Özvegy Belia Györgyné sikeres adóügyi levelezése férje után maradt adóügyi hátraléka kapcsán, Hetényi István pénzügyminiszter által saját kézzel aláírt, miniszteri válaszlevéllel: 1. Budapest Főváros I. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának kitöltött formanyomtatványa Belia György részére, adóhátralék befizetése ügyében. - 2. Belia Györgyné Sándor Anna középiskolai tanár egy oldal terjedelmű, gépelt, saját kézzel aláírt levele a pénzügyminisztériumnak férje adóhátralékának elengedése ügyében. - 3. Hetényi István pénzügyminiszter egy oldal terjedelmű gépelt válaszlevele a minisztérium fejléces papírján, a levél alján a pénzügyminiszter saját kezű aláírásával és hivatali körbélyegzővel hitelesítve. Kelt: Budapest, 1982. június 2, 9, 28. Három levél, méretei: 220x205 mm (formanyomtatvány); 220x165 mm, 16 sor (kérelmező levél); 290x205 mm, 17 sor (válaszlevél). A tanács pénzügyi osztályának formanyomtatványában Belia György részére 1981. évi honoráriumai után 7591 Ft összegű adókülönbözet megfizetését írják elő. Válaszlevelében az özvegy méltányossági elbírásálást kér: ,,Kérésemet azzal indokolom, hogy férjem után semmi örökösödési illeték alá eső érték nem maradt. Szerényen éltünk, mert kezdő értelmiségi gyermekeink lakásgondján csak így tudtunk segíteni. Férjem hirtelen halálával elég sok elrendezésre váró gond szakadt reám, s a havi 1265 Ft-os adórészet (féléven keresztül) anyagi teherbíró képességemet igen nagy próbára tenni: Kérem a fentiek mérlegelését és kérésemet méltányossági alapon teljesíteni. Köszönettel: Beliáné Sándor Annna." Saját kezűleg aláírt válaszlevelében Hetényi István pénzügyminiszter mentesítette az özvegyet az adóhátralék befizetésétől. Jó állapotú levelek, a Pénzügyminisztérium bélyegzőjével ellátott, ajánlottan feladott borítékban.
Simon István (1926-1975) költő, műfordító saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a Magvető Kiadó által kiadni szándékozott afrikai líraválogatás (Ébredő Afrika, 1961) ügyében. Kelt: Budapest, 1961. február 6. Egyetlen levél, mérete: 150x205 mm, 7 beírt sor. 1960-ban, az afrikai gyarmatok felszabadulása idején a Magvető Kiadó - a folyamat ünneplése gyanánt - elhatározta egy eredeti afrikai líraválogatás kiadását. Az ,,Ébredő Afrika" címet viselő válogatás szerkesztője Belia György (1923-1982) szerkesztő, a Szépirodalmi és az Európa kiadó lektora volt. Belia György számos költőnagyságot kért fel versfordításra, és számos visszautasítással szemben Simon István igent mondott a felkérésre. A kötetben Simon István két műfordítással szerepelt. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Fodor András (1929-1997) költő, műfordító saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű válaszlevele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a Magvető Kiadó által kiadni szándékozott afrikai líraválogatás (Ébredő Afrika, 1961) ügyében, néhány, a nyersfordítások minőségét illető megjegyzéssel. Kelt: [Budapest], 1961. január 2. Egyetlen levél, mérete: 148x210 mm, 15 beírt sor. 1960-ban, az afrikai gyarmatok felszabadulása idején a Magvető Kiadó - a folyamat ünneplése gyanánt - elhatározta egy eredeti afrikai líraválogatás kiadását. Az ,,Ébredő Afrika" címet viselő válogatás szerkesztője Belia György (1923-1982) szerkesztő, a Szépirodalmi és az Európa kiadó lektora volt. Belia György számos költőnagyságot kért fel versfordításra, a Fodor András igent mondott a felkérésre. A levél szövege: ,,Kedves barátom, mellékelten küldöm a fordításokat s velük együtt a nyersfordításokat is. Azok bizony elég rejtvényszerűek. Legfőbb igazoló tanú erre maga a nyerfordító Papp Sámuel, ki az egyik vers zárósorait, a másikban a kezdőszakasz értelmét, kapcsolódásait sehogy se tudta megvilágosítani előtte. Homályban maradt a talán ruhafélét jelentő ,,sutru" szó jelentése is. Mindenesetre megpróbáltam valahogy verssé faragni az adott szövegeket. Szeretettel köszönt: Fodor András. (Kérlek, szóljál a kiadónál, hogy szerződést s miegymást küldjön.)" A műfordító két fordításával jelent meg a kötetben. Jó állapotú levél, hajtogatva.
