1991 Páskándi Géza (1933-1995) író, költő, publicista autográf ajándékozási sorai és aláírása fénymásolt kiállítás megnyitó szövegén, Aktív Art (Galériának, Hann Ferencnek), Tóth Szűcs Ilona és Tóth László képzőművészek tárlata alkalmából, 9 számozott oldal
1994 Kuris Lajos tojáspatkoló világbajnok Guiness emlék tojása, az egy tojáson található legtöbb patkó guiness rekordjának megdöntése emlékére, m: 5,5 cm
Weöres Sándor (1913-1989) költő, író ,,Utazás" című műfordításának saját kézzel, ceruzával írt teljes kézirata. A fordítás Vasko Popa (1922-1991) román származású szerb költő abszurd költeményéről készült.
Kelt: [Budapest, 1967]. Egy levél, mérete: 272x210 mm, egy beírt oldal.
Az egyetlen 25 soros versszakból álló költemény Vasko Popa: Ostromlott derű (Európa Könyvkiadó, 1968.) című verseskötetének 17-18. oldalán, az azonos című, hét abszurd költeményből álló, egyszerre népi és szürreális hatásokat mutató ciklus hatodik verseként jelent meg nyomtatásban. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelentével. Vasko Popa a legtöbbet fordított szerb költő: 22 idegen nyelven 54 önálló kötete jelent meg. A magyar cím mellett az eredeti szerb cím (Putovanje) zárójelbe téve és zöld tintával áthúzva.
Kifogástalan, jó állapotú lap.
Leányiskolai rajztanárnői oklevél Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőművész, művészeti igazgató, Pilch Dezső (1888-1949) festőművész, Schulek Frigyes (1841-1919) építész és az országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottság számos tagjának saját kezű aláírásával hitelesítve (1918).
Kelt: Budapesten, 1918. június 7. Kőnyomatú oklevél, mérete: 515x360 mm, lemezméret: 610x435 mm, lapméret: 805x550 mm.
Szövege: ,,Leányiskolai rajztanárnői oklevél. Mi, országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottsági elnök és vizsgálóbizottsági tagok bizonyítjuk, hogy Feigl Amália úrhölgy, ki az 1896. évben augusztus hó 29. napján Velenczén, Fehér v[ár]megyében született, ág[ostai] hitv[allású] ev[angélikus] vallású, érettségi vizsgálatot tett a nagykanizsai róm. kath. főgimnáziumban és szaktanulmányait az Orsz. M. Kir. Rajztanárképző Főiskolán végezte, előttünk a rajztanárnői képesítő vizsgálatot az 1903. évi március hó 7-én 12.952 szám alatt kelt miniszteri rendelettel kiadott vizsgálati szabályzat értelmében letette. E vizsgálat alapján mi Feigl Amália úrhölgyet a művészeti rajz- és írásnak leánygimnáziumokban, felső leányiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb fokú leányiskolákban való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva képesítettnek nyilvánítjuk. Minek hitelére ezen oklevelet kiadtuk és az Orsz. Magyar Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság pecsétjével és aláírásunkkal megerősítettük. Kelt Budapesten, 1918. évi június hó 7-én. Szinyei Merse Pál [aláírás], a vizsgálóbizottság elnöke, Pilch Dezső [aláírás], a vizsgálóbizottság jegyzője."
