Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Andante" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. Egyetlen levél, mérete: 200x142 mm, 33 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, az ,,Andante" című költemény a gyűjtemény 282-283. oldalán jelent meg. A műfordítás előtt 7 sornyi üzenet Domokos Sámuelhez, a kötet szerkesztőjéhez, utólagosan zöld tintával áthúzva. Jó állapotú lap.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,A levegő magvakat kergetett" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. Egyetlen levél, mérete: 202x143 mm, 35 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, ,,A levegő magvakat kergetett" című költemény a gyűjtemény 257-258. oldalán jelent meg. A levél hátoldalán ,,A Nyár gyermekei" című Blaga-költemény 14 sor terjedelmű műfordítása, mely tudomásunk szerint publikálatlan. Erre utalhat Gáldi László áthúzása a kéziraton. Jó állapotú lap.
Várnai Zseni (1890-1981) költőnő géppel írt és saját kézzel aláírt levele Ránki (született Rottmann) Andor könyvnyomdásznak. Kelt: Budapest, 1959. november 5. Egy levél, négyrét hajtogatva, egy oldalán 15 beírt sor. A levél mérete: 210x297 mm. Szövege: ,,Kedves Ránki Elvtárs! Sietek válaszolni levelére, mert végtelenül meghatott, hogy kórházi ágyából írt nekem. Tudom, mit jelent ez, és szívből kívánom, hogy az Ön nagy lelkiereje győzedelmeskedjék a betegség fölött. Szeretnék Önnek valami csekély örömet szerezni, ezért mellékelem ezt a régebbi fényképemet, amelyről most kaptam másolatot. Kívánok Önnek teljes gyógyulást, és köszönöm a jókívánságait. Szeretettel üdvözli őszinte barátja: Várnai Zseni [aláírás]." Jó állapotú lap. Hozzá tartozik: [Fotó] Várnai Zseni portréja, hátoldalán a költőnő saját kezű, tollal írt soraival. A felvétel készítője ismeretlen, készült az 1930-as években. Vintázs, ezüst nagyítás, mérete: 85x60 mm. A hátoldalon: ,,Ránki Andor elvtársnak szeretettel, emlékül, Várnai Zseni. 1959. nov." Tökéletes állapotú fénykép. Hozzá tartozik: [Folyóiratkivágás] Várnai Zseni ,,...Hogy ne lehessen háború soha!" című költeménye a Népszava 1959. október 4-i számából kivágva, a szöveg fölött ismeretlen kéz, vélhetőleg a possessor saját kezű dátummegjelölésével. Egyetlen lap, hajtogatva, mérete: 225x110 mm. Jó állapotú lap. A két lap és a fénykép egy géppel címzett, felbélyegzett, dátumbélyegzett borítékban, a borítékon a költőnő budai lakásának megjelölésével. A dokumentumcsoport együttesen bemutatja Várnai Zseni költői tehetségének mértékét, illetve a kor ünnepelt, díjakkal elhalmozott költőnő lakáshelyzetét az úgynevezett káderdűlőn.
Veronica Porumbacu (1921-1977) román költőnő, esszéíró saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőhöz, a Nagyvilág világirodalmi folyóirat munkatársához, a levél végén a költőnő aláírásával. Kelt: Bukarest, 1962. április 21. Egyetlen levél, mérete: 295x210 mm, 13 beírt sor. Veronica Porumbacu költőnő József Attila műfordítója, munkásságáról Belia György írt tanulmányt a Nagyvilág folyóirat 1964. évi 9. számában. Jó állapotú levél, hajtogatva, Veronica Porumbacu által megcímzett, postabélyegzett borítékban.
Sőtér István (1913-1988) író, irodalomtörténész saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű, személyes hangú levele özvegy Belia Györgyné Sándor Anna tanárnőnek. Kelt: Kulcs, 1982. augusztus 8. Mérete: 295x210 mm, 19 beírt sor. Levelében Sőtér István megígéri özvegy Belia Györgyné Sándor Annának, hogy elküldi számára a Belia György halálára írt búcsúbeszédének eredeti változatát. Sőtér István Belia-nekrológja a Jelenkor folyóirat 1982. évi 6. számában jelent meg. Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, Sőtér István által saját kézzel megcímzett, az MTA Irodalomtudományi Intézet fejlécét viselő, postabélyegzett borítékban.
