Guide indicateur des rues de Paris avec les stations du Métropolitain les plus proches autobus-métro, renseignements utiles. Paris, é.n., A. Leconte. Párizs útikönyv utcajegyzékkel, autóbusz- és metróállomásokkal, térképekkel. Kiadói kartonált papírkötés, minimálisan sérült borítóval, nagyrészt jó állapotban.
cca 1920 Noveau Paris Monumental / Párizs nevezetességeinek jegyzéke és térképe, (14) p.+ 1 t. Kiadói vászonborítóban, kissé sérült, térkép mérete: 75x55 cm
Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kugotwicz Károly és Hermann Győző. Bp., 1913, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 256 p. Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopott, foltos borítóval, a gerincen kis sérüléssel. + Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1915. évre. Szerk.: Kugotwicz Károly és Bátky Zsigmond. Bp., 1914, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 64 p. + 2 (kihajtható térképek: Szerbia háború térképe, Páris és környéke) t. Kiadói papírkötés, foltos, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel, csak 2 térképpel, az egyik térkép kijár, a másikon szakadás.
[Térkép] Csík megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1889). Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 445x320 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Csík vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút még nem épült meg. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Maros-Torda megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1886) Budapest, 1886. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 350x435 mm egy 395x475 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk az erdélyi Maros-Torda területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, szabad királyi városát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgálatok is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése: a székely körvasút a korban még tervben maradt, a vasút Szászrégenig kapaszkodik a Maros völgyében. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette az egyesített megye címere lebeg, alatta jelmagyarázat. A bal alsó sarokban Marosvásárhely környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Zemplén megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 460x360 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Tiszától Hegyalján és a Zempléni-hegységen át a Kárpátokig nyúló, alföldi és hegyvidéki területeket egyaránt magába foglal Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút Szerencs után leágazik Tokaj irányába, Sárospatakon túl Sátoraljaúhelynél újabb elágazás a Bodrogközön át Szabolcs megyének, Sátoraljaújhelyről pedig Nagymihályon túl a Laborc folyása mentén kapaszkodik fel a Kárpátokba, melyet a ruszinok lakta Mezőlaborcon túl át is tör, és csatlakozik a galíciai vasúthálózathoz. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék, illetve a galíciai térség vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a járásbeosztás alatt jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Hunyad megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 465x355 mm egy 475x400 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a rendkívül hegyes, bányászati szempontól alapvető jelentőségű dél-erdélyi Hunyad vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, római castrumait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és kőfejtőit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára folyóvölgyekben kanyarog, középtájt, a Maros völgyében fut, innen pedig a Sztrigy völgyében halad a bányavidékek felé, majd a Zsil felső völgyébe áttörve eléri Petrozsényt. A megye déli határán áthatolhatatlan hegységként húzódnak a Déli-Kárpátok, jelentősebb közút mindössze a Zsil völgyében halad a határnak. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben szerb nyelvű, kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Esztergom megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 225.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 330x240 mm egy 355x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Gerecsét, a Dorogi-árkot, a Visegrádi-hegységet és a Duna északi oldalán a Garam mentét is magába foglaló Esztergom vármegyét ábrázolja. Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, egykori csatatereit, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait, réveit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút a Duna északi oldalán halad, és Párkánynál bomlik bonyolult, a Garam mentét beszövő hálózattá. Térképünkön érdekes módon Esztergomot még nem érinti személyszállításra is alkalmas vasút, ahogyan a Dorogi-árkon keresztül sem érkezik vonat Budapestről (jóllehet a térség a megindult dorogi szénbányászat miatt komoly ipari potenciállal bír). A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a színesen nyomott térképfelület felett kézzel írt, sűrű jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Torda-Aranyos megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 300x480 mm egy 385x480 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Bihar-hegységtől az Erdélyi-medence középső részéig nyugat-keleti irányban hosszan elhúzódó, egykor fontos bányákkal bíró Torda-Aranyos vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, kőfejtőit, fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára csak keleten, a Maros völgyében kanyarog, onnan ágazik el észak felé. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, illetve kézzel rajzolt megyei látképek, valamint apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Háromszék megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 420x325 mm egy 465x380 méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Háromszék vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető, takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút egyelőre nem éri el sem Kézdivásárhelyt, sem Sepsiszentgyörgyöt; a vasút a nyugati megyehatár mentén, az Olt másik oldalán, Brassó megyében kanyarog, illetve a megye északkeleti sarkán átjut, egészen a Barót település menti bányászaknáig. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünk bal alsó sarkában Sepsiszentgyörgy és környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] Krassó-Szörény megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 495x350 mm egy 520x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a alsó-magyarországi, az Al-Duna és a Maros folyó, illetve a Bánság és a román határ között meghúzódó, bányászati jellegű, hegyvidéki Krassó-Szörény vármegye területét ábrázolja. A határőrvidékből megszervezett megye valamennyi vármegyénkből utolsóként jött létre: csupán 1881-ben létesült. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára elkerüli a hegyvidéki szakaszokat, az Al-Dunánál csak az első gőzhajóállomásig halad, fontos vasúti ütőér viszont a megyét észak-déli irányban keresztülszelő, Lugos-Orsova-i vonal. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.
