Báró Wesselényi Miklós: Szózat. A magyar és szláv nemzetiség ügyében. Bp., 1992, Európa, 322 p. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói kissé szakadt papír védőborítóban, máskülönben jó állapotban.
Györkei, Jenő -Csákváriné Kottra, Györgyi: National relics. A history of the war banners of the Hungarian Revolution and War of Independence 1848-49. With and introduction by Béla K. Király. Atlatinc Studies on Society in Change No. 115. Bp., 2001, Zrínyi. Angol nyelven. Színes és fekete-fehér képekkel illusztrált. Kiadói papírkötés.
Fehér könyv. A magyar köztársaság és demokrácia elleni összeesküvés okmányai. 1947, Magyar Tájékoztatásügyi Minisztérium. Kiadói papírkötés, sérült gerinc, kopottas állapotban.
Az Imrédy-per. A vád, a vallomások és az ítélet. Szerk.: Ábrahám Ferenc és Kussinszky Endre. Bp., 1945, Hiradó Könyvtár. Híradó Könyvtár. Bp., 1945., Magyar Központi Híradó Rt. Kiadói papírkötés, kissé szakadt borítóval, sérült címlappal.
Magyar országgyűlési almanach. 1927-1932. A felsőház és képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése. Szerk.: Kun Andor, Lengyel László, Vidor Gyula. Bp.,(1932.), Légrády, 583+2 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Egészvászon-kötés, a borítóra papírborítót ragasztottak.
Spányik, Glycerio: Historia Pragmatica Regni Hungariae. Compendio proposita a Glycerio Spányik. Editio quinta. Pestini (Pest), 1834, Typis Reg. Scient. Univesitatis Hungariae 160 p. Korabeli aranyozott félbőr-kötés, kissé kopott Oldalak közés sé végére üres lapok bekötve
Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferencz Országgyülési naplója és Wesselényi védelme. B. Eötvös József Kölcsey Ferencz fölött tartott emlékbeszédével bővített kiadás. Első-negyedik füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1886. Róth Mór (Prochaska Károly udvari könyvnyomdája). [2] + XVII + [1] + 192 p.; 193-358 p. Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye országgyűlési követeként az 1832-1836-os országgyűlésen elsőként emelte a magyar nyelvű politikai szónoklatot korábban elképzelhetetlen magasságokba, az 1840-es évek szabadelvű politikusai (Deák Ferenc, Eötvös József) rengeteget köszönhetnek a költő-politikusnak. Kölcsey egy másik műfajban is újdonságot hozott, az utókor számára készített országgyűlési feljegyzései rendkívüli erővel mutatják be a szabadelvű köznemesi ellenzék gondolkodásmódját. Az 1832-1833-as országgyűlési napló cenzurális okokból a költő életében nem kerülhetett nyilvánosságra, nyomtatásban először 1848 tavaszán jelent meg. A Napló maga Toldy Ferenc 1861-es Kölcsey-összkiadása óta vonult be az életmű középpontjába, a tudatosan szubjektív szempontból megírt összefoglaló azóta olvasható egyfelől politikai kordokumentumként, másfelől a kortárs valóságba ágyazott regényként. A Napló szorosan követi az 1832-1836-os reformországgyűlés hat hónapjának eseményeit, 1832 decemberétől 1833 júliusáig, ahogyan az az irodalmi szerkesztő és kritikus, reformpolitikus szemszögéből látszik. A köteteinkben közölt másik szöveg Kölcsey nagyszabású politikai irata, melyet politikai ügyekben megvádolt képviselőtársa, Wesselényi Miklós érdekében írt, a költő haláláig dolgozott a szövegen, mely védőbeszéd jellege ellenére a Metternich-rezsimet támadó politikai vádiratok legkiemelkedőbbje. A szöveg a Naplóhoz hasonlóan csak posztumusz jelent meg, Toldy Ferenc 1861-es összkiadásától része az életműnek. A két mű együttesen Ráth Mór gondozásában először 1874-ben jelent meg, példányunk az 1886-os, bővített kiadásból származik. (A magyar nemzet családi könyvtára 123-126.) Egységes, fűzött, keretdíszes kiadói borítóban, az első kötet gerince mentén kisebb repedés, a második kötet hátsó borítóján apró hiány. Jó példány.
(Endlicher István László) Stephan Ladislaus Endlicher: Rerum Hungaricum Monumanta Apradiana. Pars I. Sctriptores Sangalli, 1848. Scheitlin & Zollikofer. 296p. Forrásgyűjtemény az Árpád kori magyar történelemhez. Kiadói papírkötésben, szélén kis sérülésekkel
Darabanth Auction House
![Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferencz Országgyülési naplója és Wesselényi védelme. B. Eötvös József Kölcsey Ferencz fölött tartott emlékbeszédével bővített kiadás. Első-negyedik füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1886. Róth Mór (Prochaska Károly udvari könyvnyomdája). [2] + XVII + [1] + 192 p.; 193-358 p. Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye országgyűlési követeként az 1832-1836-os országgyűlésen elsőként emelte a magyar nyelvű politikai szónoklatot korábban elképzelhetetlen magasságokba, az 1840-es évek szabadelvű politikusai (Deák Ferenc, Eötvös József) rengeteget köszönhetnek a költő-politikusnak. Kölcsey egy másik műfajban is újdonságot hozott, az utókor számára készített országgyűlési feljegyzései rendkívüli erővel mutatják be a szabadelvű köznemesi ellenzék gondolkodásmódját. Az 1832-1833-as országgyűlési napló cenzurális okokból a költő életében nem kerülhetett nyilvánosságra, nyomtatásban először 1848 tavaszán jelent meg. A Napló maga Toldy Ferenc 1861-es Kölcsey-összkiadása óta vonult be az életmű középpontjába, a tudatosan szubjektív szempontból megírt összefoglaló azóta olvasható egyfelől politikai kordokumentumként, másfelől a kortárs valóságba ágyazott regényként. A Napló szorosan követi az 1832-1836-os reformországgyűlés hat hónapjának eseményeit, 1832 decemberétől 1833 júliusáig, ahogyan az az irodalmi szerkesztő és kritikus, reformpolitikus szemszögéből látszik. A köteteinkben közölt másik szöveg Kölcsey nagyszabású politikai irata, melyet politikai ügyekben megvádolt képviselőtársa, Wesselényi Miklós érdekében írt, a költő haláláig dolgozott a szövegen, mely védőbeszéd jellege ellenére a Metternich-rezsimet támadó politikai vádiratok legkiemelkedőbbje. A szöveg a Naplóhoz hasonlóan csak posztumusz jelent meg, Toldy Ferenc 1861-es összkiadásától része az életműnek. A két mű együttesen Ráth Mór gondozásában először 1874-ben jelent meg, példányunk az 1886-os, bővített kiadásból származik. (A magyar nemzet családi könyvtára 123-126.) Egységes, fűzött, keretdíszes kiadói borítóban, az első kötet gerince mentén kisebb repedés, a második kötet hátsó borítóján apró hiány. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3112744.jpg)