A kőnyomatú oklevél előoldalának további részén a vizsgálóbizottság tagjainak hitelesítő aláírása, valamint a Országos Magyar Királyi Rajztanárképző Főiskola hitelesítő szárazbélyegzése. A rajztanári oklevelet a magyar festőművészet, képzőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyéniségei látták el aláírásukkal, az aláírás sorrendjében (és oktatott tárgyuk megnevezése szerint) a következő művészek, építészek és pedagógusok: Schulek Frigyes építész (1841-1919), az ékítményes és építészeti rajz, ábrázoló geometria, látszattan tanára * Bosznay István festőművész (1868-1944), a rajzpedagógia tanára * Nádler Róbert festőművész (1858-1938), az iparművészeti rajz tanára * Hollós Károly grafikusművész (1873-1967), az ékítményes rajz tanára * Edvi Illés Aladár grafikusművész (1870-1958), a csendéletfestészet, az ékítményes rajz tanára * Loránfi Antal szobrászművész (1856-1926), a kisplasztika tanára * Tardos-Krenner Viktor festőművész (1866-1927), a művészi anatómia tanára * Havranek Ferenc építész (1857-1919), az építészeti alaktan tanára * Glatz Oszkár festőművész (1872-1958), az alakrajz, festészet tanára * Kovách Géza grafikusművész (1862-1942 után), a látszattan, geometria, szabadkézi rajz tanára * Benczúr Béla építész (1854-1941), az építészeti rajz tanára * Gyulai Ágost irodalomtörténész (1868-1957), az irodalomtörténet tanára * Réti István festőművész (1872-1945), az alakrajz, festészet tanára * Lyka Károly művészettörténész (1869-1965), a művészettörténet tanára * Rakssányi Dezső festőművész (1879-1950), az aktrajzolás tanára * Révész Imre festőművész (1859-1945), az alakrajz tanára * Erdőssy Béla festőművész (1871-1928), az ékítményes rajz tanára * Császár Elemér irodalomtörténész (1874-1940), az irodalomtörténet tanára * Várdai Szilárd grafikusművész (1856-1936), az iparművészeti rajz, távlattan tanára * Huszka József grafikusművész, néprajzkutató (1854-1934), az ékítményes rajz tanára * Dörre Tivadar grafikusművész (1858-1933), az iparművészeti rajz tanára. Az aláírók közül egyedül Radnai Rezső osztálytanácsos, esztéta (1864-1934) nem tagja a tanári gárdának, ő a minisztérium részéről eljáró hatósági tag.
A hátoldalon a rajztanári vizsgát letett rajztanárnő tantárgyankénti vizsgaeredményei, melyből körvonalazódik a korabeli rajztanárképzés törzsanyaga: a tantárgyak között, az alakrajt, ékítményes rajz, csendélet, boncalaktan (anatómia), ábrázoló geometria, látszattan, női aktrajz, művészettörténet, nevelés- és tanítástan, szakmódszertan mellett a rajztanári növendéknek vizsgát kellett tennie magyar irodalomból is.
A tantárgyankénti eredmények alatt Várdai Szilárd vizsgálóbizottság alelnök és Pilch Dezső vizsgálóbizottság jegyző megismételt aláírása, felül Szent Istvánt ábrázoló okmánybélyeg, két korona értékben.
Az oklevél jobb széle megerősítve, az oklevélen felül, az oldaltükröt nem érintő kisebb javítás, alul, középen, a szárazbélyegzésig terjedő, az aláírásokat nem érintő megerősítés, jobb szélen, illetve felül apróbb, halvány foltosság.
Jó állapotú lap.
Illyés Gyula (1902-1983) költő, író, drámaíró levele Fenyő István (1929-2017) kritikushoz, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjéhez.
Kelt: Budapest, 1964. II. 15. Egyetlen, kézzel, tintával beírt levél, mérete: 287x202 mm.
Szövege: ,,Kedves Barátom, Szíves fölszólítására itt küldöm - még a tavalyi nagy hófúvásokkor írt - Levél című versemet. Alkalmas, helyénvaló? Csatolok minden esetre még egyet, helyette, melléje vagy folytatásának. Megköszönve mégegyszer figyelmét, őszinte
rokonérzéssel, Illyés Gyula.'' Jó állapotú levél, középen régi hajtás nyomával, eredeti borítékban, Illyés Gyula által saját kezűleg megcímezve: ,,Fenyő István, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, VII. Lenin krt. 9-11.'' A boríték jobb felső sarkából a bélyeg kivágva.
A kecskeméti Katona József Színház 1939-1940-es és 1940-1941-es évadában fellépett előadőművészek, színészek, operett- és operaénekesek aláírás-gyűjteménye, többek között Jávor Pál, Karády Katalin saját kezű aláírásaival. Ismeretlen kecskeméti színházrajongó gyűjteménye.