Veress Sándor (1907-1992) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató saját kézzel írt levelezőlapja László Gyula (1910-1998) képzőművésznek, régészet-néprajz szakos hallgatónak, a későbbi régészprofesszornak. Kelt: Budapest, 1935. február 6. Egyetlen levél, mérete: 104x145 mm, két oldalán 14 beírt sorrral. Szövege: ,,Kedves Gyula! Ha lehet, légy szíves a pénteki Faragottra 2 földszinti jegyet nekem vétetni. Amennyiben nem volna már jegy, kérlek hívj fel (67-6-78), ellenkező esetben a lakásodra megyek érte, 7 ó felé. Ölel: V. Sanyi." Veress Sándor zongoraművész, zeneszerző és népzenekutató Kodály Zoltán és Bartók Béla tanítványa volt. Levelezőlapján Bartók Béla egyfelvonásosára, a Fából faragott királyfi című egyfelvonásosra próbál jegyet szerezni. A levelezőlapon további, más kéz által írt rövid írás, feltehetően László Gyula ismerősétől, erdélyi szóhasználattal: ,,A tészta itten van a kályhán." Jó állapotú levelezőlappal, középen hajtásnyommal, postabélyegzéssel.
Papp Mihály Papp Mihály rokkant katona önsegélyező, hazafias dalgyűjteménye. (Győr, 1926 körül). Szerző (,,Széchenyi" ny., Győr). [8] p. Egyetlen kiadás. Kiadványunk Papp Mihály rokkant katona 12, többségében a trianoni döntést fájlaló költeményét adja közre, a szerző saját családja segélyezésére szánta a kiadványból származó bevételt. Két oldalon apró pótlások, kézi verskiegészítések, két oldalon számítások, két levélen kisebb szakadás. Fűzve, borító nélkül. Rendkívül ritka, a könyvészet által nem ismert alkalmi kiadvány.
Kónya Sándor (1923-2002) operaénekes aláírt portréja, budapesti vendégszereplése alkalmából (1975) Vintázs, ezüst nagyítású felvétel, mérete: 138x105 mm egy 155x105 mm méretű fotókartonon, előoldalán feliratozva. Kónya Sándor (1923, Sarkad - 2002, Ibiza) operaénekes énekes budapesti képzését megszakította a második világháború. Nyugati fogságba esett, ahonnan már nem Budapestre tért vissza, hanem Detmondban, Rómában és Milánóban fejezte be tanulmányait. Nyugatnémet és nyugat-berlini operatársulatok tagja volt, tenor hangfekvésben. A jelentős áttörést Bayreuth-ban érte el, a legnehezebb Wagner-szerepeken kívül magabiztosan játszotta Froh-t A Rajna kincsében, az ifjú tengerészt a Trisztán és Izoldában, és leghíresebb szerepét, a Lohengrint, mely szerepekben Amerikától Japánig járta a világot. Vendégművészként az 1960-as évektől többször lépett fel Budapesten, így aláírt portrénk készülése idején is - ekkoriban éppen Don Carlost formálta meg. A dedikáció szövege: ,,Sándor Kónya. ,,Don Carlos". Budapest, 1975. 6. 13". *** A fotóhoz tartozik további három tétel: Egy újabb aláírt operaénekesi portréfotó. * A római Teatro dell'Opera 1985. június 12-15-i budapesti vendégszereplése alkalmából kiadott kétleveles, magyar nyelvű műsorismertető. * A Wiener Staatsoper 1988. március 12-i Richard Strauss-előadása alkalmából kiadott, ismeretlen közreműködő által aláírt, német nyelvű, egy levél terjedelmű műsorismertető. Jó állapotú fotó és brosúrák.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, két oldal terjedelmű válaszlevele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek, az Európa Könyvkiadó munkatársának a kiadó által megjelentetni kívánt román nyelvű munkák fordítása ügyében. Kelt: Budapest, 1964. január 24. Egyetlen levél, mérete: 225x340 mm, 41 beírt sor. Gáldi László magyar-román-francia szakon végzett, és már a két világháború között számos román szerzőt fordított magyarra, verstani érdeklődése miatt elsősorban költőket. Az 1960-as években fordítási munkái mellett már főképp verstannal foglalkozott. Belia György felvetését, miszerint az Európa Kiadó Romániai elbeszélők című kötetéhez ő írja az előszót, tisztelettel elhárítja, és az erdélyi Molter Károlyt javasolja a feladatra. Az Európa Könyvkiadó által lefordítani kívánt egyéb munkák egy részét vállalja, más részéhez saját tanítványait javasolja. Jó állapotú levél, hajtogatva, Gáldi László által megcímzett, postabélyegzett, express feladott borítékban.
