J. J. Rousseau: Les confessions I.-II.. illustrated by Maurice Leloir and others. Belford, 1889. Clarke & Co.,Kiadói , aranyozott félbőr kötésben, minimális kopással. Heliogravür illusztrációkkal
Nagy gondolkodók. I. köt.: Görögök és latinok. 1. Platon: A lakoma. Ford. és bevezetéssel ellátta: Telegdi Zsigmond. Officina Könyvtár 1. 2. Platon: Sokrates védőbeszéde. Ford. és bevezetéssel ellátta: Devecseri Gábor. Officina Könyvtár 59. 3. Epikuros legfontosabb levelei. Kerényi Károly előszavával. Kövendi Dénes és Sárosi Gyula tolmácsolásában. Officina Könyvtár. 84/85. 4. Seneca leveleiből. Ford és bevezetéssel ellátta: Sárosi Gyula. Officina Könyvtár 57/58. 5. Epiktétos kézikönyvecskéje vagyis a sztoikus bölcs breviáriuma. Kerényi Károly előszavával. Fordította: Sárosi Gyula. Kétnyelvű Klasszikusok. A. Szövegek. Harmadik kiadás. Magyar és latin nyelven.; 6. Marcus Aurélius vallomásai. Összeválogatta, ford. és a bevezetést írta: Vajda László.Officina Könyvtár 20. 7. Plotinos: Istenről és a hozzá vezető utakról. Szemelvények Plotnius Enneasaiból. (III. 8., III. 5., IV. 8., IV. 7., és II. 9.) Ford.: Magyary Zoltánné, Techert Margit. Officina Könyvtár 66/67.; II. köt. Újkor. 1. Morus Tamás: Utópia. Ford. és bev. ellátta: Geréb László. Officina Könyvtár 9. 2. Erasmus: Nyájas beszélgetések. Ford.,bev. és jegyzetekkel ellátta: Trencsényi-Waldapfel Imre. Officina Könyvtár 86/87. 3. Machiavelli és Nagy Frigyes a fejedelemről. Kiválogatta, ford. és a bevezetést írta: Juhász Vilmos. Officina Könyvtár 7/8. 4. Montaigne legszebb lapjai. André Gide válogatásában. Fürd. Kürti Pál. Officina Könyvtár 5.; 5. Descartes: A szabadságról. J. P. Sartre válogatásában és bevezetőjével. Ford.: Détshy Mihály. Officina Könyvtár 101/102. Bp.,1941-1944, Officina, 4+61+3+60+4+85+3;+125+3+70+6+ 65+3+120+4 p.; 4+80+108+4+127+1+76+4+80 p. Kiadói kissé kopott félvászon-kötésekben.
Milde, Vincenz Eduard: Lehrbuch der allgemeine Erziehungskunde im Auszuge. Als Leitfaden bey den öffentlichen Vonlesungen von Vincenz Eduard Milde. Neue unveränderte Auflage. Erster-Zweiter Theil. [Teljes, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1843. Bey Schaumburg und Comp. (Gedruckt bey Ferdinand Ullrich). IV + 216 p.; 204 p. Vincenz Eduard Milde (1777-1853) bécsi udvari káplán, pedagógiai író, egyetemi tanár, 1832-től Bécs konzervatív érseke. Általános feltűnést keltő pedagógiai ismerettára a neveléstan minden területére kiterjed, pontokba szedett ismerettára egyben reformjavaslat is: az elsők egyikeként ismeri el a testmozgás fontosságát a növendékek nevelése során. A fontos pedagógiai munka először 1811-1813-ban jelent meg, két részben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk repülő előzékei hiányoznak. Aranyozott, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel.
Max Wirth: Grundzüge der National-Oekonomie I-IV. Köln, 1869-1881, Verlag der M. DuMont-Schauberg'schen Buchhandlung. Német nyelven. I. kötet 5. kiadás, II. kötet 3. kiadás, III. kötet 2. kiadás, IV. kötet 1. kiadás. Korabeli aranyozott gerincű, bordázott félbőrkötés, sérült gerincekkel (III. kötet gerince hiányzik), kissé kopott borítókkal, márványozott lapélekkel.