[Térkép] A Tiszántúl talajtájegységei. Szerkesztette: madari Kreybig Lajos. Mértéke: 1 : 200,000. Bodenprovinzen des Transtisza-Gebietes. (1943) Budapest, 1943. Magyar Királyi Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 965x630 mm egy 995x695 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a Tiszántúl öntéstalajainak földtani típusait ábrázolja. A térkép alsó határát a Szeged-Battonya-vonal jelöli ki, keleti határán Kétegyháza és Gyula, majd a radványi mocsarak, majd északra Debrecen, Újfehértó és Nyíregyháza városai, északi szélén Nyíregyháza, majd a Tiszától nyugatra Nyékládháza, valamint a Jászság települései sorakoznak, nyugati szélén pedig északkeletről délnyugatnak a Tisza kanyarog. Térképünk csaknem egésze magyar közigazgatás alatt álló területeket ábrázol, térképünk készültének idején egyedül a Kétegyházával szemközt fekvő Ottlaka maradt román fennhatóság alatt (a jobb alsó sarokban); Kötegyántól kezdve a határ keletre mozdult, így magyar közigazgatás alá került Nagyszalonta, majd Nagyvárad is, igaz, ezek a települések már jócskán kívül esnek térképünk határain. Színes talajgeológiai dokumentumunk vízrajzi, település- és közlekedésföldrajzi részleteken kívül tartalmazza a tervezett tiszántúli öntözőcsatornákat is. A magyar és német nyelvű címfelirat a bal felső, a magyar és német nyelvű színes jelkulcs a jobb alsó sarokban. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Csík megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1889). Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 445x320 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Csík vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút még nem épült meg. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217132.jpg)
![[Térkép] Maros-Torda megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000 (1886) Budapest, 1886. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 350x435 mm egy 395x475 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk az erdélyi Maros-Torda területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, szabad királyi városát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgálatok is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése: a székely körvasút a korban még tervben maradt, a vasút Szászrégenig kapaszkodik a Maros völgyében. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette az egyesített megye címere lebeg, alatta jelmagyarázat. A bal alsó sarokban Marosvásárhely környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. A térképen körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217131.jpg)
![[Térkép] Zemplén megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 460x360 mm egy 470x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Tiszától Hegyalján és a Zempléni-hegységen át a Kárpátokig nyúló, alföldi és hegyvidéki területeket egyaránt magába foglal Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút Szerencs után leágazik Tokaj irányába, Sárospatakon túl Sátoraljaúhelynél újabb elágazás a Bodrogközön át Szabolcs megyének, Sátoraljaújhelyről pedig Nagymihályon túl a Laborc folyása mentén kapaszkodik fel a Kárpátokba, melyet a ruszinok lakta Mezőlaborcon túl át is tör, és csatlakozik a galíciai vasúthálózathoz. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék, illetve a galíciai térség vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a járásbeosztás alatt jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217140.jpg)
![[Térkép] Hunyad megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 465x355 mm egy 475x400 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a rendkívül hegyes, bányászati szempontól alapvető jelentőségű dél-erdélyi Hunyad vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, római castrumait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és kőfejtőit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára folyóvölgyekben kanyarog, középtájt, a Maros völgyében fut, innen pedig a Sztrigy völgyében halad a bányavidékek felé, majd a Zsil felső völgyébe áttörve eléri Petrozsényt. A megye déli határán áthatolhatatlan hegységként húzódnak a Déli-Kárpátok, jelentősebb közút mindössze a Zsil völgyében halad a határnak. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben szerb nyelvű, kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217138.jpg)
![[Térkép] Esztergom megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 225.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 330x240 mm egy 355x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Gerecsét, a Dorogi-árkot, a Visegrádi-hegységet és a Duna északi oldalán a Garam mentét is magába foglaló Esztergom vármegyét ábrázolja. Zemplén megye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, egykori csatatereit, bányáit és kőfejtőit, fürdőhelyeit és mocsarait, réveit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút a lehetőségekhez képest jól átszövi a megye térségeit, a Budapest felől érkező vasút a Duna északi oldalán halad, és Párkánynál bomlik bonyolult, a Garam mentét beszövő hálózattá. Térképünkön érdekes módon Esztergomot még nem érinti személyszállításra is alkalmas vasút, ahogyan a Dorogi-árkon keresztül sem érkezik vonat Budapestről (jóllehet a térség a megindult dorogi szénbányászat miatt komoly ipari potenciállal bír). A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, alatta a jelmagyarázat. Térképünkön a színesen nyomott térképfelület felett kézzel írt, sűrű jegyzetek. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217143.jpg)
