[Folyóirat] ,,A kozmosz új utasa: Nyikolajev űrpilóta. Első üzenet a Vosztok-3 fedélzetéről. 88,5 perc alatt a Föld körül" Az Esti hírlap politikai napilap lapszáma a harmadik szovjet űrrepülésről. (VII. évfolyam, 188. szám, 1962. augusztus 11.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket rendre szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést. Illusztrált lapszámunk első oldalán a Vosztok-3. fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnagy 1962. augusztus 11-én megkezdett utazásának részletei, illetve az utazás méltatása szovjet és nyugati szemszögből. Az utazás maga 1962. augusztus 15-én ért véget, 65 teljes fordulat után, sikeres landolással, hosszát pedig az magyarázza, hogy ezúttal az űrhajósok életfunkcióinak vizsgálaténak naplózása állt a küldetés középpontjában. Gagarin és Tyitov előző évi repüléseivel szemben a Vosztok-3 útja már csak egyetlen oldalnyi ismertetést kap lapszámunkban, a további oldalakon színházi és sporthírek, továbbá rövidebb riportok hazai, az űrutazáshoz érintőlegesen sem kapcsolódó térmákban. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,700 000 kilométer a világűrben. A Hold-utazás nyitánya. Hétfőn délelőtt sikeresen földet ért Tyitov őrnagy. 25 óra 18 perc a kozmoszban". Az Esti hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (VI. évfolyam, 185. szám, 1961. augusztus 8.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón. Az űrutazás teljesítette a legtöbb célkitűzést. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, és 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések nyomán Tyitov őrnagy küldetés közbeni nyilatkozataiból válogat, ismerteti a keringés menetét, és közli Hruscsov első titkár és Gagarin első űrrepülő üdvözleteit, biztosítja az olvasót a szocialista társadalmi rendszer leghaladottabb rendszeri mivoltáról, illetve idézi az éppen Moszkvában tartózkodó Kádár János első titkár személyes véleményét. Továbbá geofizikusok, pesti munkások nyilatkozatai. Lapszámunk egy oldalán sporthírek. Jó állapotú lap.
[Folyóirat] ,,A Vosztok-2 a világűrben. Vasárnap reggel hét óra óta kering a Föld körül Tyitov őrnagy állandó kapcsolatban a Földdel. Az űrhajó kézi berendezéssel is kormányozható" A Hétfői Hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (1961. augusztus 6.) Budapest, 1961. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülés, Jurij Gagarin útja a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, melynek során másfél óra alatt teljes fordulatot hajtott végre a föld körül. (1961. április 12.) Lapszámunk a következő nagy lépésről, German Tyitov őrnagy űrutazásáról számol be a Vosztok-2 űrhajó fedélzetén, a legnagyobb elragadtatás hangján. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, melynek során az űrhajó 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk előzőleg elkészült, illetve előre elkészített, diadalittas nyilatkozatokat közöl a valóban jelentős eseményről, magasztalja a szovjet tudományt, illetve Nyikita Szergejevics Hruscsov első titkárt. A még le sem zárult űrutazás napján megjelent lapszám csaknem egésze az űrutazás részleteivel, illetve sajtóvisszhangjával foglalkozik. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Két óra a világűrben. A Szovjetunió békeszózata a világhoz". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma az első emberi űrutazás, Jurij Gagarin szovjet őrnagy űrutazása alkalmából. (VI. évfolyam, 86. szám, 1961. április 13.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Szövegközti felvételekkel illusztrált lapszámunk csaknem egészét Jurij Gagarin 1961. április 12-én végrehajtott űrutazásának szenteli. A tervezett űrutazás Föld körüli keringés volt, a szovjet űrhajó Bajkonurban szállt fel, átrepült a Szovjetunió felett, Kamcsatkánál elhagyta a területet, a Csendes-Óceánt déli irányban szelte át, majd Dél-Amerika legdélebbi részei után átszelte az Atlanti-óceánt is, végül Afrika és Arábia területei felett átszállva elérte a Szovjetuniót. A szovjet rádió a másfél órás út vége felé tette közhírré az eseményt. Lapszámunkban Gagarin rádióüzeneteinek átirata, politikai üzenetek és első titkári üdvözletek a Szovjetunióból, a keleti blokk országaiból, valamint a jelentős esemény hazai társadalmi és tudományos visszhangja a fékezhetetlen öröm, büszkeség és kíváncsiság jegyében. Az utolsó oldalon sporthírek, rádióhírek és beszámoló az Eichmann-perről. