Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana. Ötezer év bölcsesége. Szerkesztette Hamvas Béla. Budapest, (1948). Egyetemi Nyomda. 323 + [1] p. A Hamvas Béla, a XX. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója által szerkesztett aforizmagyűjtemény (meditációs objektum) első kiadása 1946-ban jelent meg, két év leforgása alatt további három kiadása jelent meg, példányunk a negyedik, változatlan kiadásból való. A keleti bölcsektől, a középkor és az újkor számos neves gondolkodójától származó hosszabb-rövidebb idézetek az emberi lét, együttélés és szabadság lényegét nyomozzák - a Védák könyvétől Szent Bernátig, Pascaltól Nietzschéig, Paracelsustól Dosztojevszkijig ívelő gondolatgyűjtemény a rendszerváltásig nem is jelenhetett meg újra: a kötetben valóban groteszk módon szerepel egymás mellé helyezve szerepel Gandhi és Sztálin gondolatvilága, a szerzőt két év múlva elnémították. Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Spengler, Oswald: Gép és ember. Egy új életfilozófia gondolatai. Bevezette: Nagy József. Fordította: sz. Mátray Sándor. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 101 + [3] p. Első magyar kiadás. A konzervatív idealista történetfilozófus, Oswald Spengler (1880-1936) rövidebb tanulmánya eredeti nyelven 1931-ben jelent meg először, ,,Der Mensch und die Technik" címmel. A tanulmány az ökológiai filozófia egyik korai darabja, egyben Oswald Spengler művei közül az első magyar fordítás. (A filozófus fő műve, a kultúrkörök elméletét kidolgozó ,,A Nyugat alkonya" című értekezés - jóllehet a korabeli magyar szerzőkre, Hamvas Bélára, Szerb Antalra, Németh Lászlóra óriási hatással volt - teljes formájában csak a rendszerváltás után jelent meg magyarul.) Néhány oldalon aláhúzások. Fűzve, illusztrált, enyhén foltos kiadói borítóban, az első fedőborítón régi kerekedői könyvjegy. Körülvágatlan, jó példány.
A pszichoanalízis mellett és ellen. Az ,,Emberismeret" folyóirat különszáma. Szerkesztik: Székely Béla és Kulcsár István. II. évfolyam, 1. szám. (1935. június.) (Budapest), 1935. Kellner Albert ny. 112 p. A Székely Béla szerkesztő ötlete alapján tematikus különszámonként is terjesztett kiadvány a pszichológiai, grafológiai és pedagógiai folyóirat, az 1934-ben indult negyedévi folyóirat, az ,,Emberismeret" ismeretterjesztő száma, mely Freud elméletének támogatására és kritikájára koncentrál. A tartalomból: Beszélgetés Sigmund Freuddal. - Thomas Mann: Freud helye a modern szellemtörténetben. - Sigmund Freud: Adler és Jung. - J. Wagner-Jauregg: Pszichoanalízis és igazságszolgáltatás. - Kluge Endre: A mélylélektan kritikája. - Gustav Aschaffenburg: A pszichoanalízis kriminálpszichológiai kritikája. - Noszlopy László: Lélekelemzés és katholikum. - Székely Béla: A mélylélektan szerepe a mai nevelésben. - Hajnal Richárd: Lélekelemzés és íráskutatás. - Kodolányi János: Írói vallomás a freudizmusról. - Földi Mihály, Füst Milán, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Vámbéry Rusztem és Zsolt Béla nyilatkozatai Freudról és a pszichoanaliízisről. Néhány levélen apró szakadásnyom. Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű, halványan foltos kiadói borítóban. Jó példány.
Lehel Ferenc: Neobarbarizmus. Történelemesztétika. (Aláírt, számozott.) Budapest, 1939. A ,,Nemzeti Művészet" kiadása (Hungária Hírlapnyomda Rt.) 100 p. Egyetlen kiadás. Kolofon: ,,Készült ötszáz példányban, amiből száz példány merített papíron. Utóbbiakat szerző megszámozta és névaláírával látta el. 88. [számú példány]. Lehel Ferenc (aláírás). Lehel Ferenc (1885-1975) festőművész, kritikus és művészeti író merész képzelettársításokkal teljes történelemfilozófiai tanulmánya, mely művészettörténeti fogalmakat használ társadalmi jelenségek és korszellemek leírására. A tartalomból: Államművészet - Új népkeveredés, új faj - Vallásos és vallástalan korok - A teológia alkalmazott művészettudomány - Esztétikus fajok és csúnya fajok - A zsidóság nem faj - A nemzetköziség nem hazátlanság - A jövő a germánságé? - Korszellemünk lényege: univerzalizmus - A nácizmus és a bolsevizmus különbsége -A forradalom visszaesés - A demokrácia reakció - Az egyenlőség illúzió - A proletárdiktatúra lázálom. (Az ösztön filozófiája - V. könyv.) Illusztrált kiadói egészvászon kötésben, az eredeti, illusztrált első borító bekötve. Jó példány.
