Hickmann, A[nton] L[eo] - Péter János: Hickmann A. L. Földrajzi és statisztikai egyetemes zseb-atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony-Budapest, (1897). Stampfel Károly kiadása (Eder István könyvnyomdája, Pozsony). 63 + [1] p. + 33 t. (színes, dupla oldalas táblákon infografikák) + 27 térkép (színes, dupla oldalas). Első kiadás. Anton Leo Hickmann (1834-1906) osztrák térképész és statisztikus művét Péter János (1853-1933) tanár, földrajzi író dolgozta át. Földrajzi és statisztikai zsebkönyvünk a gyarmatbirodalmak korának természet-, gazdaság-, társadalom-, nyelv- és vallásföldrajzi adatait tömöríti, különös érdeklődéssel a városok mérete és az államadósságok, vasútépítések, katonai kiadások részletei iránt. Kötetünk színes térképei elsősorban az európai államokkal foglalkoznak, kiegészítve más - gyarmati és felszabadult - kontinensek földrajzával. A színes infografikák jelentős része az államok zászlóit, illetve pénzérméit jeleníti meg, néhány természet-, gazdaság- és katonaföldrajzi ábrával kiegészítve. Zsebkönyvünk emlékezetes nyelvpolitikai vonása, hogy a finnugorságot következetesen a mongol (urál-altáji) csoportba sorolja. Példányunk fűzése meglazult. Színes, illusztrált, sérült gerincű, foltos kiadói egészvászon kötésben.
[Kézirat] Földrajz jegyzetek. Szentes Edit II/Á. osztályos növendék kézírásos, színes térképekkel gazdagon illusztrált földrajzórai füzete (1936-1937). [Hely nélkül], 1936-1937. Terjedelme [50] levél. Szentes Edit gimnáziumi tanuló kézzel vonalazott, színes térképvázlatokkal gazdagon illusztrált földrajzfüzete emlékezetes bepillantást nyújt a hazai földrajzoktatás korabeli világába. A heti két órában tartott földrajzórák 1936 őszi-téli félévében Európa országainak legfontosabb természet- és gazdaságföldrajzi adatait ismertették. A füzet a Magyar Hiszekegy szövegével indul, melyet a történelmi Magyarország térképe kísér. Füzetünk alighanem római katolikus tanintézetben készült, erre utal az Európa általános jellemzésének vallási adatolásából való részlet, mely a 200 millió főt kitevő katolikus felekezet országai közé sorolja Magyarországot. A Cholnoky Jenő ismeretterjesztő hatását mutató földrajzórák először általánosságban tárgyalják a kontinens geológiai és meteorológiai szerkezetét (térképekkel), majd az ötödik órától az egyes országok ismertetése következik, államformája, főbb városai, főbb vizei, felszínformája, éghajlata és korabeli lakossága adatolásával, mely információkat a gazdasági részletek követik, első helyen mezőgazdasága és állattenyésztése, erdőgazdálkodása, majd ásványkincsei, ipara és kereskedelme és természetesen vasútvonal-hálózata részleteivel. Jellemző részlet a Jugoszlávia-ismertetésből: ,,Montenegró (Csernagóra). Legkisebb tartomány. Felszíne: kopár mészkőhegyek. Termelése: kevés, a szükségletet sem fedezi. Állatok: kecske. Lakossága: kevés, műveltségben elmaradott, harcias, szabadságszerető. Gazdasági jelentősége: csekély. Városai: Centinje, Podgorica". A történelmi vagy gazdasági, hatalmi szempontból fontosabb országok bővebb kifejtést kapnak: Jugoszlávia alkotóelemeiből Horvát-Szlavónország egy teljes óra anyaga, a baráti Olaszország, illetve a hatalmi szempontból kihagyhatatlan Franciaország, illetve Oroszország több órányi kifejtést kapnak. (Szerzőnk alighanem hiányzott Németország tárgyalása idején.) Az órai anyagot további 16 egész oldalas, kézzel rajzolt, színes vaktérkép kíséri a fontosabb államokról. Jó állapotú spirálozott füzet, védőborítóban, az első fedőborítón kézzel feliratozott címkével.
