Ladvocat, [Jean-Baptiste] - Mindszenti Sámuel (ford.): Ladvocat apátúrnak [...] Historiai dictionariuma, mellyben a' régi patriarcháknak, tsászároknak, királyoknak, fejedelmeknek, hadi vezéreknek, vitézeknek, pogány isteneknek, herosoknak, pápáknak, ekklésiai atyáknak, püspököknek, érsekeknek, cardinalisoknak, szenteknek, szerzeteseknek, historicusoknak, poetáknak, oratoroknak, theologusoknak, philosophusoknak 's a' t, eggy szóval minden féle tudományban, mesterségben, állapatban híres embereknek életek, írásaik, munkájik le-írattatnak. Magyar nyelvre fordította, sok meg-bővítéssel, 's az 1794. esztendeig éltt nevezetes személlyek' életeknek hozzá-adásával ki-botsátotta Mindszenti Sámuel. I-VI. darab. [Hat kötet.] Komáromban, 1795-1797. Weinmüller Bálint' betűjivel. X + 596 p.; [2] + 483 + [1] p.; [2] + 470 p.; [2] + 514 p.; [2] + 662 p.; [8] + 623 + [1] p. Tételünk a magyar nyelven megjelent egyik legkorábbi életrajzi enciklopédia, amely a külföldi és magyar históriai személyiségek életrajzait gyűjti össze. A magyar mű Jean-Baptiste Ladvocat ókortudós, a párizsi Sorbonne könyvtárosának (1709-1765) alapos munkáján alapszik, amely alfabetikus sorrendben sorakoztatja a mitológiai szereplők, a bibliai személyek, az ókori, középkori és újkori uralkodók, hadvezérek, pápák, szentek és szerzetesek, reformátorok és szabadságharcosok, udvaroncok, írók, csillagászok, természetfilozófusok és mérnökök, festők és zenészek, felfedezők, kalandorok és pamfletírók, filozófusok, tudomány-rendszerezők, politikusok, nyomdászok és tipográfusok életrajzait. A munkát Mindszenti Sámuel (1751-1806) református lelkész, a Komáromi Tudós Társaság tagja, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője fordította. Az eredeti életrajz-gyűjteményen enyhe nyugat-európai fókusz érződik, ám ez főként az írók, költők, filozófusok és festők terén érvényesül, uralkodók és hadvezérek tekintetében a sorozat bőségesen tartalmaz lengyel, orosz, oszmán, svéd és egyéb nem nyugat-európai életrajzokat is, a magyar szerkesztő által megbővített magyar névanyag mellett. A magyar felvilágosodás fontos évtizedében keletkezett komáromi fordítás igen érdekes szempontot ad arra nézvést, hogy a magyar névanyagból: a magyar történelmi, tudományos és írói világból kik kerülhettek be a lexikonba. Uralkodóink tekintetében bőséges a kínálat, Mátyás király hosszú szócikket kap, hozzá hasonlóan hosszút a Habsburg I. Lipót, Mária Terézia, az erdélyi Bethlen Gábor és Rákóczi Ferenc. A magyar irodalmiságból Pázmány Péter, Bethlen Miklós és Bethlen Kata önéletíró, Rákóczi Ferenc, a kortársak közül Gvadányi József nyugalmazott lovassági tábornok, valamint Teleki József műgyűjtő, utazó és levelező főrend került be a lexikonba, de különös módon Károli Gáspár, Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Rimay János, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István szerzői életrajza hiányzik, a közel kortársak közül pedig a valóságban rendkívüli könyvsikereket maga mögött tudó Dugonics András híre nem jutott el a szerkesztőhöz, a kor egyik főszereplője, Kazinczy Ferinc pedig csak mint Shakespeare-fordító szerepel a kötetekben. A honi tudományosságot Apáczai Csere János, Bod Péter és Czvittinger Dávid helyett Antonio Bonfini, Galeotto Marzio, a fent említett Pázmány Péter, Bél Mátyás polihisztor és Hell Miksa csillagász képviseli, a fordítóhoz hasonlóan szerkesztőnek állt hírlapírók, a deákos költők és a magyar felvilágosodás fontos nyelvészei és újságírói viszont nem szerepelnek a kötetben. A rendkívül ízes nyelven fordított mű enyhén felvilágosult szellemet tükröz, francia filozófusokból igen erős a kínálat: Pascal és Descartes, Montesqueiu, Rousseau és Voltaire éppúgy szerepel a műben, mint az enciklopédistákat fémjelző Diderot és Helvétius. A kötet naprakészségét jelzi, hogy XVI. Lajos sorsát egészen a kivégzésig követi, a francia forradalomnak ugyanakkor csak áldozatai kerülnek a műbe, politikai vezérei nem (nem lehetetlen, hogy cenzurális okokból), egyes radikális filozófusoknak pedig inkább megnyerő modorát, jellemét és tánctehetségét inkább tárgyalja a mű, mint politikai jelentőségét. A hatodik kötetben W-vel kezdődő szócikkekig eljutó munkának 1808-1809-ban megjelent két pótkötete, szintén Mindszenti Sámuel gondozásában. A negyedik és ötödik kötet címlevelén apró hiány, a második kötet egy ívének levelein apró, a szövegtükröt nem érintő szúrágásnyom, a hatodik kötet első előzéke részben hiányzik. Egységes, öt bordára fűzött, aranyozott, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, kézzel festett előzékekkel. Az 1., 5. és 6. kötet gerincén apró szúrágásnyomok, az 1. és 3. kötet első, az 5. kötet hátsó kötéstáblájának papírborítása hiányzik, a 3, 4., 5., 6. kötet egy-egy kötéstáblájának papírborítása sérült. Összességében jó példány.