![[Térkép] Torda-Aranyos megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1889) Budapest, 1889. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 300x480 mm egy 385x480 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a Bihar-hegységtől az Erdélyi-medence középső részéig nyugat-keleti irányban hosszan elhúzódó, egykor fontos bányákkal bíró Torda-Aranyos vármegyét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, kőfejtőit, fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára csak keleten, a Maros völgyében kanyarog, onnan ágazik el észak felé. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, illetve kézzel rajzolt megyei látképek, valamint apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217139.jpg)
![[Térkép] Háromszék megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 300.000. (1887) Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 420x325 mm egy 465x380 méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székelyföldi, magas hegységi, határ menti Háromszék vármegye területét ábrázolja. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki megye sajátosságai miatt fürdőit, ásványvíz-lelőhelyeit, bányáit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető, takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: közutak ugyan felkapaszkodnak a havasokba, de a vasút egyelőre nem éri el sem Kézdivásárhelyt, sem Sepsiszentgyörgyöt; a vasút a nyugati megyehatár mentén, az Olt másik oldalán, Brassó megyében kanyarog, illetve a megye északkeleti sarkán átjut, egészen a Barót település menti bányászaknáig. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünk bal alsó sarkában Sepsiszentgyörgy és környékének kétszínnyomású, 1: 75:000 mértékű térképe. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217133.jpg)
![[Térkép] Krassó-Szörény megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Mértéke: 1 : 375.000. (1888) Budapest, 1888. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 495x350 mm egy 520x395 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a alsó-magyarországi, az Al-Duna és a Maros folyó, illetve a Bánság és a román határ között meghúzódó, bányászati jellegű, hegyvidéki Krassó-Szörény vármegye területét ábrázolja. A határőrvidékből megszervezett megye valamennyi vármegyénkből utolsóként jött létre: csupán 1881-ben létesült. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait, mezővárosait, falvait és pusztáit, kastélyait, a hegyvidéki és Duna-menti megye sajátosságai miatt bányáit, barlangjait, fürdőhelyeit és gőzhajó-állomásait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távirdai szolgáltatások is feltüntetve. A térképen jól tanulmányozható a megye közeledési infrastruktúrájának fejlődése is: a vasút jobbára elkerüli a hegyvidéki szakaszokat, az Al-Dunánál csak az első gőzhajóállomásig halad, fontos vasúti ütőér viszont a megyét észak-déli irányban keresztülszelő, Lugos-Orsova-i vonal. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei fekete (illetve kék) színnel nyomottak, a Kárpátokon túli román területek esetén döntően csak vízrajzi részletek. A térkép felirata a jobb felső sarokban, felette a megye címere lebeg, a jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünkön körben kézírásos jegyzetek, apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap, vászonra kasírozva, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3217135.jpg)
![[Térkép] A Tiszántúl talajtájegységei. Szerkesztette: madari Kreybig Lajos. Mértéke: 1 : 200,000. Bodenprovinzen des Transtisza-Gebietes. (1943) Budapest, 1943. Magyar Királyi Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 965x630 mm egy 995x695 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a Tiszántúl öntéstalajainak földtani típusait ábrázolja. A térkép alsó határát a Szeged-Battonya-vonal jelöli ki, keleti határán Kétegyháza és Gyula, majd a radványi mocsarak, majd északra Debrecen, Újfehértó és Nyíregyháza városai, északi szélén Nyíregyháza, majd a Tiszától nyugatra Nyékládháza, valamint a Jászság települései sorakoznak, nyugati szélén pedig északkeletről délnyugatnak a Tisza kanyarog. Térképünk csaknem egésze magyar közigazgatás alatt álló területeket ábrázol, térképünk készültének idején egyedül a Kétegyházával szemközt fekvő Ottlaka maradt román fennhatóság alatt (a jobb alsó sarokban); Kötegyántól kezdve a határ keletre mozdult, így magyar közigazgatás alá került Nagyszalonta, majd Nagyvárad is, igaz, ezek a települések már jócskán kívül esnek térképünk határain. Színes talajgeológiai dokumentumunk vízrajzi, település- és közlekedésföldrajzi részleteken kívül tartalmazza a tervezett tiszántúli öntözőcsatornákat is. A magyar és német nyelvű címfelirat a bal felső, a magyar és német nyelvű színes jelkulcs a jobb alsó sarokban. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219024.jpg)
