"XX. Történelem II. rész. Az 1914-1915 évi Világháború hősei". Világháborúban szolgáló katona saját háborús összeállítása háborús cselekmények történetekbe szedett leírásával, korabeli térképekkel (Der Krieg gegen Rusland, Der Krieg auf dem Balkan, Szerbiai háború térképe, Az orosz háború térképe, A francia háború térképe, Páris és környéke), katonai behívó, Tolnai Világlapja számok. Mindez egybeapplikálva, sérült kötéssel.
Weöres Sándor (1913-1989) költő, író ,,Vas-alma" című műfordításának saját kézzel, ceruzával írt teljes kézirata. A fordítás Vasko Popa (1922-1991) román származású szerb költő abszurd költeményéről készült. Kelt: [Budapest, 1967]. Egy levél, mérete: 272x210 mm, egy beírt oldal és a hátoldalán 5 beírt sor. Az összesen 26 sorból álló költemény Vasko Popa: Ostromlott derű (Európa Könyvkiadó, 1968.) című verseskötetének 12-13. oldalán, az azonos című, hét abszurd költeményből álló, egyszerre népi és szürreális hatásokat mutató ciklus harmadik verseként jelent meg nyomtatásban. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelentével. Vasko Popa a legtöbbet fordított szerb költő: 22 idegen nyelven 54 önálló kötete jelent meg. A magyar cím mellett az eredeti szerb cím (Gvozdena jabuka) zárójelbe téve és zöld tintával áthúzva. Kifogástalan, jó állapotú lap.
Illés Endre (1902-1986) író, műfordító, szerkesztő Sásdi Sándor ,,Nyolc hold föld'' című regényéről készült, a Nyugat 1930. évi 3. számában megjelent kritikájának saját kezű, tintával írt, aláírt, eredeti kézirata. Keltezetlen: [Budapest, 1930 körül]. 3 levél, két és fél beírt oldal, méretük: 210x172 mm. Illés Endre irodalmi munkásságát a Pesti Napló és Az Est újságírójaként kezdte meg. 1930-tól jelenik meg a Nyugatban impresszionisztikus hangú kritikáival. Jelen kézirat egyik első Nyugat-beli megjelenése, amelyben az esszészerű, csevegő hangot az egykori orvostanhallgató szigorú megfigyelési készségével ötvözi, kiforrott ízléssel méltatja és bírálja az éppen soron következő naturalista regényt, Sásdi Sándor regényét. Kéziratunk a munkaverzió utáni tisztázat; a Nyugat-beli változattól apró eltérések különböztetik meg, közöttük egy, a Nyugat korrektora által elkövetett, mulatságos és mély értelmű sajtóhibával. Az első levél felső részén Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének a nyomtatásra vonatkozó ceruzás megjegyzései. A kritika a Nyugat 1930. évi 3. számának 227-228. oldalán jelent meg nyomtatásban. Szép állapotú kéziratlapok, középen régi hajtás nyomával.
