https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Sold
18 000 HUF
7
Tolnai: A világháború története 1914-1917. Diplomáciai okiratok, hivatalos jelentések, szemtanúk hiteles följegyzései és eredeti adatok nyomán írta Zigány Árpád. Több száz képpel, eredeti fölvételekkel és térképekkel. A Tolnai Világlapja ajándéka. I-III. kötet. Budapest, [1915-1917]. Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadóvállalat (Tolnai Világlapja ny.) 448 p.; 398 + [2] p.; 399 + [1] p. Első kiadás. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas képekkel és rajzokkal, térképvázlatokkal rendkívül gazdagon illusztrált egykorú áttekintés. Az egykorú itt szigorúan értendő, hiszen a köteteket 1915, 1916 és az 1917. évben adták ki, a Tolnai Világlapja hazafias, ismeretterjesztő, díszes kiadású különmunkájaként. Az első előfizetési felhívásban (Tolnai Világlapja, 1915. májusi 27.) a kötetet csupán két kötetesre tervezték, és az oldalfejlécekben csakúgy, mint a képaláírásokban kiválóan tanulmányozható a világháborús részvétel elfogulatlanságra egyáltalán nem törekvő szemlélete: ,,Mennek a katonák. Szép szál legények, derék magyar fiúk mennek a hazát megmenteni. Szemükben a lelkesedés lángja. Vígan, harci dalokat énekelve, a királyt, a hazát éltetve, lélekemelő diadalmenetben utaznak." ,,Hős honvédjeink szilaj rohammal zúdulnak neki az orosz lövészároknak, és szuronnyal, puskatussal verik ki a rablóhordát hazánk földjéről." ,,A kárpáti harcokban foglyul ejtett oroszok. Vad, sunyi pofák, melyeken meglátszik, hogy a gazdájuk minden alávalóságra és gaztettre képes." ,,A németek nagyszerű rohama kiverte sáncaikból az angol, belga és francia katonákat. A legkisebb fáradtság nélkül, vidáman lakoznak most a győztes vitézek a kivert ellenség helyén. Egyikük túláradó jókedvében meglovagolja a francia ágyút.". Mindhárom kötet rendkívül sok háborús anekdotát közöl, az első kötetben a háború nagyszerű hősi kalandnak ígérkezik, az első borúsabb jelek a harmadik, záró kötetben jelentkeznek, ahol egyes képaláírásokban már megmutatkozik a háborús pusztítások értelmetlensége. A német és osztrák-magyar hadsereg vereségeiről nem sok szó esik, a központi hatalmak a klasszikus kultúra őrzőiként tűnnek fel, ezen belül pedig a magyar hadsereg küldetése a körülöttünk elhelyezkedő, Nagy-Szerbiáról, Nagy-Romániáról álmodozó államok elleni igazságos, védekező harc. Az antant hatalmaiban a hadi krónika szemlélete szerint a világ uzsorását, Angliát, a revánsvággyal tüzelt, de meglepően kulturálatlan és fölkészületlen Franciaországot, és a pánszláv terjeszkedés agresszív államát, Oroszországot kell megismernünk, akik a német-osztrák-magyar seregek ellen a világ minden tájáról hoznak katonákat, Szenegálból, Indiából, kirgiz, baskír területekről, és saját katonáik előtt ágyútölteléknek használják a gyarmati csapatokat. Mindenképpen emlékezetes a harmadik kötet egy képaláírása: ,,Angol páncélautó gépfegyverekkel. Esetlen, óriási géptömeg, mely lomhán, nehézkesen mozog, és nem nagyon vált be a flandriai harcokban." A légierő fegyvereinek méltatásának ugyanakkor a munka komoly figyelmet szentel, ahogyan a német (és kisebb részben a császári-királyi) katonai közigazgatás kulturális küldetésének is, miként az a 3. kötet egy képaláírásában olvasható: ,,Német iskola Brüsszelben. A ,,hunok és barbárok", ahogy a dühöngő entente-sajtó elnevezte a németeket, új kultúrát teremtenek az elpusztult helyébe, és a brüsszeli iskolában már német tisztek tanítják a belga gyerekeket." A szakmunka elvétve közöl az ellenfélről is meglepően emberi fényképeket, de az elegancia, a morál, a fegyelmezettség, a rátermettség világa a munka perspektívája szerint egyértelműen a központi hatalmak oldalán található. A világháború végkimenetelének ismeretében a képaláírások és a hangvétel mindenképpen groteszknek tűnik, ám megjegyzendő, hogy az ellenfél megbélyegzése és a saját hadak felmagasztalása, a tények torzítása, elhallgatása és az álhírek terjesztése valamennyi hadviselő fél sajtójának bevett eljárása volt. A szakmunkát a háború után, 1928-tól radikális átszerkesztés után 10 kötetes műként adták ki. Egységes, festett, aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Szép példány.
