Osztrák-Magyar Monarchia korai térképe. Magyarország, Horvát-Tótország és a katonai őrvidék ca 1870 310x220 mm Színezett litográfia, rajta kézzel rajzolt és írt feljegyzések a szélen
[A megnövekedett Magyarország dunántúli részének közúti térképe] (1941) Blatt 44: Budapest-Plattensee-Osijek (Esseg). Staßenkarte 1 : 300,000.
[Bécs] Wien, 1941. Druck und Verlag Kartographische Anstalt Freytag-Berndt und Artaria K. G. Színes térkép, mérete: 740x750 mm egy 800x1110 mm méretű térképlapon.
Hivatalos használatra szánt, színes Dunántúl-térképünk az 1941. évi délvidéki, Baranya-háromszögi és Mura-közi bevonulásokkal megnövekedett ország Dunától nyugatra elhelyezkedő részének közúthálózatát ábrázolja. A német, francia és angol nyelven feliratozott jelkulcs a térképtől balra. Térképünk a jelkulcsban külön kódolást tartalmaz az autópályák, az első-, másod- és harmadrendű utak számára, jelöli továbbá az utak jelentősebb emelkedőit, feltünteti a személyszállító és az autószállításra is alkalmas réveket, a Balaton hajózási útvonalait, mellékes információként a vasútvonalakat is, a hegy- és vízrajzi részleteken kívül a teljes településhálózatot. Ennek érdekessége, hogy a Muraköz, a baranyai háromszög és Bácska névanyaga teljességgel délszláv nyelvű, a trianoni határon belül kizárólag Székesfehérvár és Pécs városa kapott német megnevezést is. Az erdőségeket is feltüntető térkép emlékezetes vonása a Duna alsó szakaszainak átvágatlan mivolta, illetve a mellette elterülő dél-tolnai Sárköz, illetve a somogyi Balaton-mellék meglepően lápos mivolta. A fő térképtől jobbra a térség nyolc kiemelt városának színes közlekedési térképvázlata: Budapesté, Pápáé, Székesfehérváré, Szombathelyé, Kaposváré, Pécsé, illetve két határvárosé: Eszéké és Varasdé.
Térképlapunk verzóján kézírásos jegyzet, a térkép bal szélén, illetve a hajtások mentén apró szakadásnyomok.
Jó állapotú lap, hajtogatva.
Emlékezzünk Nagy-Magyarországról. A Pesti Hírlap ajándéka. (A Trianon előtti Magyarország néprajzi, természeti és épített örökségének színes térképe.)
Budapest, [1935 körül] Légrády Testvérek kiadása és nyomása. Színes térkép, mérete: 310x510 mm egy 390x530 mm méretű lapon.
A színes térképlap a történelmi Magyarország határai között feltüntet egyes folyókat, nagyobb városokat, tájegységekre jellemző népviseleteket, jellemző mezőgazdasági termékeket, háziállatokat és vadakat, gyümölcsöket, valamint az épített örökség nevezetes példáit. A hegyrajzi részletekre a természetes növénytakaró jellemzői fái utalnak. A színes térkép körül a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének, valamint Fiume városának címere. A kiadvány hátoldalán Magyarország területi és népességi statisztikája Trianon előtt és után, vármegyei bontásban, a megyeszékhely lakosságának az 1930. évi népszámolás szerinti adataival. A statisztikai összefoglaló Halász Albert munkája.
Jó állapotú lap, hajtogatva, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal.
A gyarmati sorsból kiváló Afrika. Afrika térképe a függetlenség kikiáltásának évszámaival, melléktérképekein a gyarmatbirodalmak szerinti felosztás, az afrikai etnikumok, mezőgazdaság, bányászat és ipar Afrika-térképei (1967).
Budapest, 1967. Kossuth Könyvkiadó - Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, főtérképének mérete 413x422 mm és több kisebb melléktérkép egy 550x560 mm méretű térképlapon.
