1895 Bács-Bodrog vármegye térképe, tervezte: Gönczy Pál, 1 : 600.000, a Pallas Nagy Lexikona melléklete, kissé foltos, 30,5x23,5 cm + 1956 Csongrád megye és Szeged térképe, 1: 200.000, foltos, sérült, ragasztott, sarkán kisebb hiánnyal, 41,5x49 cm
1910-1913 Nagy-Küküllő vármegye térképe + Kis-Küküllő vármegye térképe, Kogutowicz: Megyei térképek, 1 : 300.000, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., kis lapszéli sérülésekkel, 33x50 cm és 27x36,5 cm
cca 1926-1937 Nagykáta és Monor, ill. Kapuvár környékének térképe (2 db), 1 : 75.000, M. Kir. Állami Térképészet, az egyik kissé sérült, foltos, 45x62 cm körül
cca 1900 Erdélyi városok térképei (Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár, Brassó), 5 db melléklet a Pallas Nagy Lexikonából, nagyrészt jó állapotban, 23,5x15,5 cm
[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.
Darabanth Auction House
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235410.jpg)
