[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság kéripusztai üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 1240x840 mm egy 1240x845 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti, vecsési és Galga-menti területeket is beolvasztottak. Térképünkön az így kibővített Alagi Állami Gazdaság északkeleti területei - az őrbottyáni, vácegresi, váckisújfalui, galgagyörki és püspökszilágyi határban szerzett birtokok. Vízrajzi részleteket is tartalmazó térképünk elsődleges információja az állami gazdaság (meglehetősen szétszórt területein fekvő) dűlőinek és erdőinek adatolása. A térség közúti és vasúti hálózata szintén jól dokumentált. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon felül, illetve alul apró szakadások, a jobb felső sarokban kisebb hiány. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság vecsési üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Stencilezett térkép, kézi kiegészítésekkel. Mérete: 1250x925 mm egy 1280x1000 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: az elsősorban zöldségtermeléssel foglalkozó vecsési üzemegységének területét mutatja be. A sok területből mozaikosan összeálló vecsési üzemegység területei Vecsés déli és nyugati határában feküdtek, északon mélyen benyúltak a ferihegyi területre, valamint Rákoskert mocsaras és Rákoshegy erdős területeibe. Az Alagi Állami Gazdaság térképünk tanúsága szerint tehát birtokolt némi területet Budapest területén is, bár területe elsősorban Budapest legkeletibb határvonala mentén húzódott. Kézzel színkódolt térképünkön az állami gazdaság törzsterülete zöld, új szerzeményei sárga színnel jelezve, a községhatárok és utak kiemelve. Térképünk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Vecsés község és külterületének átnézeti vázlata. Stencilezett térkép (1957) Budapest, 1957. [ny. n.] Stencilezett térképmásolatok, mérete 660x750 mm egy 750x865 mm méretű térképlapon (2 példány). 1957. VIII. 6-i dátumozású térképünk a Pest vegyei Vecsés község külterületeit, dűlőfelosztását ábrázolja. Ebben az időben a vecsési termelőszövetkezetek még önállóan gazdálkodtak, az évtized végén olvadtak be Pest megye meghatározó jelentőségű mezőgazdasági vállalatába, az Alagi Állami Gazdaságba. Térképünkön a döntően zöldség- ás gyümölcstermesztésre szakosodott dűlők kiosztása, a halvány feliratozás egyes helyeken mutatja a termelési ágakat (káposzta, szőlő). Térképünk közepén Vecsés belterülete foglalja el, ennek utcahálózata iránt mezőgazdasági térképünk nem érdeklődik, ám dokumentumunkon Vecsés kül- és belterülete nem sokban tér el mai határaitól, a főutak közül térképünkön jól kivehető a Vecsés belterületének északi határán enyhén megtört ívben Szolnoknak tartó 4-es főút, a belterület déli határán az igen közeli Gyál határa (Térképünk Halomegyháza néven tünteti fel Gyál északi részét). Térképünk keleti határát, nagyjából a mai M0-s autópálya mentén Üllő határa található, fontos vízrajzi részletet árul el a Gyáli-csatorna kanyargó folyása. A vecsési határ északi részén elterülő dűlők helyén ma már nincsen mezőgazdasági terület, ez a tájék a Ferihegyi repülőtér 2. kifutópályájának ad helyet. Északabbra az ecseri határ (Ecser belterülete ma is jócskán távolabb esik), illetve Budapest XVII. és XVIII. kerületének határa. Dokumentumunk másolat, melyen a lényegi adatot jelentő dűlőfelosztás, egyes utak, árkok és vízfolyások jól kivehetőek, ám a feliratozás és a készítők hitelesítő aláírása elhalványodott. Jó állapotú térképlapok (2 db).
[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság alagi üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 945x1050 mm egy 975x1240 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a kibővített Alagi Állami Gazdaság magterületeit ábrázolja, a Dunakeszi, Fót és Budapest határain fekvő területeket. A községek piros, a gazdaság területei zöld határszínezéssel. Térképünk vízrajzi részleteket is tartalmaz, valamint a térség úthálózata is tanulmányozható, a települések belterülete azonban ábrázolás nélkül marad. Az állami gazdaság legtöbb parcellája számkódolt, egyes esetekben feliratozott, mely a művelési ágra utal (Lósport vállalat). Az állami gazdaság birtokai közé beékelődnek a Honvédelmi Minisztérium, illetve az állami gyermekvédelem területei is (Fóti Gyermekváros). Címfeliratozás a jobb felső sarokban, a térképlapon felül és felül apró szakadások. Jó állapotú lap.
