1935 Budapest székesfőváros térképe. A térképe tervezte és rajzolta: Kogutowicz Manó. Utcajegyzékkel és az új kerület beosztással név változásokkal 1:25.000, Bp.,Magyar Földrajzi Intézet, papírborítóval 58x43 cm
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. IV. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1936-1937. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 125 + [3] p. + 5 térkép (3 kétszínnyomású) + 2 melléklet; [129]-269 + III p. + 1 térkép (kihajtható) + 1 melléklet (kihajtható). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a dunai vízisport térképek történetéről, a hazai hosszúság (távolság)-mérések számos baklövéssel vegyes, XVIII-XIX. századi fejlődéstörténetéről, művelődéstörténeti cikk Mikoviny Sámuel bányamérnök pályájáról, a régi magyar földmérő-képzés történetéről, illetve a térképpapír-gyártásról, a számos térképészeti szakcikk mellett. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Takács József: Görögország földrajzi nevei. Budapest, 1932. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 39 + [1] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). Kiadványunk a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályzatának elveit érvényesíti az újgörög földrajzi névanyag átírásában. Kiadványunk egyben útmutatásként szolgál a további nem latin betűs írásmódú államnyelvek fonetikai átírásához. A mellékelt, 1:3.000.000 mértékű Görögország-térképen a dél-európai ország első világháború után megszilárdult határai szerint. (A ,,Térképészeti Közlöny" 5. számú különfüzete.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Irmédi-Molnár László: Tót Ágoston honvédezredes, a XIX. századbeli magyar térképezés úttörőjének élete és működése. Budapest, 1938. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 235 + [5] p. Tóth Ágoston (1812-1889) hadmérnök, térképész, a szabadságharc honvéd ezredesének korrajzba ágyazott élettörténete. Az utolsó levélen apró hiány, az első fedőborítón régi tulajdonosi bejegyzés. (A ,,Térképészeti Közlöny" 8. számú különfüzete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, a hátsó borítón apró javítás. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. VI. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1940-1943. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 127 + [1] p. + 10 térkép (5 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású); [129]-266 p. + 2 melléklet (kihajtható irányrózsa légi tájékozódáshoz). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a légi térképezésről, illetve az ország térképezésének katonai vonatkozásairól. Művelődéstörténeti tanulmányok Francesco Rosselli térképészről, Mátyás király kartográfusáról, illetve Mikoviny Sámuel bányamérnökről. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. V. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1938-1939. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 160 p. + 3 t. (színes); [161]-278 + [2] p. + 2 t. (kihajtható: egy színes, egy kétszínnyomású). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a térhatású és a színes térképekről, a dunai vízisport térképészet kérdéseiről, emlékezetes művelődéstörténeti tanulmány az ókori és keleti térképészet hagyományairól és eljárásairól, illetve egy korai, Magyarország térképét ábrázoló vatikáni freskóról. Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. II. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1932-1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 104 + [2] p. + 9 t. (egy kihajtható, egy kétszínnyomású, 5 színes) + 14 térkép (egy kihajtható, 4 kétszínnyomású, 6 színes, ebből egy kihajtható); IV + [105]-224 + IV p. + 9 térkép (5 színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben igen érdekes történeti áttekintés Magyarország első modern értelemben vett térképészeti felvételéről. A Mária Terézia uralkodása idejében megindult térképezés elsősorban katonai célokat szolgált, az első adatfelvételek 1766-ban készültek, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi vidékeken, ahol a kormányzat megfontolóra vette egy új, addig csak a déli határvidékeken megszokott új katonai határőrvidék létrehozását, és ennek előkészítő munkájaként elkészültek a máramarosi térképszelvények. Hasonló okok vezettek Erdély korai, 1769-ben induló térképészeti adatfelvételéhez is. Évfolyamszámaink részletezik az adatfelvétel során használt térképészeti technikákat, és kitérnek a térképre rá nem vezethető, ám katonai-gazdasági szempontból nélkülözhetetlennek bizonyuló országleírási szövegekre, melyek katonai fókuszú szöveges állományát csatolni kellett az elkészült térképszelvényekhez. Az évfolyam második kötete Csonka-Magyarország új térképészeti felvételének elveit és feladatait tisztázza, valamint értékes, gazdagon illusztrált térképnyomdászat-történeti esszét közöl. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. III. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1934-1935. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 163 + [1] p.; [165]-308 + VI + [2] p. + 5 térkép (4 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású, egy színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben értékes történeti áttekintés a földmérés történetéről. A XVIII. század utolsó évtizedeitől, az állam megerősödésével, a felvilágosodás tudományos szigorának és az új műszaki találmányoknak köszönhetően a korábbi földmérési módszereket sokkal pontosabb módszerek váltották fel, ami nem mellékesen sokkal pontosabb adókivetési lehetőségekkel kecsegtette a fő adóztatót, az államot. Egy másik tanulmány a térképsokszorosítás történetét nyomozza, hozzávetőlegesen a francia forradalomtól kezdve. Ismét másik tanulmány foglalkozik a domborzatrajzolás kihívásaival, az iskolai térképészeti névanyag szakkérdéseivel. Az évfolyamkötetek több térképmellékletén Jászberény történeti és kortárs térképészeti felvételei. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Térkép] Örökmező és Tuchla térképe. Mértéke: 1:75,000. Geologiailag felvette Posewitz Tivadar az 1898. és 1899. években. (1911) Budapest, 1911. Magyar Királyi Földtani Intézet (Nyomta a wieni cs. és kir. katonai földrajzi intézet). Széles margójú színes térkép, mérete: 420x505 mm egy 670x920 mm méretű térképlapon. A Budapesten és a freibergi bányászati akadémián tanult Posewitz Tivadar (1851-1917) geológus borneói kiküldetése után főként a Tátra környékét térképezte, majd az évszázad végén Máramaros vármegyék egyes területeinek geológiai térképét állította össze. Színes térképünkön a Tisza Nagy-Ága mellett fekvő kárpátaljai Ökörmező és környékének geológiai összetétele, a rétegdőlésekkel és a vasas vízforrásokkal. A színkódolt térképen hegy- és vízrajzi részleteken túl a település- és úthálózat is feltüntetve, a magyar nyelvű jelmagyarázat a térkép jobb és bal oldalán. Jó állapotú térkép, hajtogatva.