1836 Útlevél, külföldre szóló utazási engedély (Pass in das Ausland), a délnémet Oettingen-Wallerstein fejedelemség rendőrsége által kiállítva, fejléces címeres papíron, több bélyegzéssel, hajtásnyomokkal, apró szakadással, korához képest jó állapotban
1844. február 28. Gyöngyös, Toronyi Alajos, gróf gyimesi és gácsi Forgách Alajos gyöngyösi uradalmi ispánjának bizonyságlevele arról, hogy Taksás József Ferenc gyöngyösi Bene utcai házát eladta 1030 forintért Csató Mihálynak és feleségének, Nemes Papp Juliannának.
[Oklevél] Tekintetes Nemes Honth Vármegye részéről költt Úti levél nemes Zsarnóczay Ferencz utas számára, szolgabírói aláírás és vármegyei viaszpecsét által hitelesítve. (1844) Kelt: Felsőszereméd, 1844. május 10. Egyetlen levél mérete: 210x260 mm, kézzel kitöltött nyomtatvány. Társadalom- és közlekedéstörténeti szempontból is emlékezetes úti okmányunkat a reformkori Hont vármegye hatósága állította ki a dalmadi földbirtokos család sarja, Zsarnóczay Ferenc számára, belföldi utazása alkalmából. Szövege: ,,Tekintetes Nemes Honth Vármegye részéről költt Úti levél. Az Útasnak neve 's vallása: Nemes Zsarnóczhay Ferenc, kath[olikus]. Sorsa vagy mestersége: megyebeli nagybirtokos. Termete: közép. Ábrázattya: hosszúdad. Haja: nyírott barna. Kora: 28 esztendős. Úti társa: senki. Lakhelyének nevezete: Dalmad helysége. Ezen Tekintetes Nemes Honth Vármegyében helyeztetett Dalmad nevű helységből mint egésséges helyről a [...] megyei vásárokba útazik. Melyre való nézve igazságos járása bizonyítására, és minden akadály nélkül úttyának bátran való folytatására ezen fél évig tartó Úti-Levelet kiadtam. Költt F[első]szemeréd, 1844. esztendei május havának 10-ik napján. Tek. Ns. Honth Vármegyének szolga bírája, Ivánka Zsigmond [aláírás] [viaszpecsét]." Dokumentumunk több meglepő részlettel szolgál. Ismert közeledéstörténeti tény, hogy a nem nemesi származású iparos tanoncok utazásának elengedhetetlen tartozéka volt a többek közt az államhatár átlépését is engedélyező vándorkönyv megléte, dokumentumunk azonban amellett tanúskodik, hogy a reformkorban a belföldi utazást is engedélyhez kötötték, mégpedig származásra való tekintet nélkül. A dalmadi nagybirtokos család fiatalabb tagja az úti levelünk tanúsága szerint feltehetően Felső-Magyarország valamely keleti megyéjébe indult (vélhetően az abaúji vásárokra), és az utazás lebonyolítására fél éves türelmi időt kapott. A szabad mozgáshoz való jog reformkori tiltása mögött azonban nem a bécsi kormány népnyomorító intézkedéseit kell gyanítanunk, a korlátozás vélhetően inkább egészségügyi megfontolásokból táplálkozott. Az ország felső-magyarországi vidékein pusztító, több százezer halottat követelő 1831. évi kolerajárvány tapasztalatai nyomán a hatóságok a belföldi utazásokat is egészségügyi részletekkel kiegészített úti okmányok kiadásához kötötték. Dokumentumunk szolgabírói aláírója ismert megyebeli híresség: Ivánka Zsigmond (1817-1902) vármegyei tisztviselő, ellenzéki politikus, 1847-1848-ban Korpona város követe, később többször megválasztott országgyűlési képviselő. Dokumentumunk közepén a függőleges hajtás mentén halvány foltosság, a levél lapszélein középen és egyes hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap.
1847. Solymosi-hegy, Arad vármegye. Zálogos perirat Bálya József és az egykori Hollaki Pál leszármazottai között a Solymosi-hegyen (Soimos, RO) található szőlő ügyében.