegyertől Soroksárig, Farkasréttől Pestszentlőrincig terjedően mutatja be a székesfőváros területének döntő hányadát, a belső területeket 1:18.000, a peremterületeket 1:22.000 méretarányban. Egyes kiemelt középületek, hidak illusztrációval szerepelnek, a térkép feltünteti a vasút- és közlekedési hálózatot, a tervezett Árpád híd (1951) és Boráros téri híd (1937) vonalvezetését; a Műegyetemtől délre Lágymányos még feltöltetlen, helyén a Duna hullámzik; Csepel mai kertvárosa helyén még a ,,Bucká"-nak nevezett erdő terpeszkedik, melynek helyén a térkép pár évvel későbbi utánnyomásaiban már a dinamikusan bővülő Weisz Manfréd (hadiipari) gyár lakóövezete található. Évszám feltüntetése nélküli példányunk kiadási dátumára a topográfiai elemeken kívül a hátoldal hirdetése alapján következtettünk, amely a kiadó nyomtatványainak koronában és pengőben megadott árairól tájékoztat (a pengő 1927-ben váltotta fel a korábbi pénznemet). Fabó-Holló 2868. Hátoldalán enyhén foltos térkép, a hajtások mentén szakadásokkal, a térképlap szélén szakadásnyomokkal.