[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Soltvadkert (Bács-Kiskun megye, kiskőrösi járás) II. jelű lakóterületének részletes rendezési terve. Mérték: 1:1000. Fésűs-Kajáti-Gedey-Sági-Papp T-2. számú terve, a készítők hitelesítő aláírásával (1963) [Kecskemét], 1963. [ny. n.] Egyszínnyomású térkép, kézi kiegészítésekkel. Mérete: 875x1065 mm egy 900x1120 mm méretű térképlapon. A Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda geodéziai csoportja által tervezett térkép a Soltvadkert nyugati végein parcellázott háztelkek rendezési terve. A meglepően egységes városképű lakónegyedek uralkodó háztípusa a sátortetős, szimmetrikus homlokzatú, utcafrontján két ablakkal büszkélkedő, négyzetes alaprajzú földszintes épület, az úgynevezett Kádár-kocka, az a háztípus, melyet az 1950-es évektől ajánlottak a vidéki építkezők figyelmébe, és amelyből a vidéki Magyarországon az 1960-as évekre már több százezer készült el. A Kádár-kocka elszigetelt épület, azaz minden oldalról telek veszi körül, és többnyire összkomfortos kivitelében meglepően jelentős előre lépésnek számított a korban, és figyelembe véve, hogy a rendezési tervünk tekintélyes konyhakerti telket is biztosított a házakhoz, élhető vidéki környezetet teremtett lakóinak. A lakónegyed ma is hasonló utcabeosztással és építészeti örökséggel bír, takaros lakónegyednek számít ma is. A délnyugati vasúti sínektől a keleti Bem József utcáig, és északon a Kossuth Lajos utcáig terjedő negyed ma is csendes vidék, a tervrajzunkon is feltűnő, ekkoriban telepített védőerdő, illetve az alkalmatlan, alacsony komfortfokozatú házak elbontása következtében. A negyed névanyagában egyetlen változás esett: Lenin körútnak nevezett főutcáját a rendszerváltás után Mátyás király útra nevezték át. Címfeliratozás a jobb felső sarokban, jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a tervezői aláírások a jobb sarokban. Néhány kézi kiegészítéssel. Felül, középen kisebb szakadás, illetve javítás, a térkép szélein apró gyűrődések. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság sződi üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1: 10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 945x1050 mm egy 975x1240 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünkön a kibővített Alagi Állami Gazdaság sződi területszerzeményei - a váci, a sződi, a vácrátóti, őrszentmiklósi, csomádi és alsógödi határban szerzett területek. A községhatárok zöld, az újabb területszerzemények sárga határszínezéssel jelölve. Térképünk részletesen dokumentálja, hogy az állami gazdaság sződi üzemegysége Vác városának külterületén szerezte meg legfontosabb birtokait. Címfeliratozás a jobb felső sarokban, a térképlapon felül apró szakadások, a bal alsó sarokban apró javítás, a jobb alsó sarokban apró hiány. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Maglód község helyesbített átnézeti vázlata. Mértéke: 1:10 000. Helyszínelte: Mikus Ferenc, rajzolta: Szebeny Miklósné. (1960) [Budapest], 1961. [ny. n.] Stencilezett térkép, mérete: 875x925 mm egy 900x1005 méretű térképlapon. Térképünkön a Budapesti keleti szomszédságában levő, dombvidéki Maglód község határait és dűlőit tanulmányozhatjuk. Az 1960 körül 5000 körüli lélekszámmal bíró agglomerációs település határai térképünk tanúsága szerint semmit nem változtak, déli határán ugyanúgy az 1882-ben megnyitott Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal, északi határán az 1910-ben létesült 31-es főút húzódik. A fővárosból a vidéki nyugalomba költöző tömegekkel a ma már várossá nyilvánított település 12000 főnél is többet számlál, a város belterülete azóta lényegesen sűrűbben lakott. Térképünk közepét Maglód üresen hagyott belsősége (belterülete) foglalja, el tőle az óramutató járása szerint a péceli, mendei, gyömrői, üllői, ecseri és budapesti határba eső dűlők, művelési egységek szerinti számkódolással. Domborzati részek ugyan nem szerepelnek térképünkön, de vízrajzi és közlekedésföldrajzi részletek igen: az árkok, patakok és utak nyomvonala feltüntetve. Címfelirat a jobb alsó sarokban, fontos megjegyzéssel: ,,Az 1961. évi földrendezési változások átvezetve. 