Madary, Carl [Madary Károly]: A. Einstein, E. H. Schmitt und Das Ende der ,,Philosophie". Versuch einer Synthese von Carl Madary. Berlin, 1921. Alberti-Verlag (Druck der Világosság AG., Budapest). Madary Károly német nyelven írt ismeretelméleti összefoglalója a fizikai világkép Einsteinhez kötődő megbontásának filozófiai következményeit vizsgálja. A szerző a következő évben az okkult gondolkodásról ad közre munkát, illetve okkult előadásokat tart. (Szocializmus, 1922, 188-190). A címoldalon régi gyűjteményi bélyegzés. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, a gerincen régi katalóguscímkével. Jó példány.
Szécsy János: Az erőszak kora. Fejezetek egy egy közjáték lélektanából. Bp., 1943, Pharos. Kiadói papírkötés, kopott, kissé szakadt papír védőborítóban.
1940 Szociális Szemle. Társadalompolitikai folyóirat. Szerk.: Erődi-Harrach Béla. I. évf. 1-10. sz. (Teljes évfolyam, egy kötetben). Bp., 1940, Athenaeum-ny., 391+(1) p. Kiadói egészvászon-kötés, foltos borítóval.
Schmidt József: Az itáliai nyelvcsalád helyzete az indogermán nyelvek körében. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XX. köt. 2. sz. Bp., 1907, MTA (Franklin-ny.), 73 p. Modern műbőr-kötésben, az eredeti (elülső és hátsó) papírborító bekötve, kisebb lapszéli foltokkal.
Adler, Alfred: Emberismeret. Gyakorlati individuálpszichológia. Fordította Kulcsár István. Budapest, 1933. Győző Andor kiadása (Hungária Nyomda Rt.) 198 + [2] p. Első magyar kiadás. Kötetünk Alfred Adler (1870-1937) osztrák elmeorvos amerikai előadásai nyomán készült. Alfred Adler (1870-1937), a társadalomban élő ember pszichéjét és neurózisait vizsgáló mélylélektani irányzat, az individuálpszichológiai diszciplina alapítója. Műve eredeti nyelven 1927-ben jelent meg, fordításunk az első teljes Adler-kötet magyar nyelven. Fűzve, kiadói borítóban. Részben felvágatlan, jó példány.
Freud, S(igmund): A lélekelemzés legújabb eredményei. Fordította Lengyel József. Debrecen, 1943. (Pannonia Könyvnyomda Vállalat). 216 + [8] p. Első magyar kiadás. A mű eredeti nyelven először 1932-ben jelent meg, Bécsben. Az előszóban Freud kitér arra, hogy megszokása miatt tanulmányait előadás formájában tette közzé, annak ellenére, hogy a tanulmányok közönség előtti előadására már nem került sor. A tartalomból: Az álomtan revíziója - Az álom és az okkultizmus - A lelki személyiség felbontása - A szorongás és ösztönélet - A nőiség. (Ampelos könyvek I.) Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötésben, kiadói védőborítóban. Jó példány.
Rohracher, Hubert - Szőllősy Győző: Karakterológia. Az ötödik német kiadást fordította és magyar karakterológiai vonatkozásokkal kiegészített Szőllősy Győző. Budapest, (1942). Novák Rudolf és Társa Orvosi Szakkönyvkereskedés és Tudományos Könyvkiadóvállalat (Gyarmati és Bősz nyomda). 160 p. Hubert Rohracher (1903-1972) osztrák pszichológus, innsbrucki egyetemi tanár személyiség-lélektani kötetének első magyar kiadása 1939-ben jelent meg, példányunk a harmadik, javított és bővített magyar kiadásból való. A munka döntően Ernst Kretschmer és Erich Jaensch tipológiáját ismerteti, kiegészítve Carl Gustav Jung, a magyar tudósok közül pedig Klages Lajos és Noszlopi László elméleteivel. A tartalomból: Testalkat és karakter. - A kísérleti típusdiagnosztika értéke és megbízhatósága. - Jellem és átöröklés. - Karakter és nemiség. - Jellem és környezet. - Jellem és nevelés. - Jellem és sors. - Tulajdonságjegyzékek és kérdőívek az öndiagnózishoz. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.
Hamvas Béla: A láthatatlan történet. Budapest, (1943). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 185 + [3] p. Első kiadás. Hamvas Béla (1897-1968) filozófus, esztéta, gondolkodó első önálló esszékötete, melyben merész képzelettársításokkal és mitikus, olykor történelmi párhuzamokkal elemzi a kultúra örök és válságos jelenségeit. Aranyozott gerincű korabeli vászonkötésben.