Szécsy János: Az erőszak kora. Fejezetek egy egy közjáték lélektanából. Bp., 1943, Pharos. Kiadói papírkötés, kopott, kissé szakadt papír védőborítóban.
Hartmann, Eduard von:
Philosophie des Unbewussten.
Berlin, 1873. Carl Dunckers Verlag (Pierersche Hofbuchdruckerei). IV + 847 + [1] p.
Eduard von Hartmann (1842-1906) német filozófus alapvető munkája, a ,,Philosophie des Unbewussten" (Az Öntudatlan filozófiája) 1869-ben jelent meg, nagy feltűnést keltett, páratlan gyorsasággal terjedt, 1890-ig tíz kiadást ért meg. Hartmann e munkájában a német spekulatív filozófiai hagyomány folytatójaként a filozófiát kora természettudományával kísérelte meg összehangolni. Példányunk az ötödik, átdolgozott kiadásból való. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés és tulajdonosi bejegyzés.
Korabeli, enyhén foltos bőrkötésben. Jó példány.
Biedermann, Gustav:
Die Wissenschaft des Geistes. Die Naturwissenschaft. I-II. Theil. (Philosophie als Begriffswissenschaft I-II.) [Két kötetben.]
[Prága], Prag, 1878. Verlag von F. Tempsky (Druck von Stopp & Hempel in Tetschen-Bodenbach). XXXIII + [1] + 352 p.; XXXXIII + [1] + 405 + [1] p.
Gustav Biedermann (1815-1890) cseh orvos és filozófiai író fő munkája, a Philosophie als Begriffswissenschaft (A filozófia, mint fogalmi tudomány) 1878-1880 között három részbenjelent meg. A munka első két kötetében a szellemtudományok és a természettudományok rendszerét foglalja a hagyományos német spekulatív filozófia keretébe.
Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Hartenstein, G[ustrav]:
Die Grundbegriffe der ehtischen Wissenschaften. Dergestellt von G. Hartenstein.
[Lipcse] Leipzig, 1844. F. A. Brockhaus (Druck von F. A. Brockhaus). XVIII + 574 + [2] p. Első kiadás.
Gustav Hartenstein (1808-1890) német filozófiai író, lipcsei egyetemi tanár, főkönyvtáros etikai összefoglalása. Az oldalakon enyhe foxing.
NDB VII, 710. Ziegenfuss I, 448. p.
Aranyozott gerincű, XIX. század második feléből származó félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Künkel, Fritz:
Einführung in die Charakterkunde. Mit 2 Abbildungen und 2 Tabellen.
[Lipcse] Leipzig, 1934. Verlag von S. Hirzel (Druck vom Bibliographischen Institut). VIII + 199 + [5] p.
Fritz Künkel (1889-1956) német pszichiáter, később amerikai pszichológus. Az adleriánus idegorvos 1924-ben alapította a berlini Adler Intézetet, melynek praktizáló pszichiátere is volt, az 1920-as és 1930-as években megjelent műveiben alapozta meg a közösségpszichológia tudományterületét. A nemzetiszocialista fordulat kedvezőtlen időket jelentett a pszichiátria gyakorlata számára, ezért 1936-tól, illetve 1939-től elfogadta az amerikai invitálást, a háború kitörése után pedig már nem is tért vissza. Korábbi életszakaszából való karakterológiai tanulmányában - az egyént a közösség részeként kezelve - amellett érvel, hogy az egoizmus szükségszerűen katasztrófához vezet. A munka első kiadása 1928-ban jelent meg, példányunk a hatodik lenyomatból származik.
(Angewandte Charakterkunde. Band I.)
Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
[Jellinek Henrik] Censor: A nemzet pénze. Adalékok a magyar gazdasági élethez. Bp., 1917, Hunnia, 392+8 p. Kiadói papírkötés, kissé kopott borítóval, a gerincen kis szakadással, néhány lapon bejelöléssel.
Reiwald, Paul:
Vom Geist der Massen. Handbuch der Massenpsychologie.
Zürich, (1946). Pan-Verlag (ABC Druckerei & Verlags). XV + [1] + 631 + [1] p.
