Flavius, [Josephus] József:
Flavius József ó-kori héber történetírónak, a galilaeai zsidó hadak főparancsnokának a zsidó háborúról és Juruzsálemnek Titus caesar által ostrommal történet bevételéről írt hét könyve. Latinból fordította és kiadta Istóczy Győző.
Budapest, 1900. Baschmann F. könyvnyomdája. IV + 503 + [1] p,
Josephus Flavius ókori zsidó történetíró klasszikus munkáját a dualizmus korának ellentmondásos megítélésű politikusa, a Szabadelvű Pártból kivált az Országos Antiszemita Pártot megalapító Istóczy Győző fordította latinból. A fordító az Előszóban megjegyzi, hogy néhány helyen kénytelen volt ,,bizonyos nemű kitételekkel a fordításban kurtán bánni, illetve ama tételeket a fordításban lehetőleg eltompítani."
A címoldalon régi tulajdonosi bélyegzés, példányunk első és utolsó levelének fűzése megerősítve.
Gazda - Horváth J. 30. oldal.
Aranyozott korabeli egészvászon kötésben (Mentsik Ferenc könyvkötő, Budapest), az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Szép példány.
Francisco Carolo Palma (Pálma Károly Ferenc (1735-1787)): Notitia Rerum Hungaricarum.... Universitate Claudiopolitana positiones ex universa jurisprutentia[!]... Paulus Lázár... publice propugnaret, anno 1777.Franz Pars II. Kolmann. 540p + (9)p. Korabeli sérült gerincű papírkötésben
Heinrich Gusztáv:
A bolygó zsidó mondája.
Budapest, 1920. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 70 p.
Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti összefoglalása a középkori eredetű ,,bolygó zsidó"-monda eredetéről, motívumrendszeréről és alakulástörténetéről. Példányunk a munka második, javított kiadásából származik. A címoldalon régi katalóguscímke.
[Olcsó könyvtár.]
Korabeli félvászon kötésben, jó példány.
Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.
Bánóczi József (szerk.)
Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1914.
Budapest, 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (Franklin-Társulat ny.) 415 + [1] p. + 1 t. (kihajtható táblázaton a Nyitra megyei Szenicze község zsidóságának összeírása).
Judaikai témájú írások. A tartalomból: Jánosi Engel Róbert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. - Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. - Patai Edith: Zsidó művészet, zsidó művészek. - Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. - Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó szertartásban. - Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. - Szilágyi Géza: Saul király Endorban. (Költemény.) -Mandl Bernát: A szeniczei zsidók történetéhez. - Ujvári Péter: Szezonkeresztények. (Novella.) - Blau Lajos: Ókori papyrusleletek.
A 329. oldaltól társulati közlemények, köztük a Társaság alapító és támogatói tagjainak lajstromával. A címoldalon és a sorozatcímoldal verzóján régi gyűjteményi bélyegzés, az első előzéken régi adományozási bejegyzés.
(Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, XXXIII. szám.)
Poss.: A Pesti Izraelita Hitközség Vallásoktatási Testülete könyvtára.
Aranyozott kiadói félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Bereczky Albert:
A magyar protestanizmus a zsidóüldözés ellen. (Hasonmás kiadás.)
(Budapest, 1984). (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya.) [2] + 44 + [2] p.
Az 1944. év májusi első zsidódeportálásra való megemlékezésként a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya ismételten megjelentette Bereczky Albert (1893-1966) református lelkész, későbbi református püspök emlékiratait. A történeti összefoglaló a református egyház vészkorszakbeli állásfoglalásait, nyílt leveleit, tiltakozásait teszi közzé. Az oldalak alsó sarkán halvány, a szövegtükröt nem érintő foltosság.
Fűzve, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.
Szilárd Gyula:
,,...Sodrában a szörnyű malomnak". Dokumentumregény. (Dedikált.)
[Budapest], (1991). Magánkiadás [ny. n.] 243 + [1] p. Egyetlen kiadás.
A címoldalon rajzos dedikáció: ,,Gömöri Gézának, mauthauseni sorstársamnak szeretettel Szilárd Gyula. Bp. 993. I. 27". A dedikáció feletti Gömöri Géza portréja, feltehetően a képzőművész Szilárd Gyula rajza.
Prov.: Gömöri Géza. [Gömöri (Grünbaum) Géza szabósegéd, később vegyipari hivatalnok és könyvvizsgáló, a Fővárosi Gázművek egyik vezetője az 1960-as évektől.]
Fűzve, Szilárd Gyula által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Benoschofsky Ilona, Karsai Elek: Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. III. 1944. június 26-október 15. Bp., 1967., Magyar Izraeliták Országos Képviselete. 720 p. Kiadói félvászonkötésben.
Szenes Chana élete, küldetése és halála. A magyar kiadást sajtó alá rendezte: Danzig Eliséva. Tel-Aviv, 1954, Hákibuc Hámeuchád. Első magyar nyelvű kiadás. Kiadói kartonált papírkötés, kissé foltos, sérült gerinccel, belül nagyrészt jó állapotban.
A peszach hagada. Izrael Egyiptomból való kivonulásának elbeszélése. hn.,én.,Schlesinger Jos, (Bp.,Földes,Wagner és Tsa-ny.), 63 p. Kétnyelvű kiadvány. Kiadói papírkötés, szakadt, sérült borítóval, a füzet elvált a borítótól és szétvált a kötés, foltos.