Keletkezett Kecskeméten, 1940-1941 folyamán: 50 számozatlan oldalon 50 aláíráskártya.
A kecskeméti Katona József Színház, az ország egyik nagy múltú színháza az 1940-es évek fordulóján befogadó jellegű színház volt, a színházi évad az év novemberében indult, a téli és tavaszi előadásokra más-más országjáró színésztársulatot, úgynevezett operett-cseretársulatot szerződtettek.
Gyűjtőfüzetünk elején a gyűjtő által legértékesebbnek ítélt színész hírességek aláírásai szerepelnek, színészeti folyóiratokból szerzett felvételek kíséretében: Jávor Pál filmszínész kétszeres aláírását Kiss Ferenc filmszínész, színészeti kormánybiztos aláírása követi, majd Bordy Bella, Szilassy László, Karády Katalin filmszínészek aláírása, valamint Gyurkovics Mária koloratúrszoprán énekes, Rácz Tilda, Szirmai Reginald, Dorita Boneva operaénekesek aláírása követi. Ők a füzetbeli bejegyzésekkel ellentétben nem voltak részesei a feltüntetett operett-cseretársulatoknak, a művészek feltehetően a kecskeméti színházi évadot gazdagító operaelőadásra, illetve önálló estekre érkeztek; ezen önálló estek közül Karády Katalin 1941. január 7-i kecskeméti fellépése a korabeli helyi sajtóban különösen jól dokumentált médiaszenzációnak számított. A Dorita Boneva operaénekesnővel végződő nagy aláírások utáni szignók társulatonként következnek.
Az őszi évadját Békéscsabán megkezdő Szalay Károly-társulat 1940 decembere elején érkezett a hírös városba. A színjátszása javát jelentő operett- és népszínmű-előadások mellett fajsúlyos darabokat is bemutatott a társulat, többek között Ibsen ,,Peer Gynt"-je nyomán készült Grieg-operát, Puccini ,,Pillangókisasszony" című operáját, illetve Márai Sándor ,,Kaland" című drámáját láthatta a közönség. A helyi sajtó részletes kritikát adott a Szalay-társulat valamennyi előadásáról, több esetben elismerve a színésztársulat jó szándékát, de számon kérve a valóban széles repertoárú Szalay-színészgárda szereptudását. Az előadások többsége - az utazó társulatok hagyományaihoz híven - csupán néhány alkalommal került színre. A Szalay-társulat az eredeti évadtervnek megfelelően, sűrű két hónapnyi szereplés után adta át a helyén az 1941 márciusában és áprilisában fellépő Beleznai Unger István-féle színésztársulatnak, amely csaknem kizárólagosan operettekre szorítkozó repertoárja miatt azonnal bérletárat is emelt.
Az 1940 decemberi-1941 áprilisi évad aláírásai: vitéz Hajmássy Miklós * Köblös József * Kürtösi Károly * Szécsi Ferenc (Szalay-társulat) ** Szép Zoltán (Unger-társulat).
Egy évvel korábban az 1939-1940. évi színházi szezont 1939 decemberében Inke Rezső színtársulatának prózadarabokat (Tolsztoj-, Rákosi Viktor- és Tamási Áron-színműveket) is színre vivő szereplése nyitotta, a prózadarabok túltengése miatt jobbára kongó széksorokkal, majd 1940 februárjában Jakabffy Dezső könnyedebb darabokat játszó operett-cseretársulata következett, végül Thuróczy Gyula társulata, 1940 márciusában. A korabeli kritika Thuróczy társulatának szereplését kiemelkedően kedvezőnek értékelte, mert egészséges egyensúlyt talált a Hamlet tragédia, a Herczeg Ferenc- és Hunyady Sándor-féle társalgási drámák, illetve a zenés-táncos vidám játékok között.