[Pöschl]: Plaudereien eines pensionirten Hauptmannes über Magnatenerziehung und vaterländische Politik. Raab [Győr], 1866, Victor Sauerwein, 2+VIII+8+229+1 p. Német nyelven. Átkötött modern félvászon-kötés, foltos lapokkal, a címlapon címkenyomokkal.
Takáts Sándor: Rajzok a török világból I-III. köt. Bp., 1915-1917, MTA, VIII+438+1 p.;4+463+1 p.+ 5 t.; 457+1 p. Kiadói aranyozott gerincű egészvászon-kötés, a borítón kis kopásnyomokkal, jó állapotban.
Baróti Lajos dr., Szalay József dr.: A Magyar nemzet története. I-IV. kötet. I. kötet: Magyarország az Árpádház kihaltáig. 250 szövegképpel és 34 műmelléklettel. II. kötet: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában. 250 szövegképpel és 19 műmelléklettel. III. kötet: Magyarország a Habsburg-házból való választott királyok korában. 325 szövegképpel és 29 műmelléklettel. Magyarország a Habsburg-házból s a Habsburg-Lotharingiai házból származott örökös királyok korában. 248 szövegképpel és 36 műmelléklettel. Gazdagon díszített, aranyozott kiadói félbőr kötésben. Gerincek sérültek
Kiss, Edmund: Das Sonnentor von Tihuanaku und Hörbigers Welteslehre. Mit über 100 Abbildungen. (II. Ernő szász-altenburgi herceg ajándékozási bejegyzésével.) Leipzig, (1937). Koehler und Amelang (Druck der Offizin Haag-Drugulin). 196 p. A címoldalon ajándékozási bejegyzés: ,,Frau von Legrady, in herzlichen Dankbarkeit: Pfinsgten 1940. Friedrich Ernst Prinz von Sachsen Altenburg". Edmund Kiss (1886-1960) német építész és amatőr régész monográfiája 1928. évi bolíviai kutatásai nyomán. A Weimari Köztársaság idején is népszerű árja leszármazási elméletek híveként Edmund Kiss úgy gondolta, hogy az Andok vonulatai közt, a Titicaca-tó partján kibontakozó inka civilizáció építkezéseinek korábban már feltárt motívumkincse olyan erőteljesen emlékeztet az ősi indo-európai (és feltételezett árja) motívumokra, hogy az építtetők nem is lehetnek mások, mint a véleménye szerint az egész világnak civilizációt biztosító árják. Az 1920-as évek végén hangoztatott elméleteivel Edmund Kiss 1928-ban elnyert egy jelentős összegű pályázatot is, mely fedezetet nyújtott számára ugyanazon évben végrehajtott dél-amerikai expedíciójára. Expedíciós beszámolója szövegét oldalszámozáson belül szövegközti táblákon elhelyezett helyszíni felvételek, archeológiai alaprajzok és (jelentős fantáziáról tanúskodó) építészeti vázlatok sokasága gazdagítja. Az árja leszármazási elméletek iránt érdeklődő szerző később az SS Ahnenerbe nemzetiszocialista fajelméleti kutatócsoport expedíciós támogatását is elnyerte, ám az 1939-1940-re tervezett fajelméleti-régészeti-építészeti expedíció a második világháború kitörése miatt meghiúsult. Kötetünk ajándékozója II. Ernő Frigyes szász-altenburgi herceg (1871-1955), az I. világháború veteránja, a modern távközlés és technika rajongója, obszervatóriumépítő, a Náci Párt tagja, illetve ritka kivételként az egyetlen német herceg, aki 1945 után a Német Demokratikus Köztársaság állampolgára lett. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.
