cca 1900-1910 A nagyváradi latin szertartású egyházmegye térképe, 1:200.000, Nagyvárad, Sonnenfeld Adolf Térképészet Műintézete, vászonra kasírozva, 97x127 cm
1942 Magyarország közigazgatási térképe, 1:500 000, két részből álló térkép a visszatért területekkel, az egyik foltos, a szélein kis lyukakkal, 105×86 cmx2
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-1941. Száz esztendő emlékei. Dr. Lamotte Károly bevezetőjével. Bp., 1941, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 2 db térkép-melléklettel: Magyarország 1941 július havában - Az intézet vidéki fiók és leányintézeteinek hálózata, 41,5x29 cm; Az intézet fiókhálózata 1941-ben Budapest Székesfőváros területén, 56x29 cm. Kiadói papírkötés, minimálisan sérült borítóval, belül jó állapotban,. A térkép-mellékletek hibátlan állapotban megvannak!
A Duna-völgy és környéke. Nyugati és keleti rész. Szerkesztette: Bognár Gábor, Kéz Andor, Rónai András, Takács József, Tallián Ferenc és Teleki Géza. Mérték: 1:1,000,000. (1947) Budapest, 1947. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, két térképszelvényen, méretük egységesen: 1045x710 mm egy 1140x840 mm méretű térképlapon, a teljes térkép mérete: 1140x1680 mm. Színes térképünk a Duna-völgy csaknem teljességét ábrázolja, a környező vidékekkel együtt. Az országhatárok feltüntetése nélkül készült térkép a domborzati, vízrajzi, település-, vasút- és közúthálózaton kívül feltünteti a jelentősebb ásványkincseket és vezetékeket is; a településeket 1930-as lélekszámuk alapján veszi fel, a bányászati erőforrásokat, energiahordozókat az 1935-ös termelési adatok alapján. Térképünk államnyelvek szerint nevezi meg a településeket, hegy- és vízrajzi részleteket, kivételt csak ott tesz, ahol komoly hagyományok és a nemzetiségi csoport jelenléte indokolja az államnyelven megszokottól való megnevezést is, így a Felvidéken, Erdélyben kettős városmegnevezésekkel is találkozhatunk. Térképünk azonos méretű nyugati és keleti térképszelvényből áll össze, az ábrázolt térség középpontjában a Kárpát-medence, a térség északi határát a Weimar-Jena-Chemnitz-Drezda-Boroszló-Radom-Kijev-vonal jelöli ki, keleti határán Kijev, Odessza, Konstanca, Várna, Burgasz városok sorakoznak, délen Burgasz, Plovdiv, Skopje és Ancona, nyugati szélén pedig Ancona, Velence, Regensburg, Bayreuth és Weimar. A nyugati térképszelvény bal alsó sarkában, melléktérképen Európa térképe. Jó állapotú lapok, hajtogatva.
Treitz Péter: Magyar-óvár környékének talajtérképe. Budapest, 1896. Franklin-Társulat könyvnyomdája. [281]-319 + [1] p. + 3 térkép (színes, feliratozott hártyapapírral védett kihajtható). Treitz Péter (1866-1635) agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója. Bécsi műegyetemi tanulmányait félbehagyva a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát végezte el, balkáni expedíciókon és a Földtani Intézetben a talajtani kutatások meghatározó szervezője volt. Egyedi jelölési rendszerét és kötetünkben is bemutatott kutatásmódszertanát külföldi talajtani kutatók is átvették. Kiadványunk három, színes, kihajtható térképén Magyaróvár tágabb környékének, Magyaróvár határának, illetve a Magyaróvári Gazdasági Akadémia birtokának részletes talajtani térképe, az agrogeológiai adatfelvételen kívül a vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településföldrajzi részletekkel. Füzetünk fűzése enyhén meglazult, a térképeket védő hártyapapírokon apró szakadásnyomok. (Magyar Kir. Földtani Intézet évkönyve, XI. kötet, 7. füzet.) BOEH IV: 0. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Nagyrészt felvágatlan példány.