A de facto gyarmatosításból kilépő, 261 millió népességű Afrikát ünneplő térképkiadványunk a melléktérképek és a fő térkép segítségével vázolja a fekete kontinens gyarmati múltját, illetve függetlenedő jelenét. Az ábrázolt időpillanat a kétségtelenül megünnepelhető jogi függetlenedés mellett egyben a helyi diktatúrák és terrorállamok kiépülésének nagy pillanata; erről természetesen térképünk mélyen hallgat, mint ahogy a szovjet tömb szerepéről is a függetlenedési folyamatban: a szovjet tömb nem csupán örömmel üdvözölte a gyarmattartók távozását, hiszen ez elképzelése szerint az imperializmus és a tőkés világ gazdasági és politikai befolyásának csökkenését jelenti, hanem maga is aktívan beavatkozott a folyamatokban, számos helyen anyagilag támogatva a szovjet hűségű kormányzatok felállását.
1967-re a klasszikus gyarmatosító hatalmak jogi és közigazgatási értelemben távoztak a kontinensről, egyedül Portugália tartotta meg néhány gyarmatát (Mozambik, Angola), néhány terület pedig dél-afrikai, illetve spanyol gyámság alatt állt. A politikai folyamatot ábrázoló három térképen kívül térképlapunkon szerepel egy néprajzi térkép, mely Afrika etnikai csoportjait helyezi térbe, egy mezőgazdasági, egy bányászati, illetve egy ipari térkép.
Térképlapunk alsó és felső részén széttört láncszemekből álló láncmotívum erősíti a térkép fő ideológiai üzenetét, szebb jövőt kívánva a földrésznek.
Jó állapotú lap, bal alsó sarkán apró hiánnyal, a térképlap szélén apró gyűrődésekkel.
Kőszegi hegység. Kirándulók térképe 13. Mérték: 1: 40,000. (1942)
Budapest, 1942. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 415x430 mm egy 580x500 mm méretű térképlapon.
Színes turistatérképünk a Kirándulók térképe sorozatból származik. A klasszikus színezésű térképen a szántók, rétek és hegyek elkülönülnek, a hegy- és vízrajzi részleteken kívül a település- és közlekedési hálózat is feltüntetve. Túlnyomóan magyar feliratozású térképünk középpontjában Magyarország és a Harmadik Birodalom határpontját alkotó Írottkő kilátópont található, rajta a megépült kilátótoronnyal, a turistáskodás szempontjai miatt a színkódolt turistaútvonalak, források, erdei kápolnák, menedékházak és vadászházak egyaránt feltüntetve, tájékozódópont gyanánt malmok, szőlőskertek is feltűnnek. A térség két fontos városa Kőszeg, német oldalon Rohonc városa. A tájék közlekedési ütőere a Szombathely felől befutó, Kőszegen majd Rőtfalván áthaladó vasútvonal, mely ebben az időben egészen Sopronig szolgált korridorvasútként. Ma már a vasút nem létezik, a vasfüggöny felépülésével 1951-ben végleg megszűnt a vasúti összeköttetés a két ország között. Térképünk hátoldalán kézírásos jegyzet, illetve kisebb foltosság, előoldalán apró foltosság, középen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadás, a lapszéleken kisebb gyűrődések.
Magyarország közlekedési térképe (1937).
Budapest, 1937. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal Térképészete - M. Kir. Állami Térképészeti Hivatal. Színes térkép, mérete 540x630 mm egy 630x950 mm méretű térképlapon.
Az első-, másod- és harmadrendű közúti és vasúti hálózaton kívül a szervezett autóbuszhálózatot is feltüntető közlekedési térképünk bemutatja az 1934. évi 70.846. számú rendelet alapján meghatározott fő közlekedési közútvonalakat. Az egyszámjegyű főútvonalak vonalvezetése erősen emlékeztet a későbbi autópálya-építések nyomvonalaira: az 1. számú főútvonal Győrön át Bécsbe tart, a 2. számú Vácon és Balassagyarmaton keresztül Losoncra, a 3. számú Miskolcon át Kassára, a 4. számú Püspökladányon át Kolozsvárra, az 5. számú Szegeden át Belgrádba, a 6. számú Mohácson át Eszékre, a 7. számú a Velencei-tavat északról, a Balatont délről kerülve Székesfehérváron, Siófokon és Nagykanizsán keresztül Varasdra, a 8. számú főútvonal Székesfehérvártól Veszprémen át Grazba tart. A vasúthálózat két típusú vonalat tart számon, gyorsvonati forgalomra alkalmasat és anélkülit. A tervezett utak hálózatából felsejlik a sugárirányú úthálózat-fejlesztés mellett másodlagos célként az is, hogy az ország egyes régiói között Budapest érintése nélkül is lehetségessé váljék a közlekedés. A térkép hátoldalán enyhe, apró foltosság, a felső hajtásnál kisebb szakadás.