Türck, Hermann: The Man of Genius. (Translated by George J. Tamson.) Berlin, 1914. Wilhelm Borngräber Verlag (Printed by Spamer, Leipzig). [12] + 483 + [1] p. Első angol kiadás. Hermann Türck (1856-1933) német esszéíró, irodalomtörténész filozófiai igényű elemzései az emberi géniusz mibenlétéről, neves írók, drámaírók művei (Shakespeare Hamletje, Goethe Faustja, Byron Manfrédja), hadvezérek, filozófusok, gondolkodók, vallásalapítók életútjának elemzése alapján (Nagy Sándor, Julius Caesar, Napóleon; Spinoza és Schopenhauer; Buddha és Krisztus; Darwin és Lombroso; Sterner, Nietzsche és Ibsen életpéldájának analízise útján). Az angol fordítás a hatodik német kiadás alapján készült. Az első előzéken régi tulajdonosi szárazbélyegzés, a címlap előtt régi tulajdonosi bejegyzés. Aranyozott, enyhén foltos kiadói egészvászon kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel. Körülvágatlan, jó példány.
Szilágyi Márton: Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében. Lisznyai Kálmán és az "irodalmi gépezet". Bp., 2021, Reciti, kiadói papírkötés, jó állapotban.
Fuchs, Eduard: Illustrierte Sittengeschichte vom Mittelalter bis zur Gegenwart. I-III. köt. [Teljes]. I.: Renaissance. II.: Die galante Zeit. III.: Das bürgerliche Zeitalter. München, [1909-1912], Albert Langen. Rendkívül gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrálva. Német nyelven. Kiadói aranyozott bársonykötés, jó állapotban, kissé fakó gerinccel.
Wolfgang Schirmacher (Hg.): Schopenhauer, Nietzsche, und die Kunst. Schopenhauer-Studien 4. Wien, 1991, Passagen. Német nyelven. Első kiadás. Kiadói papírkötés.
[Folyóirat] Huszadik Század. Társadalomtudományi és politikai szemle. Szerkeszti Csécsy Imre. Megjelenik kéthavonkint. 35. évfolyam, 1-5. szám. (1947) [Egybekötve.] Budapest, 1947. Társadalomtudományi Társaság (Antiqua Rt. ny.) 4 + 416 p. A Huszadik Század társadalomtudományi folyóirat a múlt század meghatározó szociológiai periodikája volt, 1900-1919 között polgári radikális szellemben Jászi Oszkár szerkesztette. A lap 1926-1939 között, névváltoztatás után Századunk címmel jelent meg, előbb Vámbéry Rusztem, majd 1934-től Csécsy Imre szerkesztésében. Az 1947-ben ismételten Huszadik Század néven megindult folyóirat mindösszesen három évfolyamot ért meg, a felálló diktatúra ugyanis nem tűrte meg a társadalomtudományi diszciplínát a maga polgári radikális szellemében. A lap évente öt-hat alkalommal jelentkezett, 80-96 oldalas terjedelemben, szociológiai, politológiai és geopolitikai cikkekkel. Évfolyamunkban olykor kimondottan bátor cikkek elemzik a háború után lehetséges demokrácia-koncepciókat, üzennek hadat az egypártrendszeri rezsimeknek, beleértve a szovjet típusú alkotmányos rendszert is (az egypártrendszer ugyanis még az értelmiség jogainak mellőzése mellett sem veszi tekintetbe e két pilléren, a parasztságon és a munkásságon alapuló társadalom legalább kétféle politikai igényét). A tartalomból: Az új Huszadik Század - Jászi Oszkár: Huszadik Század: akkor és most - Károlyi Mihály: A mai Anglia - Csécsy Imre: Értelmiség és polgárság a demokráciában - Lukinich Imre: Az amerikai demokrácia a magyar reformkor tudatában - Fasiszta könyvek sorsa - Csécsy Imre: Békét Csehszlovákiával! - Hegedüs Nándor: Demokrácia és nemzetiségi jogok a békeszerződésben - Domanovszky Ákos: Az angliai államosítás - Csécsy Imre: Válasz egy förmedvényre (Gimes Miklós Szabad Nép-beli pamfletjére) - Jorban Károly: A demokratikus választójog - Csécsy Imre: Gazdasági tervezés egy szabad társadalomban (A Keynes-Polányi elmélet) - Menczer Béla: A Közép-Kelet problémái - Csécsy Imre: Individuális és kollektív demokrácia - Stanley Baldwin emlékére - Deák Ferenc az ellenzék hivatásáról. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.