Nagyszombat vidéke a Vág-völgy geológiai szelvényeivel. Agrogeologiailag felvette Horusitzky Henrik főgeológus az 1903-1905 években. Mértéke: 1:75,000. (1913) Budapest, 1913. M. Kir. Földtani Intézet. Színes térkép, mérete: 370x495 mm egy 670x915 mm méretű térképlapon. Horusitzky Henrik (1870-1944) főgeológus, a Kisalföld agrogeológiai feltérképezője; talajtérképeivel a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert. Térképünk fő térképe Nagyszombat városa tágabb környékének kőzettani és talajtani összetételét ábrázolja, domborzati, vízrajzi, település- és közlekedésszerkezeti részletekkel, a Senkőc-Sopornya-Vágmedence-Jánostelek települések által határolt, döntően sík vidéki, nyugati és keleti szélein dombságba átmenő felszínformájú térségben. Alul a térkép középvonalának keresztmetszeti szelvénye, Vöröskőtől Nagyszombat területén át a Vág völgyéig és Bajmócska hegyközségéig, a jobb alsó sarokban a Vág-völgy egyszerűsített geológiai szelvénye, a főtérkép két oldalán színes geológiai-talajtani jelmagyarázat. (A M. Kir. Földtani Intézet agrogeológiai térképei, 12. zóna, XVII. rovat.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.
A tatabányai szénmedence bányaföldtani térképe. Összeállította és földtanilag felvette Rozlozsnik Pál főgeológus. Rajzolta Heidt Dániel. Mértéke: 1:12,500. (1933) [Budapest, 1933]. Kiadta a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. támogatásával a M. Kir. Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 590x715 mm egy 710x785 mm méretű lapon. Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus, a Földtani Intézet főgeológusának színes térképén az 1896-ban felfedezett tatabányai szénmedence geológiai részletei. A német és magyar nyelven feliratozott térkép a mai Tatabánya déli előterében található bányavidék kőzetszerkezetét, illetve az 1930-as évekre teljesen kiépülő bányaműveit ábrázolja, domborzati, közlekedési és városszerkezeti részletekkel. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![Treitz Péter: Magyar-óvár környékének talajtérképe. Budapest, 1896. Franklin-Társulat könyvnyomdája. [281]-319 + [1] p. + 3 térkép (színes, feliratozott hártyapapírral védett kihajtható). Treitz Péter (1866-1635) agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója. Bécsi műegyetemi tanulmányait félbehagyva a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát végezte el, balkáni expedíciókon és a Földtani Intézetben a talajtani kutatások meghatározó szervezője volt. Egyedi jelölési rendszerét és kötetünkben is bemutatott kutatásmódszertanát külföldi talajtani kutatók is átvették. Kiadványunk három, színes, kihajtható térképén Magyaróvár tágabb környékének, Magyaróvár határának, illetve a Magyaróvári Gazdasági Akadémia birtokának részletes talajtani térképe, az agrogeológiai adatfelvételen kívül a vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településföldrajzi részletekkel. Füzetünk fűzése enyhén meglazult, a térképeket védő hártyapapírokon apró szakadásnyomok. (Magyar Kir. Földtani Intézet évkönyve, XI. kötet, 7. füzet.) BOEH IV: 0. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Nagyrészt felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3184959.jpg)
![A tatabányai szénmedence bányaföldtani térképe. Összeállította és földtanilag felvette Rozlozsnik Pál főgeológus. Rajzolta Heidt Dániel. Mértéke: 1:12,500. (1933) [Budapest, 1933]. Kiadta a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. támogatásával a M. Kir. Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 590x715 mm egy 710x785 mm méretű lapon. Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus, a Földtani Intézet főgeológusának színes térképén az 1896-ban felfedezett tatabányai szénmedence geológiai részletei. A német és magyar nyelven feliratozott térkép a mai Tatabánya déli előterében található bányavidék kőzetszerkezetét, illetve az 1930-as évekre teljesen kiépülő bányaműveit ábrázolja, domborzati, közlekedési és városszerkezeti részletekkel. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3185171.jpg)