Tolsztov, Sz. P.: Az ősi Chorezm. Bp., Hungária. Megjelent 3000 példányban. Kiadói félvászon kötés, sérült papír védőborítóval, kissé kopottas állapotban.
Politikai Magyarország 1-2 kötet. Főszerkesztője Szász József. I. kötet. Magyarország története az Arany Bullától 1795-ig. 25.: Ferencz császár korától 1910-ig. Kiadói aranyozott bőr és pergamen kötésben kisebb kopásokkal
Albin von Teuffenbach: Vaterländisches Ehrenbuch. Geschichtliche Denwürdigkeiten aus allen Ländern der österrisch-ungarischen Monarchie. Hrsg. von Albin Reichsfreiherr von Teuffenbach zu Tiefenbach und Maßwegg. Volksausgabe. Wien - Teschen, 1877, Karl Brochaska, XVI+2+994 p. Német nyelven. Átkötött félvászon-kötésben, márványozott lapélekkel, kopott borítóval és gerinccel, a gerinc deformált, a címlapon aláhúzással.
A Főrendiház évkönyve 1900. Szerk. és kiadja: Szerencs János. Bp., 1900, Pesti Könyvnyomda Rt., XIV+(2)+569+(1) p. Kiadói ezüstözött egészvászon-kötés, festett lapélekkel.
Krátky János: Kossuth Lajos. Kor-, jellem- és életrajz. I., III., IV. köt. Bp., 1879, Kövesdy és Wunsch/Kövesdy és Heimann, 288 p.; 194 p.; 270 p. Oldalszámozáson belül egészoldalas képekkel illusztrálva. Átkötött félbőr-kötésben, festett lapélekkel, kopott borítókkal, helyenként kissé foltos lapokkal, ceruzás bejegyzésekkel, egy-két sérült, javított lappal. (Ritka!)
Darabanth Auction House
![Ladvocat, [Jean-Baptiste] - Mindszenti Sámuel (ford.): Ladvocat apátúrnak [...] Historiai dictionariuma, mellyben a' régi patriarcháknak, tsászároknak, királyoknak, fejedelmeknek, hadi vezéreknek, vitézeknek, pogány isteneknek, herosoknak, pápáknak, ekklésiai atyáknak, püspököknek, érsekeknek, cardinalisoknak, szenteknek, szerzeteseknek, historicusoknak, poetáknak, oratoroknak, theologusoknak, philosophusoknak 's a' t, eggy szóval minden féle tudományban, mesterségben, állapatban híres embereknek életek, írásaik, munkájik le-írattatnak. Magyar nyelvre fordította, sok meg-bővítéssel, 's az 1794. esztendeig éltt nevezetes személlyek' életeknek hozzá-adásával ki-botsátotta Mindszenti Sámuel. I-VI. darab. [Hat kötet.] Komáromban, 1795-1797. Weinmüller Bálint' betűjivel. X + 596 p.; [2] + 483 + [1] p.; [2] + 470 p.; [2] + 514 p.; [2] + 662 p.; [8] + 623 + [1] p. Tételünk a magyar nyelven megjelent egyik legkorábbi életrajzi enciklopédia, amely a külföldi és magyar históriai személyiségek életrajzait gyűjti össze. A magyar mű Jean-Baptiste Ladvocat ókortudós, a párizsi Sorbonne könyvtárosának (1709-1765) alapos munkáján alapszik, amely alfabetikus sorrendben sorakoztatja a mitológiai szereplők, a bibliai személyek, az ókori, középkori és újkori uralkodók, hadvezérek, pápák, szentek és szerzetesek, reformátorok és szabadságharcosok, udvaroncok, írók, csillagászok, természetfilozófusok és mérnökök, festők és zenészek, felfedezők, kalandorok és pamfletírók, filozófusok, tudomány-rendszerezők, politikusok, nyomdászok és tipográfusok életrajzait. A munkát Mindszenti Sámuel (1751-1806) református lelkész, a Komáromi Tudós Társaság tagja, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője fordította. Az eredeti életrajz-gyűjteményen enyhe nyugat-európai fókusz érződik, ám ez főként az írók, költők, filozófusok és festők terén érvényesül, uralkodók és hadvezérek tekintetében a sorozat bőségesen tartalmaz lengyel, orosz, oszmán, svéd és egyéb nem nyugat-európai életrajzokat is, a magyar szerkesztő által megbővített magyar névanyag mellett. A magyar felvilágosodás fontos