Jó állapotú térkép, hajtogatva.
cca 1890 Asien zur Übersicht der Gebirgsrichtungen und Gewässer. Stieler's Schul-Atlas No. 23. / Ázsia rézmetszetű térképe, 1 : 47.000.000, Gotha, Justus Perthes, kis lapszéli sérülésekkel, 31x24,5 cm
1893-1894 Zala vármegye térképe + Vas vármegye térképe, tervezte: Gönczy Pál, a Pallas Nagy Lexikona mellékletei, kis lapszéli sérülésekkel és foltokkal, 23,5x30 cm
Darabanth Auction House
![[A megnövekedett Magyarország dunántúli részének közúti térképe] (1941) Blatt 44: Budapest-Plattensee-Osijek (Esseg). Staßenkarte 1 : 300,000. [Bécs] Wien, 1941. Druck und Verlag Kartographische Anstalt Freytag-Berndt und Artaria K. G. Színes térkép, mérete: 740x750 mm egy 800x1110 mm méretű térképlapon. Hivatalos használatra szánt, színes Dunántúl-térképünk az 1941. évi délvidéki, Baranya-háromszögi és Mura-közi bevonulásokkal megnövekedett ország Dunától nyugatra elhelyezkedő részének közúthálózatát ábrázolja. A német, francia és angol nyelven feliratozott jelkulcs a térképtől balra. Térképünk a jelkulcsban külön kódolást tartalmaz az autópályák, az első-, másod- és harmadrendű utak számára, jelöli továbbá az utak jelentősebb emelkedőit, feltünteti a személyszállító és az autószállításra is alkalmas réveket, a Balaton hajózási útvonalait, mellékes információként a vasútvonalakat is, a hegy- és vízrajzi részleteken kívül a teljes településhálózatot. Ennek érdekessége, hogy a Muraköz, a baranyai háromszög és Bácska névanyaga teljességgel délszláv nyelvű, a trianoni határon belül kizárólag Székesfehérvár és Pécs városa kapott német megnevezést is. Az erdőségeket is feltüntető térkép emlékezetes vonása a Duna alsó szakaszainak átvágatlan mivolta, illetve a mellette elterülő dél-tolnai Sárköz, illetve a somogyi Balaton-mellék meglepően lápos mivolta. A fő térképtől jobbra a térség nyolc kiemelt városának színes közlekedési térképvázlata: Budapesté, Pápáé, Székesfehérváré, Szombathelyé, Kaposváré, Pécsé, illetve két határvárosé: Eszéké és Varasdé. Térképlapunk verzóján kézírásos jegyzet, a térkép bal szélén, illetve a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3131502.jpg)
![Emlékezzünk Nagy-Magyarországról. A Pesti Hírlap ajándéka. (A Trianon előtti Magyarország néprajzi, természeti és épített örökségének színes térképe.) Budapest, [1935 körül] Légrády Testvérek kiadása és nyomása. Színes térkép, mérete: 310x510 mm egy 390x530 mm méretű lapon. A színes térképlap a történelmi Magyarország határai között feltüntet egyes folyókat, nagyobb városokat, tájegységekre jellemző népviseleteket, jellemző mezőgazdasági termékeket, háziállatokat és vadakat, gyümölcsöket, valamint az épített örökség nevezetes példáit. A hegyrajzi részletekre a természetes növénytakaró jellemzői fái utalnak. A színes térkép körül a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének, valamint Fiume városának címere. A kiadvány hátoldalán Magyarország területi és népességi statisztikája Trianon előtt és után, vármegyei bontásban, a megyeszékhely lakosságának az 1930. évi népszámolás szerinti adataival. A statisztikai összefoglaló Halász Albert munkája. Jó állapotú lap, hajtogatva, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130982.jpg)
