Kárpát Aurél: Budai képeskönyv. Bp., [1914.], "Élet". Lapszámozáson belül Muhits Sándor egészoldalas grafikáival gazdagon illusztrált. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, a hátsó borító szakadt, gyűrött, a gerincen sérülésnyommal.
Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára. Kolozsváry Sándor rajzaival. Budapest 1935 Löbl Dávid és Fia 30 + [1]p. Első kiadás. Kiadói félvászon kötésben, gerincén aranyozott felirattal, papírborító nélkül.
Budapest a Kiállítás alatt. Fővárosi kalauz és tájékoztató mindenki számára. Számos, a főváros kiválóbb pontját és nevezetességeit ábrázoló képpel, a főváros és a kiállítás színes térképeivel és az országos kiállításról szóló függelékkel. Az 1885. évi általános kiállítás országos bizottsága által engedélyezett kiadás. Szerkeszti: Gelléri Mór. Budapest, 1885. Dobrowski és Franke (Rudnyánszky A. ny.) 1 t. (kétoldalas címképen Budapest látképe a Gellért-hegyről) + 110 + [2] p. + 22 t. Egyetlen kiadás. Az 1870-es években megszervezett mezőgazdasági kiállítások után 1883-ban fogadta el az országgyűlés azt az indítványt, amely az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás megrendezéséről döntött. Az 1885. május 2-án kezdődő budapesti kiállítás megnyitóján mintegy 10000-en vettek részt, a Városligetben megrendezett kiállítás az év végéig tartott nyitva, és egykorú beszámolók szerint a sokszorosan meghaladt költségvetés ellenére komoly siker volt. A kiállítási épületek többségét az év végén elbontották, csupán három épület maradt meg (az Iparcsarnok, a Királyi Pavilon és a ma Millennium Házaként ismert kiállítási épület), ezeket az egy évtizeddel későbbi, grandiózus ezredéves ünnepségsorozaton is használták. A Budapesti Országos Általános Kiállítás kalauzának fő erőssége, hogy az 1880-as évek közepének műszaki-kulturális fejlesztéseit örökíti meg, gazdag képanyaga ebbe a miliőbe kalauzol. A részletgazdag budapesti képanyagon a Sugárút fejlesztései már láthatóak, ahogyan a város kulturális és gazdasági fejlesztései és szimbolikus terei (Oktogon, Kálvin tér, Nemzeti Színház, Népszínház, budai Vár, Városligeti tó, Elevátor, Fővárosi Közvágóhíd) is megörökítik az 1880-as évek világát. Az idegenforgalmi célokat szolgáló kiadvány elsősorban modern és elegáns városként mutatja be a fővárost. A címlapon régi kereskedői bélyegzés, példányunkból egy levél és egy tábla hiányzik, a kötet két színes térképpel teljes. -- Hozzákötve: Budapesti Országos Általános Kiállítás: A Képzőművészeti Csoport képes tárgymutatója. (1885) -Budapester Allgemeine Landes-Ausstellung: Illustrierter Catalog der Abtheilung der Bildenden Künste. - Exposition Générale Nationale de Budapest: Catalogus Illustré de la Section des Beaux-Arts. Budapest, 1885. Franklin-Társulat ny. [164] p. Egyetlen kiadás. Kolligátumunk második része a három nyelvű bevezető után a kiállításon bemutatott, reprezentatív képzőművészeti anyagból mutat be válogatást, döntően a kortárs festőművészet, kiegészítően a szobrászat alkotásaiból. A festményeken politikai, historikus portrék éppúgy megjelennek, mint mitologikus aktok, népi zsánerképek, hölgyportrék; elvétve még a szegényebb városi néprétegek is helyt kapnak a kiállítási anyagban. Aranyozott, sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Budapest székes főváros egész területének térképe. Tervezte és rajzolta Kogutowicz Manó. Átdolgozta és új adatokkal kiegészítette Czakó István. Mérték: 1:25,000. Melléktérkép: A forgalmi központ. (1926 körül) Budapest, [1926 körül]. Magyar Földrajzi Intézet [ny.] Színes térkép, mérete 690x865 mm egy 770x935 mm méretű térképlapon. Füzet formájú utcanévjegyzék melléklettel bíró Budapest-térképünk a hagyományosan X kerületre osztott város teljes területét ábrázolja, kerületenként eltérő színezéssel, Buda esetén a domborzati formák helyett a művelési ágak (erdők, kertek és gyümölcsösök, szőlők) feltüntetésével, vízrajzi részletekkel, a nevezetesebb középületek, gyárak, laktanyák, szanatóriumok, temetők, fürdők, templomok nevesítésével. A kerületi beosztás az 1867 óta meglevő rendszert