San Salvatore: Der galante König und sein Hof. Ein Sittenbild aus dem 18. Jahrhundert. Berlin,1913 ,Felix Lehmann, 1 t.+ 469+3 p. + 8 t. Német nyelven. Kiadói félbőr-kötés, festett lapélekkel, kopott borítóval.
Czimer Károly. Az Árpád-házi királyok apródjai. Hadtörténelmi tanulmány. Szeged, 1912., ,,Délmagyarország", 22 p. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, amatőr módon javított gerinccel.
Szabó Zoltán: A magyar levéltárvédelem kérdése. + Főglein Antal: Pest vármegye levéltárának rendezése. Bp., (1931.), Kir. M. Egyetemi Nyomda, 75 p.; 16 p. Kiadói papírkötések, kissé foltos borítóval.
Gyomai, Imre: Goebbels. Porte-parole du Nazisme. Avec une introduction de Raymond Manevy. Paris, (1945). Les Éditions Nagel (Imprimerie Bellernand, Fontenay-aux-Roses). 154 + [2] p. Egyetlen kiadás. A kötet első levelén régi, áthúzott tulajdonosi bejegyzés. Friss helyzetértékelés a német propagandaminiszterről. (Documents Contemporains.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Felvágatlan példány.
Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Szeged városi nyomda). 1 t. (címkép) + 144 + [2] p. + 5 t. + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Részlet az életrajzi és korrajzi kötet előszavából: "Alig hiszem, hogy a csanádi püspökök hosszú és fényes sorában volna még egy, akit annyiféleképpen jellemeznének, mint gróf Nádasdy Lászlót. A bécsi udvar tanácsosai rebellis magyarnak tartották, győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó magatartása miatt jelentik fel a püspöknek, Keresztély Ágostnak és holdkórosnak nevezik. Dudek János a Religióban egy XVII. századi mintastrébernek látja, Reizner János, Szeged történetírója a város legnagyobb ellenségének mondja, Lady Worthley Montague írásaiban pedig egy udvarias, kellemes, kedélyes öregúr jelenik meg előttünk Nádasdy személyében". Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.
Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. [Bp.], 1943, (Sárkány-ny.), 98 p. Különlenyomat. Kiadói papírkötés, foltos, sérült borítóval, két lapszélen szakadásokkal, de belül ezt leszámítva jó állapotban. Báró Izdenczy József (1733-1811) államtanácsos, politikai író, 1785-től államtanácsos, az Államtanács első magyar tagja.
Szerebrejennikov, [G. N.] A nő a Szovjetunióban. (Budapest, 1945). Szikra Kiadóvállalat (Athenaeum ny.) 63 + [1] p. A tartalomból: Mit adott a nőnek a szovjetállam? A munkásnők és a kolhoz-parasztasszonyok szabad munkája. A Szovjetunió nőinek kulturális fejlődése. A család és az anyaság a Szovjetunióban. Kelet asszonya az új életért való harcban. A szovjetország női egysorban haladnak a hősi Vörös Hadsereg harcosaival. - Stílusmutatvány: ,,A cári Oroszországban a nő a családon belül ugyanolyan jogfosztott és elnyomott volt, mint a társadalomban. Amíg a lány nem ment férjhez, úgyszólván emberszámba se vették. Pihenés nélkül dolgozott az apjának és apja a szemére vetette: ,,eltartalak". Amikor aztán a lány férjhez ment, a férjének dolgozott. Úgy dolgozott, ahogy a férje kívánta. És a férj újra csak szemére vetette: ,,eltartalak". Így jellemezte Sztálin a parasztasszony helyzetét a forradalom előtti családban. A szovjethatalom mindezt gyökeresen megváltoztatta. Új viszony alakult ki férj és feleség között. Ez a viszony megtisztult az évszázados szennytől, hazugságtól, csalástól és anyagi számításoktól. A szovjetcsalád a kölcsönös vonzalmon, a mélységes kölcsönös megértésen és a férj és feleség teljes egyenlőségén alapul. A régi időkben a férj mindig a család fejének számított. A szovjetember számára ez a fogalom idegen. Mind a két házasfél teljesen szabad a foglalkozása és hivatása megválasztásánál [!]. A Szovjetunióban nincsen alapja az érdekházasságoknak." Ebből a kis részletből megismerszik egyebek mellett a szerzőnek azon elképzelése, miszerint az érdek nélküli tiszta szerelem koncepciója kimondottan az 1917-es forradalmi események óta létezik, illetve azon politikai fantáziája, mely szerint a totálisan szabad önkiteljesítés lehetősége a szovjethatalommal együtt született a világra. A munka magyar nyelven először Moszkvában jelent meg, majd rendre a szovjet hadak által már meghódított területeken, így 1944-ben Kolozsváron, 1945-ben Budapesten. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Az Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyve az 1943. évre. Szerk. Szabó T. Attila. Kolozsvár., 1944. Erdélyi Múzeum Egyesület Rt. 75 p. Kiadói papírkötésben foltos lapokkal
