H. Starke: Wie ich den Buchhandel erlernte. Ein Versuch, das Technische wie das Geistige im Buchhandel auf unterhaltende Art anschaulich zu machen. Leipzig, én., Gustav Uhl. Német nyelven. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel.
[Rejtő Jenő] P. Howard Pipacs, a fenegyerek. In: Buék 1969! A Magyar Újságírók Országos Szövetségének kiadványa. Szerkesztette Tabi László. (Budapest), [1968]. (Zrínyi ny.) 15 + [1] p. Folio. Az oldalszámozáson belül számos karikatúrát, rajzot tartalmazó szilveszteri kiadvány valódi értéke Rejtő Jenő 1939-ben megjelent ,,Pipacs, a fenegyerek" című művének első újraközlése. Mint az köztudott, Rejtő Jenő a Rákosi-korszakban indexre tett szerző volt, rehabilitása 1956-ban kezdődött, amikor Hegedűs Géza utószavával ismét megjelent A láthatatlan légió. Az alkalmi kiadványunkban megjelenő, hat szövegközti illusztrációval kísért ,,Pipacs, a fenegyerek" két évvel később elnyerte méltó képregényadaptációját is, Gugi Sándor feldolgozásában (Füles, 1970). Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatásnyommal.
A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek sorozat 18 kötete, közte III. köt. 2. szám: Trefort Ágoston: Emlékbeszéd Thiers Lajos Adolf a M. T. Akadémia kültagja felett.; IV. köt. 7. szám: Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Gyárfás István a M. Tud. Akadémia lev. tagja felett.; V. köt. 5. szám: Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Hornyik János a M. Tud. Akadémia lev tagja felett.; VI. köt. 11. szám: Szvorényi József: Emlékbeszéd Danielik János tiszteleti tagról.; VIII. köt. VI. szám: Deák Farkas: Szalay Ágoston emlékezete.; VIII. köt. 8. szám: Láng Lajos: Emlékbeszéd Grünwald Béla.; VIII. köt. 9. szám: Radvánszky Béla: Emlékbeszéd Deák Farkas r. tagról.; VIII. köt. 10. szám: Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Szabó Károly r. tag felett.; XII. köt. 7. szám: Wertheimer Ede: Emlékbeszéd Krones Ferencz kültag felett.; XII. köt. 9. szám: Téglás Gábor: Emlékbeszéd Torma Károly r. tag fölött. XIV. köt. 1. szám: Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Bubics Zsigmond t. tag fölött.; XV. köt. 10. szám: Gyomlay Gyula: Emlékbeszéd Bartal Antal r. tag fölött.; XVI. köt. 7. szám: Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Hampel József r. tag fölött. (Széteső állapotban.); XXI. köt. 3. szám: Hóman Bálint: Nagy Gyula l. tag emlékezete.; XXI. köt. 4. szám: Nagy Miklós: Sayous Ede k. tag emlékezete.; XXIII. köt. 9. szám: Lukinich Imre: Márki Sándor r. tag emlékezete. 1853-1925.; Duka Tivadar: Emlékbeszéd William Stephen Atiknson k. tag felett.; Szendrei János: Rónai Horváth Jenő t. tag emlékezete.; Bp., 1879-1941, MTA. Kiadói papírkötések, nagyrészt sérült borítókkal, változó állapotban.
A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja. Szerkeszti: Szerdahelyi Sándor. Budapest, 1909. Budapesti Ujságírók Egyesülete (Révai és Salamon ny.) VI + 366 + [122] p. Első kiadás. A Budapesti Újságírók Egyesülete a magyarországi zsurnaliszták önsegélyező és érdekképviseleti szerve volt, mely világnézetileg a legkülönfélébb írókat, újságírókat tömörítette. Ez a heterogenitás az immár ötödik évét megérő Almanachban is megnyilatkozik. Az 1909. évi Almanach parázs sajtóvitáknak ad helyet, a modern irodalom küldetéses kérdéskörét járja körül, a korabeli kultúrharc ritka intenzív pillanatát örökíti meg, melyben a hagyományosan az akadémiai körökben (vagy a Kisfaludy-társaságban) befutott nagy öregek nemzedéke a bejáratott körökből kimaradt, ezért sajtópályán frissen befutni kívánó fiatalok nemzedékével csap össze. Kiadványunk a sajtónyilvánosság előtt lezajlott irodalmi generációváltás lehetőségét hordozza, jelszavakban mindenképpen, amennyiben a hozzászólók többsége irodalmin kívüli küldetést tulajdonít novelláknak, verseknek, színműveknek: az egyedül helyes hazaszeretetre nevelés küldetését vagy az egyedül helyes modern, szociális érzékenységben hevülő életérzés felkeltését véli az irodalom küldetésének - ám ami a kötetben (külön fejezetben) közölt új irodalmi termést jelenti, az bizony nem indokolja a vita hevét, a közölt új, modernista alkotóktól csekély változatosságú, közepes termés jutott az Almanach lapjaira. Az irodalmi rész hangnembeli egyhúrúsága mellett a társadalomelméleti részt hasonló homogenitás jellemzi (ezúttal nem esztétikai, hanem ideológiai), amennyiben a társadalomtudományi részben a Jászi Oszkár-féle társadalomelméleti kör jut szóhoz, ekként a polgári radikálisok és a szociáldemokraták szólamától eltérő (nemzeti szabadelvű vagy keresztényszocialista) hangoknak alig jutott hely. Mindent összevéve tehát az 1909. évi Almanach nem líra- vagy prózatörténeti szempontból emlékezetes - hanem a többé-kevésbé goromba üzengetésnek, azaz az irodalmi generációváltás ígéretének, a kultúrharc parázs vitáinak kiváló, egyedülálló, emlékezetes dokumentuma. Oldalszámozáson belül kilenc oldalnyi irodalmár-portréval. Aranyozott kiadói bőrkötésben (Dárday Aladár, Budapest), felül aranyozott lapszélekkel. Jó példány.