tükrözi, az I. kerület magában foglalja a Várat, a lebontatlan Tabánt, Krisztinavárost, a nagyrészt gyümölcsös és erdő jellegű, villákkal, üdülőkkel tarkított Hegyvidéket, Szentimrevárost és a döntően beépítetlen Kelenföldet, Lágymányos Duna menti részén még a Duna hullámzik; a Horthy Miklós (Petőfi) híd megépítésének előkészítéseként a lágymányosi öblök feltöltése csak 1930-ban indult meg. A Dunán a két összekötő vasúti hídon kívül a négy klasszikus híd látható (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Ferenc József híd). A rendkívül sűrűn lakott Pest városmagja a kizárólag a belvárosi részeket tartalmazó, Kiskörúton belüli IV. kerület, Lipótváros a Duna mentén egészen Újpest határáig nyúlik, a mai Zugló területén a városhatárig nyújtózkodó Terézváros és Erzsébetváros (és kis részben Kőbánya) osztozkodik. A három ipari kerületet, Lipótváros északi részét (a mai Vizafogót és Angyalföldet), Kőbányát és Ferencvárost vasútvonalak, ipari vágányok sokasága hálózza be. A térképünkön színkódolt kerületek új felosztására csak az 1930-as közigazgatási rendelet után került sor, akkor alakult meg Budán a XI. és XII. kerület, Pesten pedig a XIII. és XIV. kerület. A dél-budai közlekedési főút 1920-tól viselte a kormányzó nevét. Térképünkön szövetséges hatalmak politikai vezetőinek neve még nem tűnik fel, az csak jó évtized múltán kerül a pesti nevezéktanba. Térképünk jobb alsó sarkában jelmagyarázat, jobb felső sarkában a belváros 1 : 10,000-es mértékű melléktérképe: A forgalmi központ elnevezéssel. Térképünk melléklete az 56 oldal terjedelmű utcanévjegyzék, első fedőborítóján a térkép koronában feltüntetett árával; az 1920-as évek elejének hiperinflációja az évtized közepére megszelídült, ez tette lehetővé az új pénznem, a pengő 1927. január 1-jei bevezetését. Fabó-Holló 2667. Szép állapotú térképlap. Az utcanévjegyzék fűzve, illusztrált kiadói borítóban, a borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Kárpát Aurél: Budai képeskönyv. Bp., [1914.], "Élet". Lapszámozáson belül Muhits Sándor egészoldalas grafikáival gazdagon illusztrált. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, a hátsó borító szakadt, gyűrött, a gerincen sérülésnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3173971.jpg)
![Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára. Kolozsváry Sándor rajzaival. Budapest 1935 Löbl Dávid és Fia 30 + [1]p. Első kiadás. Kiadói félvászon kötésben, gerincén aranyozott felirattal, papírborító nélkül.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3176232.jpg)
![Budapest a Kiállítás alatt. Fővárosi kalauz és tájékoztató mindenki számára. Számos, a főváros kiválóbb pontját és nevezetességeit ábrázoló képpel, a főváros és a kiállítás színes térképeivel és az országos kiállításról szóló függelékkel. Az 1885. évi általános kiállítás országos bizottsága által engedélyezett kiadás. Szerkeszti: Gelléri Mór. Budapest, 1885. Dobrowski és Franke (Rudnyánszky A. ny.) 1 t. (kétoldalas címképen Budapest látképe a Gellért-hegyről) + 110 + [2] p. + 22 t. Egyetlen kiadás. Az 1870-es években megszervezett mezőgazdasági kiállítások után 1883-ban fogadta el az országgyűlés azt az indítványt, amely az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás megrendezéséről döntött. Az 1885. május 2-án kezdődő budapesti kiállítás megnyitóján mintegy 10000-en vettek részt, a Városligetben megrendezett kiállítás az év végéig tartott nyitva, és egykorú beszámolók szerint a sokszorosan meghaladt költségvetés ellenére komoly siker volt. A kiállítási épületek többségét az év végén elbontották, csupán három épület maradt meg (az Iparcsarnok, a Királyi Pavilon és a ma Millennium Házaként ismert kiállítási épület), ezeket az egy évtizeddel későbbi, grandiózus ezredéves ünnepségsorozaton is használták. A Budapesti Országos Általános Kiállítás kalauzának fő erőssége, hogy az 1880-as évek közepének műszaki-kulturális fejlesztéseit örökíti meg, gazdag képanyaga ebbe a miliőbe kalauzol. A részletgazdag budapesti képanyagon a Sugárút fejlesztései már láthatóak, ahogyan a város