1927 Podhradszky György (1889-1972) újságíró, muzeológus, a Slovenské noviny főszerkesztőjenek írt levél a Magyarországi Kárpát Egyesülettől, melyben értesítik, hogy tagjává választották
Kulcsár Bözsi hajadon részére kiállított szolgálati [cseléd] könyv (1927). Budapest, (1926). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 47 + [1] p. Kelt: Börcs, 1927. január 26. Társadalomtörténeti érdekességű nyomtatványunk az 1911-ben a Győr vármegyei Börcs községben született római katolikus hajadon, Kulcsár Erzsébet részére állíttatott ki. A kézzel kitöltött, a Győr vármegye tósziget-csilizközi járása szolgabírói hivatalának munkatársa által aláírt, a hivatal körbélyegzőjével hitelesített, a Kulcsár Erzsébet ifjúkori fényképével és saját kezű aláírásával és lepecsételt okmánybélyegekkel ellátott okmányból megismerhetjük a 16 évesen munkába állt Kulcsár Erzsébet hajadon néhány jellemzőjét (termete növésben, arca kerek, haja barna, bajsza nincs, szakálla nincs, orra rendes, különös szokásai, beszédhibái nincsenek, oltottsága igazolt). A kiadvány döntő részét az 1876. évi XIII. törvénycikkely, azaz a cselédtörvény kivonata alkotja, amely munkajogi jogszabály többek között szabályozza az alkalmazás, a bérezés és a felmondás szabályait, kiköti, hogy a tettlegesség mindkét fél részéről elfogadhatatlan, a családi béke sérthetetlen, a rágalmazás és a családtagok elcsábítása, a gyújtogatás, a károkozás tilalmas, továbbá a cseléd elbocsátható, amennyiben hatósági elzárás alá kerül, illetve felmondhat, amennyiben családi állapotában kedvező változás történik. A cselédkönyv részletesen adatolja Kulcsár Erzsébet mindenes (később bejárónő) teljes cselédségi karrierútját, alkalmazói nevét és foglalkozását, Kulcsár Erzsébet egyes szolgálati helyeken eltöltött idejét, fizetségét, továbbá egykori munkáltatói jellemzését hűségéről, ügyességéről, szorgalmáról és erkölcsiségéről. Kulcsár Erzsébet Krausz Jakab szabónál állt először szolgálatba (1927 decemberében), majd győri és Győr környéki gazdatisztek, kereskedők családjához került, számos szolgálat után 1934 februárjától dolgozott budapesti háztartásokban, főképp magánzóknál, később mérnököknél és főmérnököknél. Szolgálata 13 éve alatt bére havi 16 pengőről 35 pengőre emelkedett, alkalmazói pedig egységesen elégedettek voltak munkájával, ügyességével és szorgalmával, ugyanakkor az egykori mindenes és bejárónő jelentős gyakorisággal váltott munkahelyet: dokumentumunk 15 munkaadót lajstromoz. Az utolsó nyomtatott oldalon a cselédszerző hivatali bélyegzője. Emlékezetes társadalomtörténeti dokumentum. Kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
1927 Debrecen, meghívó a Debreceni Szállodások, Vendéglősök és Kávésok Ipartestületi Szakosztálya által rendezett vendéglős bálra, a Budapesti Kávés Ipartársulat Elnöksége részére, hajtásnyommal, 2 sztl. lev.
1928 A magyar élet képes könyve. A "Nemzeti Ujság" és az "Uj Nemzedék" előfizetőinek készült ajándék. Bp., 1928, Központi Sajtóvállalat. Érdekes írásokkal. Gazdag, érdekes képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés, kopott, foltos, szakadt borítóval.
1928 Vasutasok Jótékonysági Országos Egyesülete alapszabályai (egyben tagsági igazolvány). Bp., 1928, Budai Ny., 40 p. Kiadói tűzött papírkötés, kissé foltos.
cca 1930-1940 Utazás Erdélyben, a Szent István Cikóriagyár gyűjtőalbuma (2. sz. füzet), közel teljes, 63 db beragasztott képpel (egy hiányzik). Nemzetiszínű zsinórral fűzve, sérült, széteső állapotban.
Darabanth Auction House
![Kulcsár Bözsi hajadon részére kiállított szolgálati [cseléd] könyv (1927). Budapest, (1926). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 47 + [1] p. Kelt: Börcs, 1927. január 26. Társadalomtörténeti érdekességű nyomtatványunk az 1911-ben a Győr vármegyei Börcs községben született római katolikus hajadon, Kulcsár Erzsébet részére állíttatott ki. A kézzel kitöltött, a Győr vármegye tósziget-csilizközi járása szolgabírói hivatalának munkatársa által aláírt, a hivatal körbélyegzőjével hitelesített, a Kulcsár Erzsébet ifjúkori fényképével és saját kezű aláírásával és lepecsételt okmánybélyegekkel ellátott okmányból megismerhetjük a 16 évesen munkába állt Kulcsár Erzsébet hajadon néhány jellemzőjét (termete növésben, arca kerek, haja barna, bajsza nincs, szakálla nincs, orra rendes, különös szokásai, beszédhibái nincsenek, oltottsága igazolt). A kiadvány döntő részét az 1876. évi XIII. törvénycikkely, azaz a cselédtörvény kivonata alkotja, amely munkajogi jogszabály többek között szabályozza az alkalmazás, a bérezés és a felmondás szabályait, kiköti, hogy a tettlegesség mindkét fél részéről elfogadhatatlan, a családi béke sérthetetlen, a rágalmazás és a családtagok elcsábítása, a gyújtogatás, a károkozás tilalmas, továbbá a cseléd elbocsátható, amennyiben hatósági elzárás alá kerül, illetve felmondhat, amennyiben családi állapotában kedvező változás történik. A cselédkönyv részletesen adatolja Kulcsár Erzsébet mindenes (később bejárónő) teljes cselédségi karrierútját, alkalmazói nevét és foglalkozását, Kulcsár Erzsébet egyes szolgálati helyeken eltöltött idejét, fizetségét, továbbá egykori munkáltatói jellemzését hűségéről, ügyességéről, szorgalmáról és erkölcsiségéről. Kulcsár Erzsébet Krausz Jakab szabónál állt először szolgálatba (1927 decemberében), majd győri és Győr környéki gazdatisztek, kereskedők családjához került, számos szolgálat után 1934 februárjától dolgozott budapesti háztartásokban, főképp magánzóknál, később mérnököknél és főmérnököknél. Szolgálata 13 éve alatt bére havi 16 pengőről 35 pengőre emelkedett, alkalmazói pedig egységesen elégedettek voltak munkájával, ügyességével és szorgalmával, ugyanakkor az egykori mindenes és bejárónő jelentős gyakorisággal váltott munkahelyet: dokumentumunk 15 munkaadót lajstromoz. Az utolsó nyomtatott oldalon a cselédszerző hivatali bélyegzője. Emlékezetes társadalomtörténeti dokumentum. Kiadói félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3210549.jpg)