Darabanth Auction House
![Klenner Aladár: Eck Bálint Thurzó Elek humanista pártfogoltja. Bölcsészdoktori értekezés. Pesterzsébet,[1939],Rajkai Lajos, 88 p. Kiadói papírkötés, sérült, foltos borítóval, az elülső borító levált, amatőr módon javított gerinccel, foltos lapokkal. A címlapon Diósadi Elekes György (1905-1977) orvos, orvostörténész névbejegyzésével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3182168.jpg)
![Gyomai, Imre: Goebbels. Porte-parole du Nazisme. Avec une introduction de Raymond Manevy. Paris, (1945). Les Éditions Nagel (Imprimerie Bellernand, Fontenay-aux-Roses). 154 + [2] p. Egyetlen kiadás. A kötet első levelén régi, áthúzott tulajdonosi bejegyzés. Friss helyzetértékelés a német propagandaminiszterről. (Documents Contemporains.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3127877.jpg)
![Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Szeged városi nyomda). 1 t. (címkép) + 144 + [2] p. + 5 t. + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Részlet az életrajzi és korrajzi kötet előszavából: "Alig hiszem, hogy a csanádi püspökök hosszú és fényes sorában volna még egy, akit annyiféleképpen jellemeznének, mint gróf Nádasdy Lászlót. A bécsi udvar tanácsosai rebellis magyarnak tartották, győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó magatartása miatt jelentik fel a püspöknek, Keresztély Ágostnak és holdkórosnak nevezik. Dudek János a Religióban egy XVII. századi mintastrébernek látja, Reizner János, Szeged történetírója a város legnagyobb ellenségének mondja, Lady Worthley Montague írásaiban pedig egy udvarias, kellemes, kedélyes öregúr jelenik meg előttünk Nádasdy személyében". Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123607.jpg)
![Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. [Bp.], 1943, (Sárkány-ny.), 98 p. Különlenyomat. Kiadói papírkötés, foltos, sérült borítóval, két lapszélen szakadásokkal, de belül ezt leszámítva jó állapotban. Báró Izdenczy József (1733-1811) államtanácsos, politikai író, 1785-től államtanácsos, az Államtanács első magyar tagja.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3079941.jpg)
![Szerebrejennikov, [G. N.] A nő a Szovjetunióban. (Budapest, 1945). Szikra Kiadóvállalat (Athenaeum ny.) 63 + [1] p. A tartalomból: Mit adott a nőnek a szovjetállam? A munkásnők és a kolhoz-parasztasszonyok szabad munkája. A Szovjetunió nőinek kulturális fejlődése. A család és az anyaság a Szovjetunióban. Kelet asszonya az új életért való harcban. A szovjetország női egysorban haladnak a hősi Vörös Hadsereg harcosaival. - Stílusmutatvány: ,,A cári Oroszországban a nő a családon belül ugyanolyan jogfosztott és elnyomott volt, mint a társadalomban. Amíg a lány nem ment férjhez, úgyszólván emberszámba se vették. Pihenés nélkül dolgozott az apjának és apja a szemére vetette: ,,eltartalak". Amikor aztán a lány férjhez ment, a férjének dolgozott. Úgy dolgozott, ahogy a férje kívánta. És a férj újra csak szemére vetette: ,,eltartalak". Így jellemezte Sztálin a parasztasszony helyzetét a forradalom előtti családban. A szovjethatalom mindezt gyökeresen megváltoztatta. Új viszony alakult ki férj és feleség között. Ez a viszony megtisztult az évszázados szennytől, hazugságtól, csalástól és anyagi számításoktól. A szovjetcsalád a kölcsönös vonzalmon, a mélységes kölcsönös megértésen és a férj és feleség teljes egyenlőségén alapul. A régi időkben a férj mindig a család fejének számított. A szovjetember számára ez a fogalom idegen. Mind a két házasfél teljesen szabad a foglalkozása és hivatása megválasztásánál [!]. A Szovjetunióban nincsen alapja az érdekházasságoknak." Ebből a kis részletből megismerszik egyebek mellett a szerzőnek azon elképzelése, miszerint az érdek nélküli tiszta szerelem koncepciója kimondottan az 1917-es forradalmi események óta létezik, illetve azon politikai fantáziája, mely szerint a totálisan szabad önkiteljesítés lehetősége a szovjethatalommal együtt született a világra. A munka magyar nyelven először Moszkvában jelent meg, majd rendre a szovjet hadak által már meghódított területeken, így 1944-ben Kolozsváron, 1945-ben Budapesten. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123574.jpg)