évtizedében keletkezett komáromi fordítás igen érdekes szempontot ad arra nézvést, hogy a magyar névanyagból: a magyar történelmi, tudományos és írói világból kik kerülhettek be a lexikonba. Uralkodóink tekintetében bőséges a kínálat, Mátyás király hosszú szócikket kap, hozzá hasonlóan hosszút a Habsburg I. Lipót, Mária Terézia, az erdélyi Bethlen Gábor és Rákóczi Ferenc. A magyar irodalmiságból Pázmány Péter, Bethlen Miklós és Bethlen Kata önéletíró, Rákóczi Ferenc, a kortársak közül Gvadányi József nyugalmazott lovassági tábornok, valamint Teleki József műgyűjtő, utazó és levelező főrend került be a lexikonba, de különös módon Károli Gáspár, Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Rimay János, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István szerzői életrajza hiányzik, a közel kortársak közül pedig a valóságban rendkívüli könyvsikereket maga mögött tudó Dugonics András híre nem jutott el a szerkesztőhöz, a kor egyik főszereplője, Kazinczy Ferinc pedig csak mint Shakespeare-fordító szerepel a kötetekben. A honi tudományosságot Apáczai Csere János, Bod Péter és Czvittinger Dávid helyett Antonio Bonfini, Galeotto Marzio, a fent említett Pázmány Péter, Bél Mátyás polihisztor és Hell Miksa csillagász képviseli, a fordítóhoz hasonlóan szerkesztőnek állt hírlapírók, a deákos költők és a magyar felvilágosodás fontos nyelvészei és újságírói viszont nem szerepelnek a kötetben. A rendkívül ízes nyelven fordított mű enyhén felvilágosult szellemet tükröz, francia filozófusokból igen erős a kínálat: Pascal és Descartes, Montesqueiu, Rousseau és Voltaire éppúgy szerepel a műben, mint az enciklopédistákat fémjelző Diderot és Helvétius. A kötet naprakészségét jelzi, hogy XVI. Lajos sorsát egészen a kivégzésig követi, a francia forradalomnak ugyanakkor csak áldozatai kerülnek a műbe, politikai vezérei nem (nem lehetetlen, hogy cenzurális okokból), egyes radikális filozófusoknak pedig inkább megnyerő modorát, jellemét és tánctehetségét inkább tárgyalja a mű, mint politikai jelentőségét. A hatodik kötetben W-vel kezdődő szócikkekig eljutó munkának 1808-1809-ban megjelent két pótkötete, szintén Mindszenti Sámuel gondozásában. A negyedik és ötödik kötet címlevelén apró hiány, a második kötet egy ívének levelein apró, a szövegtükröt nem érintő szúrágásnyom, a hatodik kötet első előzéke részben hiányzik. Egységes, öt bordára fűzött, aranyozott, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, kézzel festett előzékekkel. Az 1., 5. és 6. kötet gerincén apró szúrágásnyomok, az 1. és 3. kötet első, az 5. kötet hátsó kötéstáblájának papírborítása hiányzik, a 3, 4., 5., 6. kötet egy-egy kötéstáblájának papírborítása sérült. Összességében jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3145370.jpg)
![[Pöschl]: Plaudereien eines pensionirten Hauptmannes über Magnatenerziehung und vaterländische Politik. Raab [Győr], 1866, Victor Sauerwein, 2+VIII+8+229+1 p. Német nyelven. Átkötött modern félvászon-kötés, foltos lapokkal, a címlapon címkenyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3146409.jpg)
![Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon. 1849-1865. I-IV. köt. [Teljes]. Bp., 1922, Franklin-Társulat, 436 p.; 566 p.; 443+(1) p.; 106+(1) p. Első kiadás. Kiadói papírkötés (II-IV. köt.), ill. átkötött félvászon-kötés (I. köt.), változó, többségében jó állapotban, helyenként kissé sérült lapszélekkel, ceruzás bejegyzésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3100318.jpg)