[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Atya község határának tagosítási térképe: Belterület és peleskei, daróczi, valamint úrbéres és nemesi dűlők (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Atya község belterületét, illetve a környező dűlőket, erdőket, legelőket ábrázolja. A magyar határ közvetlen közelében fekvő szamosközi település egykor a csengeri járáshoz tartozott, és élénkebb közlekedése is lehetett, a döntően magyar nyelvű település zsákfaluként a mellőzöttség és az elszegényedés nyomait mutatja, településszerkezete a felmérés óta eltelt 120 évben nem változott, a telkek, házhelyek jobbára azonosak ma is, az utak mennyisége pedig nem nőtt. Térképünkön magassági adatok, utak, fahidak, házhelyek, telkek és dűlők egyaránt jelezve, egyes udvarokon a művelődési ágak, kertek, gyümölcsösök jelezve, a határdűlők növénytakarójáról is néhány jelzés, valamint tájékozódási pont gyanánt a környék gémeskutai feltüntetve. A nemesi dűlők jelenléte térképünkön érdekes társadalomtörténeti részlettel szolgál: szamosközi vidékünkön tehát bőségesen éltek nadrágszíjparcellán ülő, elszegényedett nemesek is. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a szamosközi vidék térképállománya összeállítható. Térképünk szélén apró sérülések, a szövegtükör egészén halvány foltosság. ([Szamosköz]. 7. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] Szigetszentmiklós egyszerűsített, általános rendezési terve. Mérték: 1:5 000. Szerkesztette Brenner János és Horváth Sándor. (1961) Budapest, 1961. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat I/1. Szakosztálya - Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. Kétszínnyomású térkép, mérete: 920x1280 mm egy 985x1570 mm méretű térképlapon. A főváros déli vonzáskörzetében fekvő Szigetszentmiklós a Csepel-sziget iparfejlesztésének korábban is kiemel fontosságú területe volt, itt működött többek között a Csepel Autógyár telepe is, és az 1960-as évek elején további ipari létesítmények létrehozását fontolgatták. Az ekkoriban 13500 lakosú Szigetszentmiklós ipari és infrastrukturális fejlesztéséhez átfogó tervezésre volt szükség, térképünk ezt a folyamatot dokumentálja. Ahogyan térképünkön is látható, a várost mezők, dűlők, gyümölcsösök vették körül, felszínformáját illetően pedig dombos vidéknek bizonyult, a Duna mentén ingoványos részekkel, a lakosság közlekedését pedig legkivált a jó ideje működő Ráckevei HÉV szolgálta (nyomvonala térképünkön is ugyanott fut, ahol ma). Térképünkön jól elkülönül a nagyközség bel- és külterülete, a belterületen külön jelölik az emeletes, a kétemeletes és a még több emeletes épületeket; egyik épülettípusban sem dúskált ekkoriban a döntően földszintes jellegű település. Térképünk kiemeli a közintézményeket, ipari és vasúti épületeket és külön kódolással bírnak a víkendházak. A mai állapottól való legemlékezetesebb eltérés Szigetszentmiklós meghatározó méretű negyedének, a Buckának feltűnő lakatlansága; az 1961-es tervek ezt a dombokkal, gyümölcsösökkel teli részt nem szánta beépítésre; a városnegyed csak jóval később, spontán módon indult növekedésnek, és alkotja ma Szigetszentmiklós bonyolult utcaszerkezetű, családi házas negyedét. Térképünkön felül foltosság, sérülés és kisebb, a szövegtükröt nem érintő hiány, a bal felső sarokban elhelyezett címfeliratnál nagyobb hiány, foltosság. Térképünkön alul, középen kisebb, halványabb foltosság, bal szélén kisebb sérülések, hátoldalán foltosság.