Bergson, Henri: Bevezetés a metafizikába. Ford.: Fogarasi Béla. Modern Könyvtár 9. Bp., 1910, Politzer Zsigmond, 40+8 p. Átkötött kartonált papírkötés, kissé kopott borítóval, Borbiró/ Bierbauer Virgil (1893-1956) építész, építészettörténész, építészetelméleti író ex libris-szével.
Harangozó Imre (szerk.): "Ott hul éltek vala a magyarok..." Válogatás az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából. DEDIKÁLT! Újkígyós, 2001, Ipolyi Arnold Népfőiskola. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
[Folyóirat] Huszadik Század. Társadalomtudományi és politikai folyóirat. Szerkeszti Csécsy Imre. Megjelenik kéthavonkint. 36. évfolyam, 1-6. szám. (1948) [Egybekötve.] Budapest, 1948. Társadalomtudományi Társaság (Antiqua Rt. ny.) 1 t. (címkép) + 4 + 480 p. A Huszadik Század társadalomtudományi folyóirat a múlt század meghatározó szociológiai folyóirata volt, 1900-1919 között polgári radikális szellemben Jászi Oszkár szerkesztette. A lap 1926-1939 között, névváltoztatás után Századunk címmel jelent meg, előbb Vámbéry Rusztem, majd 1934-től Csécsy Imre szerkesztésében. Az 1947-ben ismételten Huszadik Század néven meginduló folyóirat összesen három évfolyamot ért meg, a felálló diktatúra ugyanis nem tűrte meg a társadalomtudományi diszciplínát a maga polgári radikális szellemében. A lap évente öt-hat alkalommal jelentkezett, 80 oldalas terjedelemben, szociológiai, politológiai, szabadságjogi és politikai filozófiai cikkekkel. A Csécsy Imre (1893-1961) polgári radikális politikus, képviselő és publicista által szerkesztett lapszámok mérsékelten baloldali szerzői a kommunista fordulat évében olykor igen jelentős bátorságról tettek tanúbizonyságot, mikor kiálltak a többpárti demokrácia elvei és a vélemények sokfélesége mellett. E nemben emlékezetes, amikor a szabadságharc századik évfordulójának alkalmából egyaránt teret engedtek a Széchenyi István személyéről írt magasztaló és kritikai szellemű írásnak, illetve teljes egészében közölték Csécsy Imrének az államosítás gyakorlata ellen mondott parlamenti beszédét, amellyel a szerző és szerkesztő aligha szerzett elismerést az uralomra törő radikális baloldal politikusainál. Az év előrehaladásával a lap tudomásul vette a Marshall-terv visszautasítását, illetve szemlézte brit kommunista véleményformálók Sztálinról alkotott véleményét, ám mindezek ellenére viszonylagos politikai bátorságról tesz tanúbizonyságot Csécsy Imre szerkesztő néhány defenzívába szorult, mégis erős sora: ,,Azt kérjük a marxista ideológusoktól, ne törekedjenek mindenáron szellemi egyeduralomra. Ne minősítsenek ellenforradalmárnak, reakciósnak, a munkásosztály és a szocializmus konok ellenségének vagy a legjobb esetben elavult ideológiák rabjának mindenkit, aki nem Hegelt tekinti a világ legnagyobb bölcsének, s jobban szeret Platón, Kant vagy Bergson nyelvén gondolkodni. Vagy aki irodalomban, művészetben nem csupán a társadalomhoz között tartalmat értékeli, hanem elsősorban a teremtő egyéni formát". A tartalomból: Éber Ernő: Kossuth és a jobbágy-felszabadítás - Csécsy Imre: Harmadik út vagy Népfront? - Kislégi Nagy Dénes: Durkheim a demokráciáról - Csécsy Imre: Államosítás Magyarországon. Egy parlamenti beszéd. Polgári önvizsgálat. Van-e még jövője a polgárságnak? - A kétarcú Széchenyi. Kun Zsigmond és Vértes István írása - Szegő Iván: A materialista gondolkodás alapkérdései - Csécsy Imre: Politika és humánum - Vágó György: Jeremy Bentham - Görög Imre: A Marshall-terv - Csécsy Imre: Benes Eduard [kritikai] nekrológja. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Milde, Vincenz Eduard: Lehrbuch der allgemeine Erziehungskunde im Auszuge. Als Leitfaden bey den öffentlichen Vonlesungen von Vincenz Eduard Milde. Neue unveränderte Auflage. Erster-Zweiter Theil. [Teljes, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1843. Bey Schaumburg und Comp. (Gedruckt bey Ferdinand Ullrich). IV + 216 p.; 204 p. Vincenz Eduard Milde (1777-1853) bécsi udvari káplán, pedagógiai író, egyetemi tanár, 1832-től Bécs konzervatív érseke. Általános feltűnést keltő pedagógiai ismerettára a neveléstan minden területére kiterjed, pontokba szedett ismerettára egyben reformjavaslat is: az elsők egyikeként ismeri el a testmozgás fontosságát a növendékek nevelése során. A fontos pedagógiai munka először 1811-1813-ban jelent meg, két részben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk repülő előzékei hiányoznak. Aranyozott, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3112685.jpg)
![Türck, Hermann: The Man of Genius. (Translated by George J. Tamson.) Berlin, 1914. Wilhelm Borngräber Verlag (Printed by Spamer, Leipzig). [12] + 483 + [1] p. Első angol kiadás. Hermann Türck (1856-1933) német esszéíró, irodalomtörténész filozófiai igényű elemzései az emberi géniusz mibenlétéről, neves írók, drámaírók művei (Shakespeare Hamletje, Goethe Faustja, Byron Manfrédja), hadvezérek, filozófusok, gondolkodók, vallásalapítók életútjának elemzése alapján (Nagy Sándor, Julius Caesar, Napóleon; Spinoza és Schopenhauer; Buddha és Krisztus; Darwin és Lombroso; Sterner, Nietzsche és Ibsen életpéldájának analízise útján). Az angol fordítás a hatodik német kiadás alapján készült. Az első előzéken régi tulajdonosi szárazbélyegzés, a címlap előtt régi tulajdonosi bejegyzés. Aranyozott, enyhén foltos kiadói egészvászon kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3172544.jpg)
![Fuchs, Eduard: Illustrierte Sittengeschichte vom Mittelalter bis zur Gegenwart. I-III. köt. [Teljes]. I.: Renaissance. II.: Die galante Zeit. III.: Das bürgerliche Zeitalter. München, [1909-1912], Albert Langen. Rendkívül gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrálva. Német nyelven. Kiadói aranyozott bársonykötés, jó állapotban, kissé fakó gerinccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3210989.jpg)
![[Folyóirat] Huszadik Század. Társadalomtudományi és politikai szemle. Szerkeszti Csécsy Imre. Megjelenik kéthavonkint. 35. évfolyam, 1-5. szám. (1947) [Egybekötve.] Budapest, 1947. Társadalomtudományi Társaság (Antiqua Rt. ny.) 4 + 416 p. A Huszadik Század társadalomtudományi folyóirat a múlt század meghatározó szociológiai periodikája volt, 1900-1919 között polgári radikális szellemben Jászi Oszkár szerkesztette. A lap 1926-1939 között, névváltoztatás után Századunk címmel jelent meg, előbb Vámbéry Rusztem, majd 1934-től Csécsy Imre szerkesztésében. Az 1947-ben ismételten Huszadik Század néven megindult folyóirat mindösszesen három évfolyamot ért meg, a felálló diktatúra ugyanis nem tűrte meg a társadalomtudományi diszciplínát a maga polgári radikális szellemében. A lap évente öt-hat alkalommal jelentkezett, 80-96 oldalas terjedelemben, szociológiai, politológiai és geopolitikai cikkekkel. Évfolyamunkban olykor kimondottan bátor cikkek elemzik a háború után lehetséges demokrácia-koncepciókat, üzennek hadat az egypártrendszeri rezsimeknek, beleértve a szovjet típusú alkotmányos rendszert is (az egypártrendszer ugyanis még az értelmiség jogainak mellőzése mellett sem veszi tekintetbe e két pilléren, a parasztságon és a munkásságon alapuló társadalom legalább kétféle politikai igényét). A tartalomból: Az új Huszadik Század - Jászi Oszkár: Huszadik Század: akkor és most - Károlyi Mihály: A mai Anglia - Csécsy Imre: Értelmiség és polgárság a demokráciában - Lukinich Imre: Az amerikai demokrácia a magyar reformkor