Keresztury Dezső (1904-1996) költő, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1983) szerkesztőnek, az Európa Kiadó lektorának. Kelt: Budapest, 1972. április 22. Egyetlen levél, mérete: 203x290 mm, 10 beírt sor. Keresztury Dezső a levélben hírt ad arról, hogy Veronica Porumbacu (1921-1977) román költőnő elküldte számára román nyelvű fordításait. Feltételezhetően a fordítónő kiadás előtt álló Weöres Sándor (1972) és Radnóti-fordításairól (1974) van szó, amelyet Keresztury Dezső vélhetőleg továbbküldött véleményezésre a románul kiválóan olvasó Belia Györgynek. Jó állapotú levél, hajtogatva, Keresztury Dezső által megcímzett, postabélyegzett borítékban.
Keresztury Dezső (1904-1996) költő, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, két oldal terjedelmű szerkesztői jegyzete Belia György (1923-1983) Babits-kutatóhoz, szerkesztőhöz, a Babits-kiadások szöveggondozójához, a Hazám!-ciklus közölhetőségével kapcsolatban. Kelt: (Budapest, 1972. január 18). Egyetlen levél, mérete: 132x182 mm, 13 beírt sor. Babits Mihály szövegeinek utóélete kalandos, amennyiben már a költő életében, és a költő halála után is betiltották egyes szövegeit. A korai, sőt az érett-Kádár rendszer is veszélyesnek ítélte egyes verseit, így a költő egy gondosan megkomponált verseskötetéből (Sziget és tenger, 1925) rendre kimaradtak fontos szövegek. Így a Hazám!-ciklus ,,a szomszéd népek érzékenységére" való tekintettel egészen az 1977-es kiadású Babits-összesig kimaradt a válogatásból, és még ott is öt sort kipontozott a központi utasítás. Keresztury Dezső és Belia György 1972 eleji levélváltására a soron következő Babits-válogatással kapcsolatban került sor (Húsvét előtt, Szépirodalmi, 1973 - Olcsó könyvtár sorozat). Feljegyzésünk szövege a érett kádári rendszer (ön)cenzurális gyakorlatának dokumentuma: ,,Kedves Gyurka! Egyetértek a javaslatoddal; a Hazámat én is ki akartam cserélni; a többivel sem akartam túllépni a határt." Jó állapotú levél, félbehajtva.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Vihar után" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. két levél, mérete egységesen: 133x95 mm, 23 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, a ,,Vihar után" című költemény a gyűjtemény 374. oldalán jelent meg. Jó állapotú lapok, iratkapoccsal összetűzve.
Illés Endre (1902-1986) író, drámaíró, műfordító, kiadóvezető saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű invitáló levele regényadaptációja színpadi bemutatójára Belia György (1923-1982) szerkesztő számára. Kelt: Budapest, 1961. május 4. Egyetlen levél, mérete: 210x295 mm, 5 beírt sor. Szövege: ,,Kedves Anni és Gyurka, küldöm a bemutatóra, szombat estére a két jegyet - és jó szórakozást kíván a játékhoz: Endre." Illés Endre Jókai Mór kevésbé ismert szövegét: a pesti nyomortelepen játszódó romantikus regényét, a ,,Gazdag szegények" című írást adaptálta színpadra, mégpedig zenés színpadra. A darabot a budapesti Petőfi Színház mutatta, 1961. május 6-án, a főbb szerepekben Agárdi Gáborral, Sennyei Verával, Pécsi Ildikóval, Almási Évával, Lorán Lenkével és Pagonyi Jánossal. Az előadást a Magyar Nemzet május 7-i, a Népszabadság május 16-i száma méltatta. Jó állapotú levél, hajtogatva, Illés Endre által megcímzett, expressz feladott borítékban.