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![Tolnai: A világháború története 1914-1917. Diplomáciai okiratok, hivatalos jelentések, szemtanúk hiteles följegyzései és eredeti adatok nyomán írta Zigány Árpád. Több száz képpel, eredeti fölvételekkel és térképekkel. A Tolnai Világlapja ajándéka. I-III. kötet. Budapest, [1915-1917]. Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadóvállalat (Tolnai Világlapja ny.) 448 p.; 398 + [2] p.; 399 + [1] p. Első kiadás. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas képekkel és rajzokkal, térképvázlatokkal rendkívül gazdagon illusztrált egykorú áttekintés. Az egykorú itt szigorúan értendő, hiszen a köteteket 1915, 1916 és az 1917. évben adták ki, a Tolnai Világlapja hazafias, ismeretterjesztő, díszes kiadású különmunkájaként. Az első előfizetési felhívásban (Tolnai Világlapja, 1915. májusi 27.) a kötetet csupán két kötetesre tervezték, és az oldalfejlécekben csakúgy, mint a képaláírásokban kiválóan tanulmányozható a világháborús részvétel elfogulatlanságra egyáltalán nem törekvő szemlélete: ,,Mennek a katonák. Szép szál legények, derék magyar fiúk mennek a hazát megmenteni. Szemükben a lelkesedés lángja. Vígan, harci dalokat énekelve, a királyt, a hazát éltetve, lélekemelő diadalmenetben utaznak." ,,Hős honvédjeink szilaj rohammal zúdulnak neki az orosz lövészároknak, és szuronnyal, puskatussal verik ki a rablóhordát hazánk földjéről." ,,A kárpáti harcokban foglyul ejtett oroszok. Vad, sunyi pofák, melyeken meglátszik, hogy a gazdájuk minden alávalóságra és gaztettre képes." ,,A németek nagyszerű rohama kiverte sáncaikból az angol, belga és francia katonákat. A legkisebb fáradtság nélkül, vidáman lakoznak most a győztes vitézek a kivert ellenség helyén. Egyikük túláradó jókedvében meglovagolja a francia ágyút.". Mindhárom kötet rendkívül sok háborús anekdotát közöl, az első kötetben a háború nagyszerű hősi kalandnak ígérkezik, az első borúsabb jelek a harmadik, záró kötetben jelentkeznek, ahol egyes képaláírásokban már megmutatkozik a háborús pusztítások értelmetlensége. A német és osztrák-magyar hadsereg vereségeiről nem sok szó esik, a központi hatalmak a klasszikus kultúra őrzőiként tűnnek fel, ezen belül pedig a magyar hadsereg küldetése a körülöttünk elhelyezkedő, Nagy-Szerbiáról, Nagy-Romániáról álmodozó államok elleni igazságos, védekező harc. Az antant hatalmaiban a hadi krónika szemlélete szerint a világ uzsorását, Angliát, a revánsvággyal tüzelt, de meglepően kulturálatlan és fölkészületlen Franciaországot, és a pánszláv terjeszkedés agresszív államát, Oroszországot kell megismernünk, akik a német-osztrák-magyar seregek ellen a világ minden tájáról hoznak katonákat, Szenegálból, Indiából, kirgiz, baskír területekről, és saját katonáik előtt ágyútölteléknek használják a gyarmati csapatokat. Mindenképpen emlékezetes a harmadik kötet egy képaláírása: ,,Angol páncélautó gépfegyverekkel. Esetlen, óriási géptömeg, mely lomhán, nehézkesen mozog, és nem nagyon vált be a flandriai harcokban." A légierő fegyvereinek méltatásának ugyanakkor a munka komoly figyelmet szentel, ahogyan a német (és kisebb részben a császári-királyi) katonai közigazgatás kulturális küldetésének is, miként az a 3. kötet egy képaláírásában olvasható: ,,Német iskola Brüsszelben. A ,,hunok és barbárok", ahogy a dühöngő entente-sajtó elnevezte a németeket, új kultúrát teremtenek az elpusztult helyébe, és a brüsszeli iskolában már német tisztek tanítják a belga gyerekeket." A szakmunka elvétve közöl az ellenfélről is meglepően emberi fényképeket, de az elegancia, a morál, a fegyelmezettség, a rátermettség világa a munka perspektívája szerint egyértelműen a központi hatalmak oldalán található. A világháború végkimenetelének ismeretében a képaláírások és a hangvétel mindenképpen groteszknek tűnik, ám megjegyzendő, hogy az ellenfél megbélyegzése és a saját hadak felmagasztalása, a tények torzítása, elhallgatása és az álhírek terjesztése valamennyi hadviselő fél sajtójának bevett eljárása volt. A szakmunkát a háború után, 1928-tól radikális átszerkesztés után 10 kötetes műként adták ki. Egységes, festett, aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3192469.jpg)