tudatában - Fasiszta könyvek sorsa - Csécsy Imre: Békét Csehszlovákiával! - Hegedüs Nándor: Demokrácia és nemzetiségi jogok a békeszerződésben - Domanovszky Ákos: Az angliai államosítás - Csécsy Imre: Válasz egy förmedvényre (Gimes Miklós Szabad Nép-beli pamfletjére) - Jorban Károly: A demokratikus választójog - Csécsy Imre: Gazdasági tervezés egy szabad társadalomban (A Keynes-Polányi elmélet) - Menczer Béla: A Közép-Kelet problémái - Csécsy Imre: Individuális és kollektív demokrácia - Stanley Baldwin emlékére - Deák Ferenc az ellenzék hivatásáról. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3206243.jpg)
![[Folyóirat] Huszadik Század. Társadalomtudományi és politikai folyóirat. Szerkeszti Csécsy Imre. Megjelenik kéthavonkint. 36. évfolyam, 1-6. szám. (1948) [Egybekötve.] Budapest, 1948. Társadalomtudományi Társaság (Antiqua Rt. ny.) 1 t. (címkép) + 4 + 480 p. A Huszadik Század társadalomtudományi folyóirat a múlt század meghatározó szociológiai folyóirata volt, 1900-1919 között polgári radikális szellemben Jászi Oszkár szerkesztette. A lap 1926-1939 között, névváltoztatás után Századunk címmel jelent meg, előbb Vámbéry Rusztem, majd 1934-től Csécsy Imre szerkesztésében. Az 1947-ben ismételten Huszadik Század néven meginduló folyóirat összesen három évfolyamot ért meg, a felálló diktatúra ugyanis nem tűrte meg a társadalomtudományi diszciplínát a maga polgári radikális szellemében. A lap évente öt-hat alkalommal jelentkezett, 80 oldalas terjedelemben, szociológiai, politológiai, szabadságjogi és politikai filozófiai cikkekkel. A Csécsy Imre (1893-1961) polgári radikális politikus, képviselő és publicista által szerkesztett lapszámok mérsékelten baloldali szerzői a kommunista fordulat évében olykor igen jelentős bátorságról tettek tanúbizonyságot, mikor kiálltak a többpárti demokrácia elvei és a vélemények sokfélesége mellett. E nemben emlékezetes, amikor a szabadságharc századik évfordulójának alkalmából egyaránt teret engedtek a Széchenyi István személyéről írt magasztaló és kritikai szellemű írásnak, illetve teljes egészében közölték Csécsy Imrének az államosítás gyakorlata ellen mondott parlamenti beszédét, amellyel a szerző és szerkesztő aligha szerzett elismerést az uralomra törő radikális baloldal politikusainál. Az év előrehaladásával a lap tudomásul vette a Marshall-terv visszautasítását, illetve szemlézte brit kommunista véleményformálók Sztálinról alkotott véleményét, ám mindezek ellenére viszonylagos politikai bátorságról tesz tanúbizonyságot Csécsy Imre szerkesztő néhány defenzívába szorult, mégis erős sora: ,,Azt kérjük a marxista ideológusoktól, ne törekedjenek mindenáron szellemi egyeduralomra. Ne minősítsenek ellenforradalmárnak, reakciósnak, a munkásosztály és a szocializmus konok ellenségének vagy a legjobb esetben elavult ideológiák rabjának mindenkit, aki nem Hegelt tekinti a világ legnagyobb bölcsének, s jobban szeret Platón, Kant vagy Bergson nyelvén gondolkodni. Vagy aki irodalomban, művészetben nem csupán a társadalomhoz között tartalmat értékeli, hanem elsősorban a teremtő egyéni formát". A tartalomból: Éber Ernő: Kossuth és a jobbágy-felszabadítás - Csécsy Imre: Harmadik út vagy Népfront? - Kislégi Nagy Dénes: Durkheim a demokráciáról - Csécsy Imre: Államosítás Magyarországon. Egy parlamenti beszéd. Polgári önvizsgálat. Van-e még jövője a polgárságnak? - A kétarcú Széchenyi. Kun Zsigmond és Vértes István írása - Szegő Iván: A materialista gondolkodás alapkérdései - Csécsy Imre: Politika és humánum - Vágó György: Jeremy Bentham - Görög Imre: A Marshall-terv - Csécsy Imre: Benes Eduard [kritikai] nekrológja. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3206242.jpg)