Az 1939 decemberi-1940 márciusi évad aláírásai: Homokay Pál * Homokayné Radványi Gabriella * Deák Lőrinc * Tompa László * Téry Árpád * Vörös Imre * Tarnai József * Nagy Gábor * Szalma Sándor * Dalmady Géza * Pogány Margit * Varga Irénke (Inke-társulat) ** Szentiványi Béla főrendező * Körössy Zoltán * Rogoz Imre * Láng Alfréd * Zimonyi Márta * Oltay Baba * Madaras Vilma * Harasztossy Irén * Jatzkó Cia * Básthy Ica (Jakabffy-társulat) ** Kédly Gyula * Késmárky Kálmán * Juhász János * Csontos Kálmán * Szalma Lajos * Porfi Mihály * Besse Miklós * Sándor Iza * Fogarassy Mária (Thuróczy-társulat).
Emlékezetes dokumentum a vidéki színészet 1940 körüli körülményeiről, illetve a sztárkultusz kecskeméti változatáról.
Fűzve, enyhén foltos füzetborítóban, az első fedőborítón színes, feliratozott címkével.
Illyés Gyula (1902-1983) író autográf levele, borítékkal, Molnár József (1918-2009) emigráns magyar író, könyvkiadó, nyomdász, folyóirat szerkesztő, az Aurora Kiadó szerkesztője részére, dátumozva (1975. IX. 25.)
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Andante" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata.
Kelt: Budapest, 1964 körül. Egyetlen levél, mérete: 200x142 mm, 33 beírt sor.
Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, az ,,Andante" című költemény a gyűjtemény 282-283. oldalán jelent meg.
A műfordítás előtt 7 sornyi üzenet Domokos Sámuelhez, a kötet szerkesztőjéhez, utólagosan zöld tintával áthúzva.
Jó állapotú lap.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Vihar után" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata.
Kelt: Budapest, 1964 körül. két levél, mérete egységesen: 133x95 mm, 23 beírt sor.
Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, a ,,Vihar után" című költemény a gyűjtemény 374. oldalán jelent meg.
Jó állapotú lapok, iratkapoccsal összetűzve.
Darabanth Auction House
![Weöres Sándor (1913-1989) költő, író ,,Utazás című műfordításának saját kézzel, ceruzával írt teljes kézirata. A fordítás Vasko Popa (1922-1991) román származású szerb költő abszurd költeményéről készült. Kelt: [Budapest, 1967]. Egy levél, mérete: 272x210 mm, egy beírt oldal. Az egyetlen 25 soros versszakból álló költemény Vasko Popa: Ostromlott derű (Európa Könyvkiadó, 1968.) című verseskötetének 17-18. oldalán, az azonos című, hét abszurd költeményből álló, egyszerre népi és szürreális hatásokat mutató ciklus hatodik verseként jelent meg nyomtatásban. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelentével. Vasko Popa a legtöbbet fordított szerb költő: 22 idegen nyelven 54 önálló kötete jelent meg. A magyar cím mellett az eredeti szerb cím (Putovanje) zárójelbe téve és zöld tintával áthúzva. Kifogástalan, jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3157823.jpg)
![Leányiskolai rajztanárnői oklevél Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőművész, művészeti igazgató, Pilch Dezső (1888-1949) festőművész, Schulek Frigyes (1841-1919) építész és az országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottság számos tagjának saját kezű aláírásával hitelesítve (1918). Kelt: Budapesten, 1918. június 7. Kőnyomatú oklevél, mérete: 515x360 mm, lemezméret: 610x435 mm, lapméret: 805x550 mm. Szövege: ,,Leányiskolai rajztanárnői oklevél. Mi, országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottsági elnök és vizsgálóbizottsági tagok bizonyítjuk, hogy Feigl Amália úrhölgy, ki az 1896. évben augusztus hó 29. napján Velenczén, Fehér v[ár]megyében született, ág[ostai] hitv[allású] ev[angélikus] vallású, érettségi vizsgálatot tett a nagykanizsai róm. kath. főgimnáziumban és szaktanulmányait az Orsz. M. Kir. Rajztanárképző Főiskolán végezte, előttünk a rajztanárnői képesítő vizsgálatot az 1903. évi március hó 7-én 