[Térkép] Fejér vármegye földadókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. Méretarány: 1:144 000. (1912) Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Fejér megyei áttekintő térképe. Kétszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a vasúthálózat azóta nemigen fejlődött a térségben). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: példányunk így egészült ki a ,,földadókataszteri beosztás" címsorral, illetve így került rá vörös színnel a becslőjárások határa. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon bal felső sarkán kisebb hiány, jobb alsó sarkán apró foltosság, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: 0. Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
Darabanth Auction House
![Hickmann, A[nton] L[eo] - Péter János: Hickmann A. L. Földrajzi és statisztikai egyetemes zseb-atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony-Budapest, (1897). Stampfel Károly kiadása (Eder István könyvnyomdája, Pozsony). 63 + [1] p. + 33 t. (színes, dupla oldalas táblákon infografikák) + 27 térkép (színes, dupla oldalas). Első kiadás. Anton Leo Hickmann (1834-1906) osztrák térképész és statisztikus művét Péter János (1853-1933) tanár, földrajzi író dolgozta át. Földrajzi és statisztikai zsebkönyvünk a gyarmatbirodalmak korának természet-, gazdaság-, társadalom-, nyelv- és vallásföldrajzi adatait tömöríti, különös érdeklődéssel a városok mérete és az államadósságok, vasútépítések, katonai kiadások részletei iránt. Kötetünk színes térképei elsősorban az európai államokkal foglalkoznak, kiegészítve más - gyarmati és felszabadult - kontinensek földrajzával. A színes infografikák jelentős része az államok zászlóit, illetve pénzérméit jeleníti meg, néhány természet-, gazdaság- és katonaföldrajzi ábrával kiegészítve. Zsebkönyvünk emlékezetes nyelvpolitikai vonása, hogy a finnugorságot következetesen a mongol (urál-altáji) csoportba sorolja. Példányunk fűzése meglazult. Színes, illusztrált, sérült gerincű, foltos kiadói egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3221522.jpg)
![[Kézirat] Földrajz jegyzetek. Szentes Edit II/Á. osztályos növendék kézírásos, színes térképekkel gazdagon illusztrált földrajzórai füzete (1936-1937). [Hely nélkül], 1936-1937. Terjedelme [50] levél. Szentes Edit gimnáziumi tanuló kézzel vonalazott, színes térképvázlatokkal gazdagon illusztrált földrajzfüzete emlékezetes bepillantást nyújt a hazai földrajzoktatás korabeli világába. A heti két órában tartott földrajzórák 1936 őszi-téli félévében Európa országainak legfontosabb természet- és gazdaságföldrajzi adatait ismertették. A füzet a Magyar Hiszekegy szövegével indul, melyet a történelmi Magyarország térképe kísér. Füzetünk alighanem római katolikus tanintézetben készült, erre utal az Európa általános jellemzésének vallási adatolásából való részlet, mely a 200 millió főt kitevő katolikus felekezet országai közé sorolja Magyarországot. A Cholnoky Jenő ismeretterjesztő hatását mutató földrajzórák először általánosságban tárgyalják a kontinens geológiai és meteorológiai szerkezetét (térképekkel), majd az ötödik órától az egyes országok ismertetése következik, államformája, főbb városai, főbb vizei, felszínformája, éghajlata és korabeli lakossága adatolásával, mely információkat a gazdasági részletek követik, első helyen mezőgazdasága és állattenyésztése, erdőgazdálkodása, majd ásványkincsei, ipara és kereskedelme és természetesen vasútvonal-hálózata részleteivel. Jellemző részlet a Jugoszlávia-ismertetésből: ,,Montenegró (Csernagóra). Legkisebb tartomány. Felszíne: kopár mészkőhegyek. Termelése: kevés, a szükségletet sem fedezi. Állatok: kecske. Lakossága: kevés, műveltségben elmaradott, harcias, szabadságszerető. Gazdasági jelentősége: csekély. Városai: Centinje, Podgorica". A történelmi vagy gazdasági, hatalmi szempontból fontosabb országok bővebb kifejtést kapnak: Jugoszlávia alkotóelemeiből Horvát-Szlavónország egy teljes óra anyaga, a baráti Olaszország, illetve a hatalmi szempontból kihagyhatatlan Franciaország, illetve Oroszország több órányi kifejtést kapnak. (Szerzőnk alighanem hiányzott Németország tárgyalása idején.) Az órai anyagot további 16 egész oldalas, kézzel rajzolt, színes vaktérkép kíséri a fontosabb államokról. Jó állapotú spirálozott füzet, védőborítóban, az első fedőborítón kézzel feliratozott címkével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229816.jpg)