Schlosser zsoltárai. Popp Éva munkahelyi helyzetdalai. Gépirat (1958) Kelt: Budapest, 1958. 14 gépelt oldal, mérete: 297x210 mm. Publikálatlan kéziratunk feltehetően többszörös fikcióként értelmezhető. A címoldalon átlőtt szív rajzolt motívuma körül tollal készült címfelirat. Az Ady Endre szerelmi költészetét parodizáló munkahelyi szerelmi dalok a bevezetésben írtak szerint Popp Éva költőnő, titkárnő művei, melyek az 1949-ben létesített, valóban létező Élelmezési Nemzeti Vállalat központi irodájában keletkeztek, és a költőnő szerelmi viszonyait tárgyalják szerelmi partnereihez, név szerint Schlosser Lászlóhoz, illetve később Szentgyörgyi Ferenc költői lelkületű könyvelőhöz. A dátumozás szerint a költemények 1949. június 30. és 1950 tavasza (Schlosser-zsoltárok), illetve 1950. május 12. és 1951. július 14. között keletkeztek (Szentgyörgyi-dalok). Valamennyi költemény alatt dátumozás, a kötet végén tartalomjegyzék. Egy költemény szövegében kézi korrektúra. A tűzött verseskötethez kézzel írott kísérőlevél tartozik, a kötet és a kísérőlevél kézzel címzett, postabélyegzett levélborítékban. A kísérőlevél szövege: ,,Fogadja tőlem szerény ajándékul a kötetet, 1958. karácsonyára. Zsiray Károly". A levél feladója - és feltehetően a költemények valódi szerzője - Zsiray Károly, címzettje Szentgyörgyi Ferencné. Jó állapotú lapok, tűzve, illetve jó állapotú levél, enyhén sérült borítékban.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Szűntelen járjuk a mezőt" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. két levél, mérete egységesen: 133x95 mm, 19 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, a ,,Szűntelen járjuk a mezőt" című költemény a gyűjtemény 364. oldalán jelent meg. Jó állapotú lapok, iratkapoccsal összetűzve.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,A mi legendánk" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. Két levél, mérete egységesen: 133x95 mm, 20 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, ,,A mi legendánk" című költemény a gyűjtemény 315. oldalán jelent meg. Jó állapotú lapok, iratkapoccsal összetűzve.
Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,Sóvárgás" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű, saját kézzel javított eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. két levél, mérete egységesen: 133x95 mm, 24 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, a ,,Sóvárgás" című költemény a gyűjtemény 363. oldalán jelent meg. Jó állapotú lapok, iratkapoccsal összetűzve.
Darabanth Auction House
![Weöres Sándor (1913-1989) költő, író ,,Vas-alma" című műfordításának saját kézzel, ceruzával írt teljes kézirata. A fordítás Vasko Popa (1922-1991) román származású szerb költő abszurd költeményéről készült. Kelt: [Budapest, 1967]. Egy levél, mérete: 272x210 mm, egy beírt oldal és a hátoldalán 5 beírt sor. Az összesen 26 sorból álló költemény Vasko Popa: Ostromlott derű (Európa Könyvkiadó, 1968.) című verseskötetének 12-13. oldalán, az azonos című, hét abszurd költeményből álló, egyszerre népi és szürreális hatásokat mutató ciklus harmadik verseként jelent meg nyomtatásban. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelentével. Vasko Popa a legtöbbet fordított szerb költő: 22 idegen nyelven 54 önálló kötete jelent meg. A magyar cím mellett az eredeti szerb cím (Gvozdena jabuka) zárójelbe téve és zöld tintával áthúzva. Kifogástalan, jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3183850.jpg)
![Illés Endre (1902-1986) író, műfordító, szerkesztő Sásdi Sándor ,,Nyolc hold föld'' című regényéről készült, a Nyugat 1930. évi 3. számában megjelent kritikájának saját kezű, tintával írt, aláírt, eredeti kézirata. Keltezetlen: [Budapest, 1930 körül]. 3 levél, két és fél beírt oldal, méretük: 210x172 mm. Illés Endre irodalmi munkásságát a Pesti Napló és Az Est újságírójaként kezdte meg. 1930-tól jelenik meg a Nyugatban impresszionisztikus hangú kritikáival. Jelen kézirat egyik első Nyugat-beli megjelenése, amelyben az esszészerű, csevegő hangot az egykori orvostanhallgató szigorú megfigyelési készségével ötvözi, kiforrott ízléssel méltatja és bírálja az éppen soron következő naturalista regényt, Sásdi Sándor regényét. Kéziratunk a munkaverzió utáni tisztázat; a Nyugat-beli változattól apró eltérések különböztetik meg, közöttük egy, a Nyugat korrektora által elkövetett, mulatságos és mély értelmű sajtóhibával. Az első levél felső részén Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének a nyomtatásra vonatkozó ceruzás megjegyzései. A kritika a Nyugat 1930. évi 3. számának 227-228. oldalán jelent meg nyomtatásban. Szép állapotú kéziratlapok, középen régi hajtás nyomával.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3147639.jpg)