1961. nov. 14." Földrendezési változásokon ugyanakkor nem magánbirtokokat kell érteni, a dűlőkön a budapesti zöldségpiacra termelő TSZ-ek és állami gazdaságok osztoztak, zöldmezős ipari beruházások, szolgáltatóipari létesítmények és autópályák ekkoriban még nem háborítják a vidék nyugalmát. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság péceli üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül]. [ny. n.] Stencilezett térkép, mérete: 920x1125 mm egy 1000x1260 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: a vecsési területen fekvő péceli üzemegység területét térképezi fel, és mutatja be a teljes állami gazdaság szerteágazó tevékenységeiből a péceli terület dombos-erdős jellege miatt elsősorban erdő- és vadgazdálkodásra, lótenyésztésre és méhészetre korlátozódó tevékenységeit. Gazdasági, átnézeti térképünk elsősorban a számkódolt művelési egységek feltüntetése iránt érdeklődik; értelemszerűen üresen hagyja a környező községek belterületeit, Pécel, Isaszeg, Tápiósáp (Sülysáp), Gyömrő, Maglód csak határaikkal szerepelnek, és a domborzati formákra is legfeljebb áttételesen következtethetünk (a terület árkainak és vízfolyásainak, patakjainak alapján), a növénytakaró és a művelési ágak jellege is a névanyagból következik (Hársas, Téli zöldes, Szilvásvölgy, Felsőkőtábla, Budapesti Állami Erdőgazdaság), ám az bizonyos, hogy a terület úthálózata jól dokumentált. Térképünkön felül, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság kéripusztai üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 1240x840 mm egy 1240x845 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti, vecsési és Galga-menti területeket is beolvasztottak. Térképünkön az így kibővített Alagi Állami Gazdaság északkeleti területei - az őrbottyáni, vácegresi, váckisújfalui, galgagyörki és püspökszilágyi határban szerzett birtokok. Vízrajzi részleteket is tartalmazó térképünk elsődleges információja az állami gazdaság (meglehetősen szétszórt területein fekvő) dűlőinek és erdőinek adatolása. A térség közúti és vasúti hálózata szintén jól dokumentált. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon felül, illetve alul apró szakadások, a jobb felső sarokban kisebb hiány. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236585.jpg)
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság vecsési üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Stencilezett térkép, kézi kiegészítésekkel. Mérete: 1250x925 mm egy 1280x1000 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: az elsősorban zöldségtermeléssel foglalkozó vecsési üzemegységének területét mutatja be. A sok területből mozaikosan összeálló vecsési üzemegység területei Vecsés déli és nyugati határában feküdtek, északon mélyen benyúltak a ferihegyi területre, valamint Rákoskert mocsaras és Rákoshegy erdős területeibe. Az Alagi Állami Gazdaság térképünk tanúsága szerint tehát birtokolt némi területet Budapest területén is, bár területe elsősorban Budapest legkeletibb határvonala mentén húzódott. Kézzel színkódolt térképünkön az állami gazdaság törzsterülete zöld, új szerzeményei sárga színnel jelezve, a községhatárok és utak kiemelve. Térképünk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235413.jpg)
![[Térkép] Vecsés község és külterületének átnézeti vázlata. Stencilezett térkép (1957) Budapest, 1957. [ny. n.] Stencilezett térképmásolatok, mérete 660x750 mm egy 750x865 mm méretű térképlapon (2 példány). 