Szemlér Ferenc (1906-1978) erdélyi író, költő ,,Egy költőhöz" című versének egy oldal terjedelmű, gépelt, eredeti kézirata, a költő saját kezű javításaival és hitelesítő aláírásával, a szöveg végén a költő által gyakran használt berekesztő négyzet jellel. A vers szövege nyomtatásban először a marosvásárhelyi Igaz Szó folyóirat 1969. májusi számában jelent meg (694. o.), Székelyhídi Ágoston rövid Szemlér-portréja társaságában. A javított szövegű kézirat és nyomtatott változata megegyezik. Jó állapotú lap, hajtásnyommal.
Szemlér Ferenc (1906-1978) erdélyi író, költő ,,Ünneplés" című versének egy oldal terjedelmű, gépelt, eredeti kézirata, a költő saját kezű javításaival, a szöveg végén a költő által gyakran használt berekesztő négyzet jellel. A vers szövege nyomtatásban a költő ,,Kései kaszálás" című kötetének 70. oldalán jelent meg (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973). A javított szövegű kézirat és nyomtatott változata megegyezik. Jó állapotú lapok, hajtásnyommal.
Házassági szerződés a [Tata] tóvárosi Supka János csapó mester és a Tata váralján élő Bán Rozália hajadon leány között (1836). Kelt: Tata, 1836. február 2. Egy levél, egy beírt oldal, mérete: 195x250 mm. Szövege: ,,A' Megoszthatatlan Tellyes Sz. Háromság nevében Ammen. Alul irtak a' Házasságnak Szentségét magukra venni akarván a' következő önkényes [önkéntes] és minden erőltetés nélkűl való Házasságra léptünk, mellynek szentűl leendő megtartását kivánnyuk. U. m. Először, Én, Supka János, Tóvároson lakozó Csapó Mester a' Keresztény Anya Szentegyház szokása szerént eljegyezvén magamnak jövendőbeli Házastársul Tata Várallyán lakozó takáts mesternek, Bán Mihálynak hajadon leányát, Rozáliát, ennek igaz szívbéli hajlandóságomnak, és szeretetemnek zálogául két szász, az az 200 váltó forintokat, mesterségbeli szereimet, és minden ruházatomat móringolom [móringol: jegyajándékba ad, letétbe helyez]. Másodszor, Én is, Bán Rozália, vőlegényemnek atyai jussomból egy száz, az az 100 váltó forintokat, és szinte minden visellő és ágyi ruházatomat móringolom. Mellyeknek nagyobb erejére jelen Szerződést saját kezeinkkel alá írtuk, a Tisztelt Násznagy Urak elött. Tatában, Februárius 2-án 1836-iki Esztendöben. Előttem Szerenka Ádám mint kérő Násznagy [előtt] Én Supka János mint Völegény. Én Baán Rozália Menyasszony." Hajtogatott oklevél, két hiánytalan darabban, középen egykor ragasztócsíkkal erősítve. Jó példány.