Keresztury Dezső (1904-1996) költő, műfordító, irodalomtörténész saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű feljegyzése Belia György (1923-1982) Babits-kutatónak egy könyvtári kölcsönzőjegy hátoldalán. Kelt: (Budapest, 1971. december 30). Egyetlen levél, mérete: 115x185 mm, 7 beírt sor. Szövege: ,,Kedves Gyurka, itt a Babits-kötet. Számolásom szerint 1200-1300 sor közt van a +-tel jelölt kiegészítés. Az utószót jan 15-ig küldöm. Üdv! D." Keresztury Dezső és Belia György már a tízéves Babits-szilenciumot megtörő 1959-es Babits-válogatás idején is együtt dolgoztak. Rövid feljegyzésünk a Szépirodalmi Könyvkiadó ,,Olcsó könyvtár" sorozatában megjelentetni kívánt Babits-líraválogatáshoz kapcsolódik, mely 1973-ban látott napvilágot, ,,Húsvét előtt" címmel és Keresztury Dezső utószavával, és arról tanúskodik, hogy az 1970-es évek elején közel egy év telt el a szerkesztői levelezések és a kiadás között. A levél alján Belia György jegyzete. Jó állapotú levél, hajtogatva.
Simon István (1926-1975) költő, műfordító saját kézzel írt, egy oldal terjedelmű levele Belia György (1923-1982) szerkesztőnek egy, a Magvető Kiadó által kiadni szándékozott afrikai líraválogatás (Ébredő Afrika, 1961) ügyében. Kelt: Budapest, 1961. február 6. Egyetlen levél, mérete: 150x205 mm, 7 beírt sor. 1960-ban, az afrikai gyarmatok felszabadulása idején a Magvető Kiadó - a folyamat ünneplése gyanánt - elhatározta egy eredeti afrikai líraválogatás kiadását. Az ,,Ébredő Afrika" címet viselő válogatás szerkesztője Belia György (1923-1982) szerkesztő, a Szépirodalmi és az Európa kiadó lektora volt. Belia György számos költőnagyságot kért fel versfordításra, és számos visszautasítással szemben Simon István igent mondott a felkérésre. A kötetben Simon István két műfordítással szerepelt. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Arábida" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. két levél, mérete egységesen: 133x95 mm, 20 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, az ,,Arábida" című költemény a gyűjtemény 336. oldalán jelent meg. Jó állapotú lapok, iratkapoccsal összetűzve.
Darabanth Auction House
![Várnai Zseni (1890-1981) költőnő géppel írt és saját kézzel aláírt levele Ránki (született Rottmann) Andor könyvnyomdásznak. Kelt: Budapest, 1959. november 5. Egy levél, négyrét hajtogatva, egy oldalán 15 beírt sor. A levél mérete: 210x297 mm. Szövege: ,,Kedves Ránki Elvtárs! Sietek válaszolni levelére, mert végtelenül meghatott, hogy kórházi ágyából írt nekem. Tudom, mit jelent ez, és szívből kívánom, hogy az Ön nagy lelkiereje győzedelmeskedjék a betegség fölött. Szeretnék Önnek valami csekély örömet szerezni, ezért mellékelem ezt a régebbi fényképemet, amelyről most kaptam másolatot. Kívánok Önnek teljes gyógyulást, és köszönöm a jókívánságait. Szeretettel üdvözli őszinte barátja: Várnai Zseni [aláírás]." Jó állapotú lap. Hozzá tartozik: [Fotó] Várnai Zseni portréja, hátoldalán a költőnő saját kezű, tollal írt soraival. A felvétel készítője ismeretlen, készült az 1930-as években. Vintázs, ezüst nagyítás, mérete: 85x60 mm. A hátoldalon: ,,Ránki Andor elvtársnak szeretettel, emlékül, Várnai Zseni. 1959. nov." Tökéletes állapotú fénykép. Hozzá tartozik: [Folyóiratkivágás] Várnai Zseni ,,...Hogy ne lehessen háború soha!" című költeménye a Népszava 1959. október 4-i számából kivágva, a szöveg fölött ismeretlen kéz, vélhetőleg a possessor saját kezű dátummegjelölésével. Egyetlen lap, hajtogatva, mérete: 225x110 mm. Jó állapotú lap. A két lap és a fénykép egy géppel címzett, felbélyegzett, dátumbélyegzett borítékban, a borítékon a költőnő budai lakásának megjelölésével. A dokumentumcsoport együttesen bemutatja Várnai Zseni költői tehetségének mértékét, illetve a kor ünnepelt, díjakkal elhalmozott költőnő lakáshelyzetét az úgynevezett káderdűlőn.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130738.jpg)