Paul Reiwald (1895-1951) német jogász és kriminológus, a pszichoanalitikai kriminológia irányzatának képviselője. A szociáldemokrata ihletettségű elméletíró 1933 után Svácban dolgozott. Tömeglélektani kézikönyvében neves pszichoanalitikusok, szociológusok, közírók tömeglélektani elméleteit ismerteti (Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Alfred Adler, Émile Durkheim, Karl Kautzky), illetve analízis alá vonja a vezérkultusz minősített eseteit, döntően a német és az olasz vezérre koncentrálva, egy apró kitérővel a Lenin-jelenségre. Példányunk az azonos évben megjelenő utánnyomásból származik.
Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, eredeti védőborítóban. Jó példány.
Harangozó Imre (szerk.): "Ott hul éltek vala a magyarok..." Válogatás az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából. DEDIKÁLT! Újkígyós, 2001, Ipolyi Arnold Népfőiskola. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
[Kibédi] Varga Sándor:
Valóság és érték. Az ismeretelmélet és értékelmélet alapproblémája. (Dedikált.)
Szeged, 1936. Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 90 p.
Dedikált: ,,[...] hálás tisztelettel: Kibédi Varga Sándor". Kibédi Varga Sándor (1902-1986) filozófus ismeretelméleti értekezésének első kiadása 1928-ban jelent meg, példányunk a második kiadásból való.
(Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae, Tom. III, Fasc. 1.)
Aranyozott korabeli egészvászon kötésben, felül színes festésű lapszélekkel, az eredeti első borítófedél bekötve. Jó példány.
Adler, Alfred:
Menschenkenntnis.
[Lipcse] Leipzig, 1929. Verlag von S. Hirzel (Druck vom Bibliographischen Institut). VII + [1] + 230 + [2] p.
Alfred Adler (1870-1937) osztrák pszichiáter, a freudi elmélettől elforduló, az embert elsősorban társadalmi lényként értelmező mélylélektani irányzat, az individuálpszichológia kidolgozója, ezzel párhuzamosan pedig az egó felsőbbrendűségi törekvései kudarcából eredő kisebbségi komplexus, illetve a Napóleon-komplexus fogalmának megalkotója. Alapozó, bevezető műve eredeti nyelven először 1927-ben jelent meg, példányunk a negyedik, javított kiadásból való. Az adleri alapmű 1933-ban jelent meg magyarul, ,,Emberismeret: gyakorlati individuálpszichológia" címen.
Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Hartmann, Eduard von: Philosophie des Unbewussten. Berlin, 1873. Carl Dunckers Verlag (Pierersche Hofbuchdruckerei). IV + 847 + [1] p. Eduard von Hartmann (1842-1906) német filozófus alapvető munkája, a ,,Philosophie des Unbewussten" (Az Öntudatlan filozófiája) 1869-ben jelent meg, nagy feltűnést keltett, páratlan gyorsasággal terjedt, 1890-ig tíz kiadást ért meg. Hartmann e munkájában a német spekulatív filozófiai hagyomány folytatójaként a filozófiát kora természettudományával kísérelte meg összehangolni. Példányunk az ötödik, átdolgozott kiadásból való. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés és tulajdonosi bejegyzés. Korabeli, enyhén foltos bőrkötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3169084.jpg)
![Biedermann, Gustav: Die Wissenschaft des Geistes. Die Naturwissenschaft. I-II. Theil. (Philosophie als Begriffswissenschaft I-II.) [Két kötetben.] [Prága], Prag, 1878. Verlag von F. Tempsky (Druck von Stopp & Hempel in Tetschen-Bodenbach). XXXIII + [1] + 352 p.; XXXXIII + [1] + 405 + [1] p. Gustav Biedermann (1815-1890) cseh orvos és filozófiai író fő munkája, a Philosophie als Begriffswissenschaft (A filozófia, mint fogalmi tudomány) 1878-1880 között három részbenjelent meg. A munka első két kötetében a szellemtudományok és a természettudományok rendszerét foglalja a hagyományos német spekulatív filozófia keretébe. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168663.jpg)
![Hartenstein, G[ustrav]: Die Grundbegriffe der ehtischen Wissenschaften. Dergestellt von G. Hartenstein. [Lipcse] Leipzig, 1844. F. A. Brockhaus (Druck von F. A. Brockhaus). XVIII + 574 + [2] p. Első kiadás. Gustav Hartenstein (1808-1890) német filozófiai író, lipcsei egyetemi tanár, főkönyvtáros etikai összefoglalása. Az oldalakon enyhe foxing. NDB VII, 710. Ziegenfuss I, 448. p. Aranyozott gerincű, XIX. század második feléből származó félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168687.jpg)
