cca 1927 Legjobb könyvek. A szépirodalom és tudományos irodalom köréből. 36. sz. könyvjegyzék. Szerk.: Pikler Blanka, Dr. Braun Róbert. Második bővített és javított kiadás. Bp., é.n.. Lantos R.-T. Könyvesboltja. Kiadói papírkötés, sérült gerinccel, kissé szakadt és kissé foltos borítóval.
Kulcsár Bözsi hajadon részére kiállított szolgálati [cseléd] könyv (1927). Budapest, (1926). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 47 + [1] p. Kelt: Börcs, 1927. január 26. Társadalomtörténeti érdekességű nyomtatványunk az 1911-ben a Győr vármegyei Börcs községben született római katolikus hajadon, Kulcsár Erzsébet részére állíttatott ki. A kézzel kitöltött, a Győr vármegye tósziget-csilizközi járása szolgabírói hivatalának munkatársa által aláírt, a hivatal körbélyegzőjével hitelesített, a Kulcsár Erzsébet ifjúkori fényképével és saját kezű aláírásával és lepecsételt okmánybélyegekkel ellátott okmányból megismerhetjük a 16 évesen munkába állt Kulcsár Erzsébet hajadon néhány jellemzőjét (termete növésben, arca kerek, haja barna, bajsza nincs, szakálla nincs, orra rendes, különös szokásai, beszédhibái nincsenek, oltottsága igazolt). A kiadvány döntő részét az 1876. évi XIII. törvénycikkely, azaz a cselédtörvény kivonata alkotja, amely munkajogi jogszabály többek között szabályozza az alkalmazás, a bérezés és a felmondás szabályait, kiköti, hogy a tettlegesség mindkét fél részéről elfogadhatatlan, a családi béke sérthetetlen, a rágalmazás és a családtagok elcsábítása, a gyújtogatás, a károkozás tilalmas, továbbá a cseléd elbocsátható, amennyiben hatósági elzárás alá kerül, illetve felmondhat, amennyiben családi állapotában kedvező változás történik. A cselédkönyv részletesen adatolja Kulcsár Erzsébet mindenes (később bejárónő) teljes cselédségi karrierútját, alkalmazói nevét és foglalkozását, Kulcsár Erzsébet egyes szolgálati helyeken eltöltött idejét, fizetségét, továbbá egykori munkáltatói jellemzését hűségéről, ügyességéről, szorgalmáról és erkölcsiségéről. Kulcsár Erzsébet Krausz Jakab szabónál állt először szolgálatba (1927 decemberében), majd győri és Győr környéki gazdatisztek, kereskedők családjához került, számos szolgálat után 1934 februárjától dolgozott budapesti háztartásokban, főképp magánzóknál, később mérnököknél és főmérnököknél. Szolgálata 13 éve alatt bére havi 16 pengőről 35 pengőre emelkedett, alkalmazói pedig egységesen elégedettek voltak munkájával, ügyességével és szorgalmával, ugyanakkor az egykori mindenes és bejárónő jelentős gyakorisággal váltott munkahelyet: dokumentumunk 15 munkaadót lajstromoz. Az utolsó nyomtatott oldalon a cselédszerző hivatali bélyegzője. Emlékezetes társadalomtörténeti dokumentum. Kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
cca 1928-42 vegyes újság tétel, össz. 9 db, közte Tempo magyar kiadásának 4 lapszáma II. világháborús képekkel, közte 1. és 2. sz, kisebb sérülésekkel, szakadással
1929 Vetés, a csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatóság röpirata 1929. szeptemberi száma. Szerk.: Brogyányi Kálmán és Dobossy Imre. Benne Kodolányi János: A kisebbségi magyarok harca, Albrecht Dezső: Az erdélyi magyar ifjúság, "Az irredentizmusról" és egyéb érdekes írások. Fűzés nélkül, sérülésekkel, 16 p.
cca 1930 Vágyaink albuma. A Tündérvásár Nagymagyarországért gyűjtőalbum. Benne összesen 30 táblán összesen 180 képpel. Zsinórfűzésű mappa, foltos borítóval, a borítón bejegyzéssel, feliratozva.
1930 A Soproni Evangélikus Leányegyesület (SELE) emlékalbuma a Magyar Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetségének 1930. évi, Sopronban megtartott XXVI. közgyűléséről és konferenciájáról. Sopron, Röttig-Romwalter Nyomda R.T., 1 sztl. lev.+ 6 (fekete-fehér fotók) t. Kiadói zsinórfűzéses papírkötés.