Illés Endre (1902-1986) író, szerkesztő, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója saját kézzel írt, négy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a kiadó által megjelentetni kívánt, 19-20. századi magyar szerzők válogatott elbeszéléseit tartalmazó kötet sajtó alá rendezése ügyében, Belia György néhány kézírásos feljegyzésével. Kelt: Budapest, 1960. október 28 előtt. Két levél, méretük egységesen: 295x210 mm, 52 beírt sor. Levelünk tanúsága szerint a Szépirodalmi Kiadóban a szerkesztési munka két jól elkülöníthető fázisból áll, szövegválogatásból és a szöveg sajtó alá rendezéséből, mindkettőnél az ívenkénti munkajövedelem 155 Ft-ra rúg. Kéziratunk második levelén a kiadás alatt álló, XIX. és XX. századi elbeszélőket felvonultató kötet közlendő novellacímei, azok eredeti megjelenési helyével együtt. Jó állapotú lapok, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![Fodor András (1929-1997) költő, műfordító saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű válaszlevele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a Magvető Kiadó által kiadni szándékozott afrikai líraválogatás (Ébredő Afrika, 1961) ügyében, néhány, a nyersfordítások minőségét illető megjegyzéssel. Kelt: [Budapest], 1961. január 2. Egyetlen levél, mérete: 148x210 mm, 15 beírt sor. 1960-ban, az afrikai gyarmatok felszabadulása idején a Magvető Kiadó - a folyamat ünneplése gyanánt - elhatározta egy eredeti afrikai líraválogatás kiadását. Az ,,Ébredő Afrika" címet viselő válogatás szerkesztője Belia György (1923-1982) szerkesztő, a Szépirodalmi és az Európa kiadó lektora volt. Belia György számos költőnagyságot kért fel versfordításra, a Fodor András igent mondott a felkérésre. A levél szövege: ,,Kedves barátom, mellékelten küldöm a fordításokat s velük együtt a nyersfordításokat is. Azok bizony elég rejtvényszerűek. Legfőbb igazoló tanú erre maga a nyerfordító Papp Sámuel, ki az egyik vers zárósorait, a másikban a kezdőszakasz értelmét, kapcsolódásait sehogy se tudta megvilágosítani előtte. Homályban maradt a talán ruhafélét jelentő ,,sutru" szó jelentése is. Mindenesetre megpróbáltam valahogy verssé faragni az adott szövegeket. Szeretettel köszönt: Fodor András. (Kérlek, szóljál a kiadónál, hogy szerződést s miegymást küldjön.)" A műfordító két fordításával jelent meg a kötetben. Jó állapotú levél, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130552.jpg)
![Papp Mihály Papp Mihály rokkant katona önsegélyező, hazafias dalgyűjteménye. (Győr, 1926 körül). Szerző (,,Széchenyi" ny., Győr). [8] p. Egyetlen kiadás. Kiadványunk Papp Mihály rokkant katona 12, többségében a trianoni döntést fájlaló költeményét adja közre, a szerző saját családja segélyezésére szánta a kiadványból származó bevételt. Két oldalon apró pótlások, kézi verskiegészítések, két oldalon számítások, két levélen kisebb szakadás. Fűzve, borító nélkül. Rendkívül ritka, a könyvészet által nem ismert alkalmi kiadvány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130819.jpg)
![Házassági szerződés a [Tata] tóvárosi Supka János csapó mester és a Tata váralján élő Bán Rozália hajadon leány között (1836). Kelt: Tata, 1836. február 2. Egy levél, egy beírt oldal, mérete: 195x250 mm. Szövege: ,,A' Megoszthatatlan Tellyes Sz. Háromság nevében Ammen. Alul irtak a' Házasságnak Szentségét magukra venni akarván a' következő önkényes [önkéntes] és minden erőltetés nélkűl való Házasságra léptünk, mellynek szentűl leendő megtartását kivánnyuk. U. m. Először, Én, Supka János, Tóvároson lakozó Csapó Mester a' Keresztény Anya Szentegyház szokása szerént eljegyezvén magamnak jövendőbeli Házastársul Tata Várallyán lakozó takáts mesternek, Bán Mihálynak hajadon leányát, Rozáliát, ennek igaz szívbéli hajlandóságomnak, és szeretetemnek zálogául két szász, az az 200 váltó forintokat, mesterségbeli szereimet, és minden ruházatomat móringolom [móringol: jegyajándékba ad, letétbe helyez]. Másodszor, Én is, Bán Rozália, vőlegényemnek atyai jussomból egy száz, az az 100 váltó forintokat, és szinte minden visellő és ágyi ruházatomat móringolom. Mellyeknek nagyobb erejére jelen Szerződést saját kezeinkkel alá írtuk, a Tisztelt Násznagy Urak elött. Tatában, Februárius 2-án 1836-iki Esztendöben. Előttem Szerenka Ádám mint kérő Násznagy [előtt] Én Supka János mint Völegény. Én Baán Rozália Menyasszony." Hajtogatott oklevél, két hiánytalan darabban, középen egykor ragasztócsíkkal erősítve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130268.jpg)
