Sebess Dénes: Bethlen István gróf. Történelmi korrajz, egy kortárs feljegyzései. Bp., é.n., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 328 p. Kiadói aranyozott fél bőr kötésben,
1941 Mezőgazdaságunk irányításának alapjai. Szerk.: Beke László. Bp., Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium. III. kiadás. Különféle statisztikai térképek magyarázó szövegekkel. Spriálozott papírkötés, kissé foltos borítóval Folio
Emődi János: Erdélyi barlangfeliratok a 16-20. századból. Partiumi Füzetek 17. 2001, Partiumi és Bánsági Műemlékvédő [...]. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
A rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV. századból. Fordította Margalits Ede. Budapest, 1898. Szent-István-Társulat (Athenaeum Rt. ny.) 46 p. Egyetlen magyar kiadás. Margalits Ede (1849-1940) szlavista, műfordító, egyetemi tanár szerb népeposz-fordítását a Szent-István-Társulat irodalmi osztályának 1898. november 22-i ülésén olvasta fel. Példányunk fűzése meglazult. (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 33. szám.) Fűzve, sérült, javított, szélein enyhén elszíneződött kiadói borítóban.
Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi. 1715-35. Bp., 1913, MTA (Hornyánszky-ny.), VIII+418 p. Első kiadás. Kiadói aranyozott gerincű egészvászon-kötés, a borítón kis sérülésekkel, némi kopással, egyébként jó állapotban.
Danielik János: A történet szelleme. Történet-bölcselmi értekezés. Pest, 1857, Herz János-ny., 2 sztl. lev.+ IV+138+(2) p. Átkötött félvászon-kötésben, kissé kopott borítóval, helyenként kissé foltos lapokkal, néhány lapon kis szúrágta lyukakkal.
Pethő Sándor: Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. A földrajzi részt írta: Fodor Ferenc. Bp., 1925, Enciklopédia Rt., VIII+324+4 p. Harmadik kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, minimális kopással, néhány folttal
Fallenbüchl Ferenc: A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon. Bp., 1940, Stephaneum-ny., 179+(1) p. + 1 t. Egyetlen kiadás. Fekete-fehér képekkel illusztrálva. Kiadói papírkötés, kissé foltos borítóval, egyébként jó állapotban.
Rubint Dezső: Az összeomlás: 1918. 63 melléklettel (40 okmánymásolattal és 23 vázlattal.) Budapest, 1922. Globus Nyomdai Műintézet Rt. 361 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Rubint Dezső (1871-1945) altábornagy, az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezred vezérkari tisztjeként az orosz fronton szolgált. Hadtörténeti összefoglalójában a háborús frontok alapos elemzése után a katonai-politikai összeomlás alapvető magyarázata. Rubint Dezső felfogása szerint az összeomlásért a harci szellem megroppanása, az olasz-csehszlovák propaganda tökéletesre járatása és a Károlyi-kormányzat tökéletes dilettantizmusa egyaránt felelős. A tábornok szerint az orosz front 1918 eleji megszűnése felszabadított ugyan másfél millió katonát, ám a közöttük terjedő bolsevik eszme megmételyezte a harci szellemet, így az olasz frontra áthelyezett katonaállomány több kárt tett, mint hasznot. Ehhez kapcsolódik a Monarchia-ellenes csehszlovák propaganda hatása, amely egyfelől a külföldi közvéleményt hathatósan hangolta az ország ellen, másfelől az osztrák-magyar hadseregben szított széthúzást, amennyiben a tömegesen terjesztett röpcéduláin az osztrák-magyar hadseregből való dezertálásra szólított fel. Bár e tényezőkkel a Monarchia hadvezetés jobbára tisztában volt, és ennek nyomán a fegyverszünet megkötését már 1918 nyarán, a frontvonalak összeomlása előtt is fontolgatta, a Károlyi-féle fordulattal felálló politikai vezetés - fölöttébb tájékozatlan lévén - a Monarchia köré szőtt felosztási tervekről alig értesülve és a wilsoni önrendelkezési elvekben feltétel nélkül bízva azonnali, feltétel nélküli fegyverletételt parancsolt, tétlenségre kárhoztatva az ország különböző területein még erősen álló belföldi csapatokat. A Károlyi-féle adminisztrációról nem éppen kedvezően nyilatkozó munka rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk első négy ívének levelein felül kisebb gyűrődés, a felső sarkokban halvány foltosság, mely a szövegtükröt nem érinti. A címnegyedív oldalain enyhe sérült és foltosság. A kötet 23 térképmelléklettel teljes. Fűzve, színes, illusztrált, hiányos gerincű, sérült, javított kiadói borítóban.
Darabanth Auction House
![Emődi János: Erdélyi barlangfeliratok a 16-20. századból. Partiumi Füzetek 17. 2001, Partiumi és Bánsági Műemlékvédő [...]. Kiadói papírkötés, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3211069.jpg)
![Rubint Dezső: Az összeomlás: 1918. 63 melléklettel (40 okmánymásolattal és 23 vázlattal.) Budapest, 1922. Globus Nyomdai Műintézet Rt. 361 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Rubint Dezső (1871-1945) altábornagy, az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezred vezérkari tisztjeként az orosz fronton szolgált. Hadtörténeti összefoglalójában a háborús frontok alapos elemzése után a katonai-politikai összeomlás alapvető magyarázata. Rubint Dezső felfogása szerint az összeomlásért a harci szellem megroppanása, az olasz-csehszlovák propaganda tökéletesre járatása és a Károlyi-kormányzat tökéletes dilettantizmusa egyaránt felelős. A tábornok szerint az orosz front 1918 eleji megszűnése felszabadított ugyan másfél millió katonát, ám a közöttük terjedő bolsevik eszme megmételyezte a harci szellemet, így az olasz frontra áthelyezett katonaállomány több kárt tett, mint hasznot. Ehhez kapcsolódik a Monarchia-ellenes csehszlovák propaganda hatása, amely egyfelől a külföldi közvéleményt hathatósan hangolta az ország ellen, másfelől az osztrák-magyar hadseregben szított széthúzást, amennyiben a tömegesen terjesztett röpcéduláin az osztrák-magyar hadseregből való dezertálásra szólított fel. Bár e tényezőkkel a Monarchia hadvezetés jobbára tisztában volt, és ennek nyomán a fegyverszünet megkötését már 1918 nyarán, a frontvonalak összeomlása előtt is fontolgatta, a Károlyi-féle fordulattal felálló politikai vezetés - fölöttébb tájékozatlan lévén - a Monarchia köré szőtt felosztási tervekről alig értesülve és a wilsoni önrendelkezési elvekben feltétel nélkül bízva azonnali, feltétel nélküli fegyverletételt parancsolt, tétlenségre kárhoztatva az ország különböző területein még erősen álló belföldi csapatokat. A Károlyi-féle adminisztrációról nem éppen kedvezően nyilatkozó munka rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk első négy ívének levelein felül kisebb gyűrődés, a felső sarkokban halvány foltosság, mely a szövegtükröt nem érinti. A címnegyedív oldalain enyhe sérült és foltosság. A kötet 23 térképmelléklettel teljes. Fűzve, színes, illusztrált, hiányos gerincű, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229820.jpg)