1957. VIII. 6-i dátumozású térképünk a Pest vegyei Vecsés község külterületeit, dűlőfelosztását ábrázolja. Ebben az időben a vecsési termelőszövetkezetek még önállóan gazdálkodtak, az évtized végén olvadtak be Pest megye meghatározó jelentőségű mezőgazdasági vállalatába, az Alagi Állami Gazdaságba. Térképünkön a döntően zöldség- ás gyümölcstermesztésre szakosodott dűlők kiosztása, a halvány feliratozás egyes helyeken mutatja a termelési ágakat (káposzta, szőlő). Térképünk közepén Vecsés belterülete foglalja el, ennek utcahálózata iránt mezőgazdasági térképünk nem érdeklődik, ám dokumentumunkon Vecsés kül- és belterülete nem sokban tér el mai határaitól, a főutak közül térképünkön jól kivehető a Vecsés belterületének északi határán enyhén megtört ívben Szolnoknak tartó 4-es főút, a belterület déli határán az igen közeli Gyál határa (Térképünk Halomegyháza néven tünteti fel Gyál északi részét). Térképünk keleti határát, nagyjából a mai M0-s autópálya mentén Üllő határa található, fontos vízrajzi részletet árul el a Gyáli-csatorna kanyargó folyása. A vecsési határ északi részén elterülő dűlők helyén ma már nincsen mezőgazdasági terület, ez a tájék a Ferihegyi repülőtér 2. kifutópályájának ad helyet. Északabbra az ecseri határ (Ecser belterülete ma is jócskán távolabb esik), illetve Budapest XVII. és XVIII. kerületének határa. Dokumentumunk másolat, melyen a lényegi adatot jelentő dűlőfelosztás, egyes utak, árkok és vízfolyások jól kivehetőek, ám a feliratozás és a készítők hitelesítő aláírása elhalványodott. Jó állapotú térképlapok (2 db).](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235431.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236582.jpg)
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság alagi üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 945x1050 mm egy 975x1240 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a kibővített Alagi Állami Gazdaság magterületeit ábrázolja, a Dunakeszi, Fót és Budapest határain fekvő területeket. A községek piros, a gazdaság területei zöld határszínezéssel. Térképünk vízrajzi részleteket is tartalmaz, valamint a térség úthálózata is tanulmányozható, a települések belterülete azonban ábrázolás nélkül marad. Az állami gazdaság legtöbb parcellája számkódolt, egyes esetekben feliratozott, mely a művelési ágra utal (Lósport vállalat). Az állami gazdaság birtokai közé beékelődnek a Honvédelmi Minisztérium, illetve az állami gyermekvédelem területei is (Fóti Gyermekváros). Címfeliratozás a jobb felső sarokban, a térképlapon felül és felül apró szakadások. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236583.jpg)
![[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235433.jpg)
![[Térkép] Soltvadkert (Bács-Kiskun megye, kiskőrösi járás) II. jelű lakóterületének részletes rendezési terve. Mérték: 1:1000. Fésűs-Kajáti-Gedey-Sági-Papp T-2. számú terve, a készítők hitelesítő aláírásával (1963) [Kecskemét], 1963. [ny. n.] Egyszínnyomású térkép, kézi kiegészítésekkel. Mérete: 875x1065 mm egy 900x1120 mm méretű térképlapon. A Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda geodéziai csoportja által tervezett térkép a Soltvadkert nyugati végein parcellázott háztelkek rendezési terve. A meglepően egységes városképű lakónegyedek uralkodó háztípusa a sátortetős, szimmetrikus homlokzatú, utcafrontján két ablakkal büszkélkedő, négyzetes alaprajzú földszintes épület, az úgynevezett Kádár-kocka, az a háztípus, melyet az 1950-es évektől ajánlottak a vidéki építkezők figyelmébe, és amelyből a vidéki Magyarországon az 1960-as évekre már több százezer készült el. A Kádár-kocka elszigetelt épület, azaz minden oldalról telek veszi körül, és többnyire összkomfortos kivitelében meglepően jelentős előre lépésnek számított a korban, és figyelembe véve, hogy a rendezési tervünk tekintélyes konyhakerti telket is biztosított a házakhoz, élhető vidéki környezetet teremtett lakóinak. A lakónegyed ma is hasonló utcabeosztással és építészeti örökséggel bír, takaros lakónegyednek számít ma is. A délnyugati vasúti sínektől a keleti Bem József utcáig, és északon a Kossuth Lajos utcáig terjedő negyed ma is csendes vidék, a tervrajzunkon is feltűnő, ekkoriban telepített védőerdő, illetve az alkalmatlan, alacsony komfortfokozatú házak elbontása következtében. A negyed névanyagában egyetlen változás esett: Lenin körútnak nevezett főutcáját a rendszerváltás után Mátyás király útra nevezték át. Címfeliratozás a jobb felső sarokban, jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a tervezői aláírások a jobb sarokban. Néhány kézi kiegészítéssel. Felül, középen kisebb szakadás, illetve javítás, a térkép szélein apró gyűrődések. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235434.jpg)