Radnóti Miklós: Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. (Budapest, 1943). Pharos kiadóvállalat (Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt.) 191 + [1] p. Első kiadás. A költő műfordításait egész oldalas, fametszetű költő-portrék kísérik. A kötet végén Radnóti Miklós rövid esszéje műfordítási elveiről. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Fűzve, színes, Csillag Vera által illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.
Maurice Maeterlinck: Tintagiles halála. Ford.: Keleti Arthur. A fordító, Keleti Artúr (1889-1969) költő, műfordító által Hegedüs Géza (1912-1999) író, költő, műfordító részére DEDIKÁLT példány! Bp.,1923., Székasi Sacelláry Pál,41+3 p. Balogh István fametszetű illusztrációival. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval. Számozott (72./500) példány.
Orosz Iván: Pán hétágú sípján. (Versek.) Szarvas, 1935. ,,Szarvasi Közlöny" Nyomda- és Lapkiadóvállalat. 61 + [3] p. Egyetlen kiadás. Összesen 300 számozott példányban megjelent verskötet aláírt példánya. Sorszáma: 50. A címoldalon régi ajándékozási bejegyzés, régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám. A címoldal enyhén foltos. Korabeli félvászon kötésben.
Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanoban. Regény. Tizenharmadik ezer. (Budapest, 1943). Révai Irodalmi Intézet (ny.) 336 p. Márai Casanova-regénye először 1940-ben jelent meg, kötetünk a harmadik újranyomásból való. (Márai Sándor munkái.) Tezla 2449. Mészáros 46. Félvászon kiadói kötésben, enyhén kopott, színes, illusztrált kiadói védőborítóban.
Márai Sándor: Kabala. [Tárcák, elbeszélések.] (Budapest, 1943). Révai (ny.) [4] + 285 + [3] p. Márai Sándor tárca- és elbeszéléskötete először 1936-ban jelent meg. A címoldalon és az utolsó számozott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Márai Sándor válogatott munkái [5. kötet].) Tezla 2446. 5. Mészáros 99.
Márai Sándor: Judit... és az utóhang. Regény. (Első kiadás.) München, (1980). Újváry ,,Griff" Verlag (Druck: Josef Molnár). 173 + [3] p. Első kiadás. Márai Sándor Judit... és az utóhang című kötetének két kisregénye az 1941-ben ,,Az igazi..." címmel megjelent Márai-regény cselekményét folytatja. Kötetünk első kisregénye (Judit címmel) nyomtatásban először az Uj Idők folyóirat 1941. évi lapszámaiban jelent meg, a második kisregény kötetünkben jelenik meg először. A tiltott szerző művéről való első hazai recenzió, Rónay László tanulmánya a kis példányszámú katolikus periodika, a Vigilia 1983 januári számában látott napvilágot, ám a kötet első hazai megjelenésére 1992-ig kellett várni. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Mészáros 149. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Darabanth Auction House
![[Rejtő Jenő] P. Howard Pipacs, a fenegyerek. In: Buék 1969! A Magyar Újságírók Országos Szövetségének kiadványa. Szerkesztette Tabi László. (Budapest), [1968]. (Zrínyi ny.) 15 + [1] p. Folio. Az oldalszámozáson belül számos karikatúrát, rajzot tartalmazó szilveszteri kiadvány valódi értéke Rejtő Jenő 1939-ben megjelent ,,Pipacs, a fenegyerek" című művének első újraközlése. Mint az köztudott, Rejtő Jenő a Rákosi-korszakban indexre tett szerző volt, rehabilitása 1956-ban kezdődött, amikor Hegedűs Géza utószavával ismét megjelent A láthatatlan légió. Az alkalmi kiadványunkban megjelenő, hat szövegközti illusztrációval kísért ,,Pipacs, a fenegyerek" két évvel később elnyerte méltó képregényadaptációját is, Gugi Sándor feldolgozásában (Füles, 1970). Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3126950.jpg)