![Künkel, Fritz: Einführung in die Charakterkunde. Mit 2 Abbildungen und 2 Tabellen. [Lipcse] Leipzig, 1934. Verlag von S. Hirzel (Druck vom Bibliographischen Institut). VIII + 199 + [5] p. Fritz Künkel (1889-1956) német pszichiáter, később amerikai pszichológus. Az adleriánus idegorvos 1924-ben alapította a berlini Adler Intézetet, melynek praktizáló pszichiátere is volt, az 1920-as és 1930-as években megjelent műveiben alapozta meg a közösségpszichológia tudományterületét. A nemzetiszocialista fordulat kedvezőtlen időket jelentett a pszichiátria gyakorlata számára, ezért 1936-tól, illetve 1939-től elfogadta az amerikai invitálást, a háború kitörése után pedig már nem is tért vissza. Korábbi életszakaszából való karakterológiai tanulmányában - az egyént a közösség részeként kezelve - amellett érvel, hogy az egoizmus szükségszerűen katasztrófához vezet. A munka első kiadása 1928-ban jelent meg, példányunk a hatodik lenyomatból származik. (Angewandte Charakterkunde. Band I.) Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3169078.jpg)
![[Jellinek Henrik] Censor: A nemzet pénze. Adalékok a magyar gazdasági élethez. Bp., 1917, Hunnia, 392+8 p. Kiadói papírkötés, kissé kopott borítóval, a gerincen kis szakadással, néhány lapon bejelöléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3174760.jpg)
![Reiwald, Paul: Vom Geist der Massen. Handbuch der Massenpsychologie. Zürich, (1946). Pan-Verlag (ABC Druckerei & Verlags). XV + [1] + 631 + [1] p. Paul Reiwald (1895-1951) német jogász és kriminológus, a pszichoanalitikai kriminológia irányzatának képviselője. A szociáldemokrata ihletettségű elméletíró 1933 után Svácban dolgozott. Tömeglélektani kézikönyvében neves pszichoanalitikusok, szociológusok, közírók tömeglélektani elméleteit ismerteti (Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Alfred Adler, Émile Durkheim, Karl Kautzky), illetve analízis alá vonja a vezérkultusz minősített eseteit, döntően a német és az olasz vezérre koncentrálva, egy apró kitérővel a Lenin-jelenségre. Példányunk az azonos évben megjelenő utánnyomásból származik. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, eredeti védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168655.jpg)
![[Kibédi] Varga Sándor: Valóság és érték. Az ismeretelmélet és értékelmélet alapproblémája. (Dedikált.) Szeged, 1936. Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 90 p. Dedikált: ,,[...] hálás tisztelettel: Kibédi Varga Sándor". Kibédi Varga Sándor (1902-1986) filozófus ismeretelméleti értekezésének első kiadása 1928-ban jelent meg, példányunk a második kiadásból való. (Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae, Tom. III, Fasc. 1.) Aranyozott korabeli egészvászon kötésben, felül színes festésű lapszélekkel, az eredeti első borítófedél bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3167664.jpg)
![Adler, Alfred: Menschenkenntnis. [Lipcse] Leipzig, 1929. Verlag von S. Hirzel (Druck vom Bibliographischen Institut). VII + [1] + 230 + [2] p. Alfred Adler (1870-1937) osztrák pszichiáter, a freudi elmélettől elforduló, az embert elsősorban társadalmi lényként értelmező mélylélektani irányzat, az individuálpszichológia kidolgozója, ezzel párhuzamosan pedig az egó felsőbbrendűségi törekvései kudarcából eredő kisebbségi komplexus, illetve a Napóleon-komplexus fogalmának megalkotója. Alapozó, bevezető műve eredeti nyelven először 1927-ben jelent meg, példányunk a negyedik, javított kiadásból való. Az adleri alapmű 1933-ban jelent meg magyarul, ,,Emberismeret: gyakorlati individuálpszichológia" címen. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168653.jpg)
![Luby Margit: Bábalelte babona. Bp.,[1943],Magyar Könyvkiadó,(Arany János-ny.), 86+2 p.+IV t. (Második kiadás.) Kiadói papírkötés, sérült, hiányos kiadói papír védőborítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3124819.jpg)