![[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229836.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230817.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Atya község határának tagosítási térképe: Belterület és peleskei, daróczi, valamint úrbéres és nemesi dűlők (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Atya község belterületét, illetve a környező dűlőket, erdőket, legelőket ábrázolja. A magyar határ közvetlen közelében fekvő szamosközi település egykor a csengeri járáshoz tartozott, és élénkebb közlekedése is lehetett, a döntően magyar nyelvű település zsákfaluként a mellőzöttség és az elszegényedés nyomait mutatja, településszerkezete a felmérés óta eltelt 120 évben nem változott, a telkek, házhelyek jobbára azonosak ma is, az utak mennyisége pedig nem nőtt. Térképünkön magassági adatok, utak, fahidak, házhelyek, telkek és dűlők egyaránt jelezve, egyes udvarokon a művelődési ágak, kertek, gyümölcsösök jelezve, a határdűlők növénytakarójáról is néhány jelzés, valamint tájékozódási pont gyanánt a környék gémeskutai feltüntetve. A nemesi dűlők jelenléte térképünkön érdekes társadalomtörténeti részlettel szolgál: szamosközi vidékünkön tehát bőségesen éltek nadrágszíjparcellán ülő, elszegényedett nemesek is. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a szamosközi vidék térképállománya összeállítható. Térképünk szélén apró sérülések, a szövegtükör egészén halvány foltosság. ([Szamosköz]. 7. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230818.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230816.jpg)
![[Térkép] Szigetszentmiklós egyszerűsített, általános rendezési terve. Mérték: 1:5 000. Szerkesztette Brenner János és Horváth Sándor. (1961) Budapest, 1961. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat I/1. Szakosztálya - Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. Kétszínnyomású térkép, mérete: 920x1280 mm egy 985x1570 mm méretű térképlapon. A főváros déli vonzáskörzetében fekvő Szigetszentmiklós a Csepel-sziget iparfejlesztésének korábban is kiemel fontosságú területe volt, itt működött többek között a Csepel Autógyár telepe is, és az 1960-as évek elején további ipari létesítmények létrehozását fontolgatták. Az ekkoriban 13500 lakosú Szigetszentmiklós ipari és infrastrukturális fejlesztéséhez átfogó tervezésre volt szükség, térképünk ezt a folyamatot dokumentálja. Ahogyan térképünkön is látható, a várost mezők, dűlők, gyümölcsösök vették körül, felszínformáját illetően pedig dombos vidéknek bizonyult, a Duna mentén ingoványos részekkel, a lakosság közlekedését pedig legkivált a jó ideje működő Ráckevei HÉV szolgálta (nyomvonala térképünkön is ugyanott fut, ahol ma). Térképünkön jól elkülönül a nagyközség bel- és külterülete, a belterületen külön jelölik az emeletes, a kétemeletes és a még több emeletes épületeket; egyik épülettípusban sem dúskált ekkoriban a döntően földszintes jellegű település. Térképünk kiemeli a közintézményeket, ipari és vasúti épületeket és külön kódolással bírnak a víkendházak. A mai állapottól való legemlékezetesebb eltérés Szigetszentmiklós meghatározó méretű negyedének, a Buckának feltűnő lakatlansága; az 1961-es tervek ezt a dombokkal, gyümölcsösökkel teli részt nem szánta beépítésre; a városnegyed csak jóval később, spontán módon indult növekedésnek, és alkotja ma Szigetszentmiklós bonyolult utcaszerkezetű, családi házas negyedét. Térképünkön felül foltosság, sérülés és kisebb, a szövegtükröt nem érintő hiány, a bal felső sarokban elhelyezett címfeliratnál nagyobb hiány, foltosság. Térképünkön alul, középen kisebb, halványabb foltosság, bal szélén kisebb sérülések, hátoldalán foltosság.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230821.jpg)
![[Térkép] Fejér vármegye földadókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. Méretarány: 1:144 000. (1912) Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Fejér megyei áttekintő térképe. Kétszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a vasúthálózat azóta nemigen fejlődött a térségben). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: példányunk így egészült ki a ,,földadókataszteri beosztás" címsorral, illetve így került rá vörös színnel a becslőjárások határa. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon bal felső sarkán kisebb hiány, jobb alsó sarkán apró foltosság, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: 0. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230813.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230820.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230814.jpg)