Darabanth Auction House
![Kényszermunka, erőltetett menet, tömeghalál. Túlélő bori munkaszolgálatosok visszaemlékezései 1943-44. Szerk.: Balla Zsófia. [Bp.], 2015, Minerva. Kiadói papírkötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3151207.jpg)
![Flavius, [Josephus] József: Flavius József ó-kori héber történetírónak, a galilaeai zsidó hadak főparancsnokának a zsidó háborúról és Juruzsálemnek Titus caesar által ostrommal történet bevételéről írt hét könyve. Latinból fordította és kiadta Istóczy Győző. Budapest, 1900. Baschmann F. könyvnyomdája. IV + 503 + [1] p, Josephus Flavius ókori zsidó történetíró klasszikus munkáját a dualizmus korának ellentmondásos megítélésű politikusa, a Szabadelvű Pártból kivált az Országos Antiszemita Pártot megalapító Istóczy Győző fordította latinból. A fordító az Előszóban megjegyzi, hogy néhány helyen kénytelen volt ,,bizonyos nemű kitételekkel a fordításban kurtán bánni, illetve ama tételeket a fordításban lehetőleg eltompítani." A címoldalon régi tulajdonosi bélyegzés, példányunk első és utolsó levelének fűzése megerősítve. Gazda - Horváth J. 30. oldal. Aranyozott korabeli egészvászon kötésben (Mentsik Ferenc könyvkötő, Budapest), az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3135997.jpg)
![Francisco Carolo Palma (Pálma Károly Ferenc (1735-1787)): Notitia Rerum Hungaricarum.... Universitate Claudiopolitana positiones ex universa jurisprutentia[!]... Paulus Lázár... publice propugnaret, anno 1777.Franz Pars II. Kolmann. 540p + (9)p. Korabeli sérült gerincű papírkötésben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115797.jpg)
![Heinrich Gusztáv: A bolygó zsidó mondája. Budapest, 1920. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 70 p. Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti összefoglalása a középkori eredetű ,,bolygó zsidó"-monda eredetéről, motívumrendszeréről és alakulástörténetéről. Példányunk a munka második, javított kiadásából származik. A címoldalon régi katalóguscímke. [Olcsó könyvtár.] Korabeli félvászon kötésben, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3117621.jpg)
![Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118471.jpg)
![Bánóczi József (szerk.) Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1914. Budapest, 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (Franklin-Társulat ny.) 415 + [1] p. + 1 t. (kihajtható táblázaton a Nyitra megyei Szenicze község zsidóságának összeírása). Judaikai témájú írások. A tartalomból: Jánosi Engel Róbert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. - Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. - Patai Edith: Zsidó művészet, zsidó művészek. - Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. - Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó szertartásban. - Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. - Szilágyi Géza: Saul király Endorban. (Költemény.) -Mandl Bernát: A szeniczei zsidók történetéhez. - Ujvári Péter: Szezonkeresztények. (Novella.) - Blau Lajos: Ókori papyrusleletek. A 329. oldaltól társulati közlemények, köztük a Társaság alapító és támogatói tagjainak lajstromával. A címoldalon és a sorozatcímoldal verzóján régi gyűjteményi bélyegzés, az első előzéken régi adományozási bejegyzés. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, XXXIII. szám.) Poss.: A Pesti Izraelita Hitközség Vallásoktatási Testülete könyvtára. Aranyozott kiadói félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3129893.jpg)
![Bereczky Albert: A magyar protestanizmus a zsidóüldözés ellen. (Hasonmás kiadás.) (Budapest, 1984). (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya.) [2] + 44 + [2] p. Az 1944. év májusi első zsidódeportálásra való megemlékezésként a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya ismételten megjelentette Bereczky Albert (1893-1966) református lelkész, későbbi református püspök emlékiratait. A történeti összefoglaló a református egyház vészkorszakbeli állásfoglalásait, nyílt leveleit, tiltakozásait teszi közzé. Az oldalak alsó sarkán halvány, a szövegtükröt nem érintő foltosság. Fűzve, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3134429.jpg)
![Szilárd Gyula: ,,...Sodrában a szörnyű malomnak". Dokumentumregény. (Dedikált.) [Budapest], (1991). Magánkiadás [ny. n.] 243 + [1] p. Egyetlen kiadás. A címoldalon rajzos dedikáció: ,,Gömöri Gézának, mauthauseni sorstársamnak szeretettel Szilárd Gyula. Bp. 993. I. 27". A dedikáció feletti Gömöri Géza portréja, feltehetően a képzőművész Szilárd Gyula rajza. Prov.: Gömöri Géza. [Gömöri (Grünbaum) Géza szabósegéd, később vegyipari hivatalnok és könyvvizsgáló, a Fővárosi Gázművek egyik vezetője az 1960-as évektől.] Fűzve, Szilárd Gyula által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130393.jpg)
![Lévai Endre: Vidám apróságok nagy zsidó művészekről. (Budapest, 1941). (Szerző - Hungária Rt. - Terézvárosi Nyomda.) 47 + [1] p. Egyetlen kiadás. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3134246.jpg)