![A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja. Szerkeszti: Szerdahelyi Sándor. Budapest, 1909. Budapesti Ujságírók Egyesülete (Révai és Salamon ny.) VI + 366 + [122] p. Első kiadás. A Budapesti Újságírók Egyesülete a magyarországi zsurnaliszták önsegélyező és érdekképviseleti szerve volt, mely világnézetileg a legkülönfélébb írókat, újságírókat tömörítette. Ez a heterogenitás az immár ötödik évét megérő Almanachban is megnyilatkozik. Az 1909. évi Almanach parázs sajtóvitáknak ad helyet, a modern irodalom küldetéses kérdéskörét járja körül, a korabeli kultúrharc ritka intenzív pillanatát örökíti meg, melyben a hagyományosan az akadémiai körökben (vagy a Kisfaludy-társaságban) befutott nagy öregek nemzedéke a bejáratott körökből kimaradt, ezért sajtópályán frissen befutni kívánó fiatalok nemzedékével csap össze. Kiadványunk a sajtónyilvánosság előtt lezajlott irodalmi generációváltás lehetőségét hordozza, jelszavakban mindenképpen, amennyiben a hozzászólók többsége irodalmin kívüli küldetést tulajdonít novelláknak, verseknek, színműveknek: az egyedül helyes hazaszeretetre nevelés küldetését vagy az egyedül helyes modern, szociális érzékenységben hevülő életérzés felkeltését véli az irodalom küldetésének - ám ami a kötetben (külön fejezetben) közölt új irodalmi termést jelenti, az bizony nem indokolja a vita hevét, a közölt új, modernista alkotóktól csekély változatosságú, közepes termés jutott az Almanach lapjaira. Az irodalmi rész hangnembeli egyhúrúsága mellett a társadalomelméleti részt hasonló homogenitás jellemzi (ezúttal nem esztétikai, hanem ideológiai), amennyiben a társadalomtudományi részben a Jászi Oszkár-féle társadalomelméleti kör jut szóhoz, ekként a polgári radikálisok és a szociáldemokraták szólamától eltérő (nemzeti szabadelvű vagy keresztényszocialista) hangoknak alig jutott hely. Mindent összevéve tehát az 1909. évi Almanach nem líra- vagy prózatörténeti szempontból emlékezetes - hanem a többé-kevésbé goromba üzengetésnek, azaz az irodalmi generációváltás ígéretének, a kultúrharc parázs vitáinak kiváló, egyedülálló, emlékezetes dokumentuma. Oldalszámozáson belül kilenc oldalnyi irodalmár-portréval. Aranyozott kiadói bőrkötésben (Dárday Aladár, Budapest), felül aranyozott lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3124140.jpg)
![Radnóti Miklós: Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. (Budapest, 1943). Pharos kiadóvállalat (Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt.) 191 + [1] p. Első kiadás. A költő műfordításait egész oldalas, fametszetű költő-portrék kísérik. A kötet végén Radnóti Miklós rövid esszéje műfordítási elveiről. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Fűzve, színes, Csillag Vera által illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3127832.jpg)
![Orosz Iván: Pán hétágú sípján. (Versek.) Szarvas, 1935. ,,Szarvasi Közlöny" Nyomda- és Lapkiadóvállalat. 61 + [3] p. Egyetlen kiadás. Összesen 300 számozott példányban megjelent verskötet aláírt példánya. Sorszáma: 50. A címoldalon régi ajándékozási bejegyzés, régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám. A címoldal enyhén foltos. Korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3124478.jpg)
![Márai Sándor: Kabala. [Tárcák, elbeszélések.] (Budapest, 1943). Révai (ny.) [4] + 285 + [3] p. Márai Sándor tárca- és elbeszéléskötete először 1936-ban jelent meg. A címoldalon és az utolsó számozott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Márai Sándor válogatott munkái [5. kötet].) Tezla 2446. 5. Mészáros 99.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3122439.jpg)
![Márai Sándor: Judit... és az utóhang. Regény. (Első kiadás.) München, (1980). Újváry ,,Griff" Verlag (Druck: Josef Molnár). 173 + [3] p. Első kiadás. Márai Sándor Judit... és az utóhang című kötetének két kisregénye az 1941-ben ,,Az igazi..." címmel megjelent Márai-regény cselekményét folytatja. Kötetünk első kisregénye (Judit címmel) nyomtatásban először az Uj Idők folyóirat 1941. évi lapszámaiban jelent meg, a második kisregény kötetünkben jelenik meg először. A tiltott szerző művéről való első hazai recenzió, Rónay László tanulmánya a kis példányszámú katolikus periodika, a Vigilia 1983 januári számában látott napvilágot, ám a kötet első hazai megjelenésére 1992-ig kellett várni. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Mészáros 149. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123529.jpg)