12.952 szám alatt kelt miniszteri rendelettel kiadott vizsgálati szabályzat értelmében letette. E vizsgálat alapján mi Feigl Amália úrhölgyet a művészeti rajz- és írásnak leánygimnáziumokban, felső leányiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb fokú leányiskolákban való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva képesítettnek nyilvánítjuk. Minek hitelére ezen oklevelet kiadtuk és az Orsz. Magyar Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság pecsétjével és aláírásunkkal megerősítettük. Kelt Budapesten, 1918. évi június hó 7-én. Szinyei Merse Pál [aláírás], a vizsgálóbizottság elnöke, Pilch Dezső [aláírás], a vizsgálóbizottság jegyzője. A kőnyomatú oklevél előoldalának további részén a vizsgálóbizottság tagjainak hitelesítő aláírása, valamint a Országos Magyar Királyi Rajztanárképző Főiskola hitelesítő szárazbélyegzése. A rajztanári oklevelet a magyar festőművészet, képzőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyéniségei látták el aláírásukkal, az aláírás sorrendjében (és oktatott tárgyuk megnevezése szerint) a következő művészek, építészek és pedagógusok: Schulek Frigyes építész (1841-1919), az ékítményes és építészeti rajz, ábrázoló geometria, látszattan tanára * Bosznay István festőművész (1868-1944), a rajzpedagógia tanára * Nádler Róbert festőművész (1858-1938), az iparművészeti rajz tanára * Hollós Károly grafikusművész (1873-1967), az ékítményes rajz tanára * Edvi Illés Aladár grafikusművész (1870-1958), a csendéletfestészet, az ékítményes rajz tanára * Loránfi Antal szobrászművész (1856-1926), a kisplasztika tanára * Tardos-Krenner Viktor festőművész (1866-1927), a művészi anatómia tanára * Havranek Ferenc építész (1857-1919), az építészeti alaktan tanára * Glatz Oszkár festőművész (1872-1958), az alakrajz, festészet tanára * Kovách Géza grafikusművész (1862-1942 után), a látszattan, geometria, szabadkézi rajz tanára * Benczúr Béla építész (1854-1941), az építészeti rajz tanára * Gyulai Ágost irodalomtörténész (1868-1957), az irodalomtörténet tanára * Réti István festőművész (1872-1945), az alakrajz, festészet tanára * Lyka Károly művészettörténész (1869-1965), a művészettörténet tanára * Rakssányi Dezső festőművész (1879-1950), az aktrajzolás tanára * Révész Imre festőművész (1859-1945), az alakrajz tanára * Erdőssy Béla festőművész (1871-1928), az ékítményes rajz tanára * Császár Elemér irodalomtörténész (1874-1940), az irodalomtörténet tanára * Várdai Szilárd grafikusművész (1856-1936), az iparművészeti rajz, távlattan tanára * Huszka József grafikusművész, néprajzkutató (1854-1934), az ékítményes rajz tanára * Dörre Tivadar grafikusművész (1858-1933), az iparművészeti rajz tanára. Az aláírók közül egyedül Radnai Rezső osztálytanácsos, esztéta (1864-1934) nem tagja a tanári gárdának, ő a minisztérium részéről eljáró hatósági tag. A hátoldalon a rajztanári vizsgát letett rajztanárnő tantárgyankénti vizsgaeredményei, melyből körvonalazódik a korabeli rajztanárképzés törzsanyaga: a tantárgyak között, az alakrajt, ékítményes rajz, csendélet, boncalaktan (anatómia), ábrázoló geometria, látszattan, női aktrajz, művészettörténet, nevelés- és tanítástan, szakmódszertan mellett a rajztanári növendéknek vizsgát kellett tennie magyar irodalomból is. A tantárgyankénti eredmények alatt Várdai Szilárd vizsgálóbizottság alelnök és Pilch Dezső vizsgálóbizottság jegyző megismételt aláírása, felül Szent Istvánt ábrázoló okmánybélyeg, két korona értékben. Az oklevél jobb széle megerősítve, az oklevélen felül, az oldaltükröt nem érintő kisebb javítás, alul, középen, a szárazbélyegzésig terjedő, az aláírásokat nem érintő megerősítés, jobb szélen, illetve felül apróbb, halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3157828.jpg)
