Kármán Mór: Közoktatásügyi tanulmányok. II. Közoktatásunk multja. Bp., 1911, Franklin, VIII+271+1 p. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, névbélyegzéssel, ceruzás aláhúzásokkal és bejelölésekkel, kissé foltos lapokkal, az utolsó lapon jegyzettel.
Sebestyén Ádám: A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig. Szekszárd, 1972, Tolna Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Kiadói egészvászon-kötés, a borítón ázásnyomokkal. Megjelent 3000 példányban.
(Kendi Miklós): Grafológus automata. Minden kézírásból őszinte jellemrajzot készít. 126264. számú magyar szabadalom. (Budapest), [1939]. (Szerző - Athenaeum Nyomda). 7 + [1] p. + 1 melléklet (21 hártyapapír grafológiai írásminta, I-XXI-ig számozva). Első kiadás. Kendi Miklós belvárosi kereskedő Grafológus automatája a mellékelt hártyapapír mellékletek segítségével segítséget nyújt a kéziratért felelős személy jellemének pontos azonosításában. A belív oldalain szöveges tájékoztató. (A találmányt a Nemzeti Újság 1939. március 10-i száma ismertette.) Fűzve, színes, illusztrált, enyhén foltos kiadói borítóban. Jó példány.
Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. (Dedikált.) Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 142 + [6] p. + 14 t. (dupla oldalas: 41 képpel). Első kiadás. Dedikált: ,,[Vincze] Pistának barátsággal [Diószegi] Vili. Bp., 1968. III. 15.'' A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől. Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel ,,érintkező" személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta. Prov.: Vincze István. [Vincze István (1922-1982) néprajztudós, 1955-től a Néprajzi Múzeum munkatársa, 1980-től osztályvezetője. Főként szőlészet- és borászattörténettel foglalkozott.] (Kőrösi Csoma kiskönyvtár 4.) Fűzve, enyhén kopott kiadói borítóban, jó példány.
Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Hayek, Max: Das Geheimnis der Shrift. Eine Studeie über den Graphologen Rafael Schermann. Leipzig-Wien, 1923. Verlag der Wiener Graphischen Werstätte (Druck der Offizin der Waldheim-Eberle AG., Wien). 1 t. (címkép) + 159 + [1] p. + hibajegyzék. Első kiadás. Max Hayek (1882-1944) német újságíró, műfordító és grafológus tanulmánya Rafael Schermann grafológus szakmai eredményeiről, oldalszámozáson belül számos szövegközti grafológiai ábrával. Aranyozott gerincű, feliratozott kiadói félvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.
Tornyossy Mária: A születéstől az élhető filozófiáig. A pszichológiai új útjainak használata a mindennapokban. Fejezetek egy transzperszonális szemléletű pszichológiából. Ödipusz, Narkisszosz, Kékszakáll és a többiek. A szerző, Tornyossy Mária által Mohás Lívia (1928-2024) pszichológus, József Attila-díjas írónak DEDIKÁLT példány. Bp., 2013, Oriold és Társai. Kiadói papírkötés.
1948 Magyar statisztikai évkönyve. Új folyam. LI., LII.,LIII.,LIV. 1943.,1944.,1945.,1946. Szerk.: Magyar Központi Statisztikai Hivatal. Bp.,1948, Stephaneum, XII+298+III p. Kiadói félvászon-kötés
Wagner, Gustav Friedrich: Transcendental-Idealismus. Eingeleitet, bearbeitet und mit einem Nachwort versehen von Frau Maria Groener. Ulm, 1934. Verlag der Neuen Deutschen Schopenhauergesellschaft. XXIII + [1] + 181 + [1] p. Első kiadás. Gustav Friedrich Wagner (1848-1917) német filológus, az első rendszeres Schopenhauer-bibliográfia (1909) összeállítója. Wagner ismeretelméleti kötetének végén Maria Groener tisztázza a transzcendentális idealizmus filozófiájának viszonyát a kereszténységhez. Az első fedőborító verzóján régi kereskedői könyvjegy. (Meisterbuch der Neuen Deutschen Schopengesellchaft.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban.
Darabanth Auction House
![(Kendi Miklós): Grafológus automata. Minden kézírásból őszinte jellemrajzot készít. 126264. számú magyar szabadalom. (Budapest), [1939]. (Szerző - Athenaeum Nyomda). 7 + [1] p. + 1 melléklet (21 hártyapapír grafológiai írásminta, I-XXI-ig számozva). Első kiadás. Kendi Miklós belvárosi kereskedő Grafológus automatája a mellékelt hártyapapír mellékletek segítségével segítséget nyújt a kéziratért felelős személy jellemének pontos azonosításában. A belív oldalain szöveges tájékoztató. (A találmányt a Nemzeti Újság 1939. március 10-i száma ismertette.) Fűzve, színes, illusztrált, enyhén foltos kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3146576.jpg)
![Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. (Dedikált.) Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 142 + [6] p. + 14 t. (dupla oldalas: 41 képpel). Első kiadás. Dedikált: ,,[Vincze] Pistának barátsággal [Diószegi] Vili. Bp., 1968. III. 15.'' A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől. Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel ,,érintkező" személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta. Prov.: Vincze István. [Vincze István (1922-1982) néprajztudós, 1955-től a Néprajzi Múzeum munkatársa, 1980-től osztályvezetője. Főként szőlészet- és borászattörténettel foglalkozott.] (Kőrösi Csoma kiskönyvtár 4.) Fűzve, enyhén kopott kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3163875.jpg)
![Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3160439.jpg)
![Hayek, Max: Das Geheimnis der Shrift. Eine Studeie über den Graphologen Rafael Schermann. Leipzig-Wien, 1923. Verlag der Wiener Graphischen Werstätte (Druck der Offizin der Waldheim-Eberle AG., Wien). 1 t. (címkép) + 159 + [1] p. + hibajegyzék. Első kiadás. Max Hayek (1882-1944) német újságíró, műfordító és grafológus tanulmánya Rafael Schermann grafológus szakmai eredményeiről, oldalszámozáson belül számos szövegközti grafológiai ábrával. Aranyozott gerincű, feliratozott kiadói félvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3163511.jpg)
![Wagner, Gustav Friedrich: Transcendental-Idealismus. Eingeleitet, bearbeitet und mit einem Nachwort versehen von Frau Maria Groener. Ulm, 1934. Verlag der Neuen Deutschen Schopenhauergesellschaft. XXIII + [1] + 181 + [1] p. Első kiadás. Gustav Friedrich Wagner (1848-1917) német filológus, az első rendszeres Schopenhauer-bibliográfia (1909) összeállítója. Wagner ismeretelméleti kötetének végén Maria Groener tisztázza a transzcendentális idealizmus filozófiájának viszonyát a kereszténységhez. Az első fedőborító verzóján régi kereskedői könyvjegy. (Meisterbuch der Neuen Deutschen Schopengesellchaft.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3162259.jpg)