kulturális és gazdasági fejlesztései és szimbolikus terei (Oktogon, Kálvin tér, Nemzeti Színház, Népszínház, budai Vár, Városligeti tó, Elevátor, Fővárosi Közvágóhíd) is megörökítik az 1880-as évek világát. Az idegenforgalmi célokat szolgáló kiadvány elsősorban modern és elegáns városként mutatja be a fővárost. A címlapon régi kereskedői bélyegzés, példányunkból egy levél és egy tábla hiányzik, a kötet két színes térképpel teljes. -- Hozzákötve: Budapesti Országos Általános Kiállítás: A Képzőművészeti Csoport képes tárgymutatója. (1885) -Budapester Allgemeine Landes-Ausstellung: Illustrierter Catalog der Abtheilung der Bildenden Künste. - Exposition Générale Nationale de Budapest: Catalogus Illustré de la Section des Beaux-Arts. Budapest, 1885. Franklin-Társulat ny. [164] p. Egyetlen kiadás. Kolligátumunk második része a három nyelvű bevezető után a kiállításon bemutatott, reprezentatív képzőművészeti anyagból mutat be válogatást, döntően a kortárs festőművészet, kiegészítően a szobrászat alkotásaiból. A festményeken politikai, historikus portrék éppúgy megjelennek, mint mitologikus aktok, népi zsánerképek, hölgyportrék; elvétve még a szegényebb városi néprétegek is helyt kapnak a kiállítási anyagban. Aranyozott, sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3172552.jpg)
![Budapest székes főváros egész területének térképe. Tervezte és rajzolta Kogutowicz Manó. Átdolgozta és új adatokkal kiegészítette Czakó István. Mérték: 1:25,000. Melléktérkép: A forgalmi központ. (1926 körül) Budapest, [1926 körül]. Magyar Földrajzi Intézet [ny.] Színes térkép, mérete 690x865 mm egy 770x935 mm méretű térképlapon. Füzet formájú utcanévjegyzék melléklettel bíró Budapest-térképünk a hagyományosan X kerületre osztott város teljes területét ábrázolja, kerületenként eltérő színezéssel, Buda esetén a domborzati formák helyett a művelési ágak (erdők, kertek és gyümölcsösök, szőlők) feltüntetésével, vízrajzi részletekkel, a nevezetesebb középületek, gyárak, laktanyák, szanatóriumok, temetők, fürdők, templomok nevesítésével. A kerületi beosztás az 1867 óta meglevő rendszert tükrözi, az I. kerület magában foglalja a Várat, a lebontatlan Tabánt, Krisztinavárost, a nagyrészt gyümölcsös és erdő jellegű, villákkal, üdülőkkel tarkított Hegyvidéket, Szentimrevárost és a döntően beépítetlen Kelenföldet, Lágymányos Duna menti részén még a Duna hullámzik; a Horthy Miklós (Petőfi) híd megépítésének előkészítéseként a lágymányosi öblök feltöltése csak 1930-ban indult meg. A Dunán a két összekötő vasúti hídon kívül a négy klasszikus híd látható (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Ferenc József híd). A rendkívül sűrűn lakott Pest városmagja a kizárólag a belvárosi részeket tartalmazó, Kiskörúton belüli IV. kerület, Lipótváros a Duna mentén egészen Újpest határáig nyúlik, a mai Zugló területén a városhatárig nyújtózkodó Terézváros és Erzsébetváros (és kis részben Kőbánya) osztozkodik. A három ipari kerületet, Lipótváros északi részét (a mai Vizafogót és Angyalföldet), Kőbányát és Ferencvárost vasútvonalak, ipari vágányok sokasága hálózza be. A térképünkön színkódolt kerületek új felosztására csak az 1930-as közigazgatási rendelet után került sor, akkor alakult meg Budán a XI. és XII. kerület, Pesten pedig a XIII. és XIV. kerület. A dél-budai közlekedési főút 1920-tól viselte a kormányzó nevét. Térképünkön szövetséges hatalmak politikai vezetőinek neve még nem tűnik fel, az csak jó évtized múltán kerül a pesti nevezéktanba. Térképünk jobb alsó sarkában jelmagyarázat, jobb felső sarkában a belváros 1 : 10,000-es mértékű melléktérképe: A forgalmi központ elnevezéssel. Térképünk melléklete az 56 oldal terjedelmű utcanévjegyzék, első fedőborítóján a térkép koronában feltüntetett árával; az 1920-as évek elejének hiperinflációja az évtized közepére megszelídült, ez tette lehetővé az új pénznem, a pengő 1927. január 1-jei bevezetését. Fabó-Holló 2667. Szép állapotú térképlap. Az utcanévjegyzék fűzve, illusztrált kiadói borítóban, a borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3173741.jpg)