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság sződi üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1: 10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 945x1050 mm egy 975x1240 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünkön a kibővített Alagi Állami Gazdaság sződi területszerzeményei - a váci, a sződi, a vácrátóti, őrszentmiklósi, csomádi és alsógödi határban szerzett területek. A községhatárok zöld, az újabb területszerzemények sárga határszínezéssel jelölve. Térképünk részletesen dokumentálja, hogy az állami gazdaság sződi üzemegysége Vác városának külterületén szerezte meg legfontosabb birtokait. Címfeliratozás a jobb felső sarokban, a térképlapon felül apró szakadások, a bal alsó sarokban apró javítás, a jobb alsó sarokban apró hiány. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236584.jpg)
![[Térkép] Maglód község helyesbített átnézeti vázlata. Mértéke: 1:10 000. Helyszínelte: Mikus Ferenc, rajzolta: Szebeny Miklósné. (1960) [Budapest], 1961. [ny. n.] Stencilezett térkép, mérete: 875x925 mm egy 900x1005 méretű térképlapon. Térképünkön a Budapesti keleti szomszédságában levő, dombvidéki Maglód község határait és dűlőit tanulmányozhatjuk. Az 1960 körül 5000 körüli lélekszámmal bíró agglomerációs település határai térképünk tanúsága szerint semmit nem változtak, déli határán ugyanúgy az 1882-ben megnyitott Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal, északi határán az 1910-ben létesült 31-es főút húzódik. A fővárosból a vidéki nyugalomba költöző tömegekkel a ma már várossá nyilvánított település 12000 főnél is többet számlál, a város belterülete azóta lényegesen sűrűbben lakott. Térképünk közepét Maglód üresen hagyott belsősége (belterülete) foglalja, el tőle az óramutató járása szerint a péceli, mendei, gyömrői, üllői, ecseri és budapesti határba eső dűlők, művelési egységek szerinti számkódolással. Domborzati részek ugyan nem szerepelnek térképünkön, de vízrajzi és közlekedésföldrajzi részletek igen: az árkok, patakok és utak nyomvonala feltüntetve. Címfelirat a jobb alsó sarokban, fontos megjegyzéssel: ,,Az 1961. évi földrendezési változások átvezetve. 1961. nov. 14." Földrendezési változásokon ugyanakkor nem magánbirtokokat kell érteni, a dűlőkön a budapesti zöldségpiacra termelő TSZ-ek és állami gazdaságok osztoztak, zöldmezős ipari beruházások, szolgáltatóipari létesítmények és autópályák ekkoriban még nem háborítják a vidék nyugalmát. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235411.jpg)
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság péceli üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül]. [ny. n.] Stencilezett térkép, mérete: 920x1125 mm egy 1000x1260 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: a vecsési területen fekvő péceli üzemegység területét térképezi fel, és mutatja be a teljes állami gazdaság szerteágazó tevékenységeiből a péceli terület dombos-erdős jellege miatt elsősorban erdő- és vadgazdálkodásra, lótenyésztésre és méhészetre korlátozódó tevékenységeit. Gazdasági, átnézeti térképünk elsősorban a számkódolt művelési egységek feltüntetése iránt érdeklődik; értelemszerűen üresen hagyja a környező községek belterületeit, Pécel, Isaszeg, Tápiósáp (Sülysáp), Gyömrő, Maglód csak határaikkal szerepelnek, és a domborzati formákra is legfeljebb áttételesen következtethetünk (a terület árkainak és vízfolyásainak, patakjainak alapján), a növénytakaró és a művelési ágak jellege is a névanyagból következik (Hársas, Téli zöldes, Szilvásvölgy, Felsőkőtábla, Budapesti Állami Erdőgazdaság), ám az bizonyos, hogy a terület úthálózata jól dokumentált. Térképünkön felül, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235412.jpg)