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] "Armstrong és Aldrin holdraszállása és a holdséta után Újra együtt a holdkomp és az űrhajó. Az Apollo-11 úton a Föld felé". A Népszabadság lapszáma az Apollo-11 visszaútjáról. (XXVII. évfolyam, 168. szám, 1969. július 22.) Budapest, 1969. Szikra Lapnyomda. 9 + [7] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan vezérlési, kommunikációs, tudományos és egészségügyi kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrprogram döntő része 1967-1969 között zajlott, melynek során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Az Apollo-11 űrhajó 1969. július 16-án startolt Floridából, és több napnyi utazás, majd Hold körüli pályára állás után az anyaűrhajóról leválasztott holdkomp 1969. július 20-án, a vasárnap esti órákban érte el a Hold felszínét. Lapszámunk a magyar sajtóban szokatlan alapossággal ismerteti a holdkompban tartózkodó két amerikai űrhajós, Neil Armstrong és Buzz Aldrin holdra szállását, két órán át tartó holdsétáját, a tetteiket rögzítő, hordozható televíziós kamera pozicionálását, a holdjárás óvatosságát, az anyaggyűjtés körültekintő mivoltát, az űrkutatás hősi halottainak emlékét megörökítő emlékplakett, a békefelirat és az amerikai zászló elhelyezését, majd a holdkompba való visszaszállás, az űrruhák fertőtlenítésének részleteit. A beszámoló megörökíti a holdkomp felszállás technikai részleteit is, 18:54-es startjáról az anyaűrhajóba való dokkolás műveletéig (22:35). Lapszámunk röviden ismerteti a további, lapzárta utáni műveleteket is, feltehetően a reggeli órákban indul vissza az űrhajó, és vélhetően csütörtökön, július 24-én ér vissza a Földre. A képekkel kísért beszámoló után a Hold-expedíció eredményeit a szovjet űrkutatás kontextusába emelő véleménycikk, alatta az amerikai Hold-expedícióval egy időben a helyszínen járó, távirányítású, legénység nélküli automata szovjet holdszonda, a Luna-15 eredményeinek kivonatos ismertetése. A további oldalon rövid sajtószemle az Apollo-11 nemzetközi visszhangjáról, meglepően korrekt szovjet köszönetnyilvánítással és elismeréssel, melyet a támadó jellegű londoni sajtóvisszhang ellenpontoz. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A szovjet űrrepülés hősi halottja Vlagyimir Komarov. Leszállás közben életét vesztette a Szojuz 1. űrpilótája. Az új típusú űrhajó végrehajtotta tudományos feladatait". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a nemzetközi űrrepülés első emberéletet követő tragédiájáról. (XXV. évfolyam, 96. szám, 1967. április 25.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. 2 + [2] p. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program elsősorban ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A nagyívű űrrandevú-tervekből azonban semmit nem közölt a szovjet vezetés az időközben bekövetkezett tragédia miatt. A felmerülő repülési problémák miatt a Szojuz-1-et visszatérésre szólították fel, a Szojuz-2 kilövését pedig teljes titoktartás mellett lefújták. A keringés 18. körében Komarov a Szojuz-1 fedélzetén belépett a légkörbe, Afrika felett megkezdte fékezését, ám a fékezést lassító ernyők nem nyíltak ki, így a tervezett lassítás helyett a Szojuz-1 teljes erővel csapódott be az Urál közeli Orenburg határában. Ez volt az űrrepülés történetének első halálesete, megtörténtét nem tudták, és feltehetően nem is kívánták eltitkolni. Illusztrált lapszámunk vezető helyen számol be a tragédiáról, körülményeiről, és közli a gyásztáviratokat és a nekrológot. Vlagyimir Komarov földi maradványait katonai tiszteletadás mellett a moszkvai Vörös téren, a Kreml falában helyezték örök nyugalomra. Lapszámunk további részében részletek a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-beli tanácskozásáról. Jó állapotú lap, középen apró szakadásnyommal.
[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Gavarit Szojuz Ogyin! Új típusú szovjet űrhajó kering a Föld körül". A Hétfői Hírek politikai hetilap lapszáma a Szojuz-1 űrhajó küldetéséről, a kilencedik szovjet űrrepülésről. (XI. évfolyam, 17. szám, 1967. április 24.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A küldetés első napján keletkezett lapszámunk a szovjet tervekből semmit nem közöl, minthogy a tervek szigorúan titkosak voltak, a szovjet űrprogramnak mindig csak ténylegesen és sikeresen megvalósult pontjairól számoltak be. Lapszámunk egyelőre tehát - valós információk híján - csupán annyit közöl, hogy a Szojuz-1 új típusú űrhajó, és egy személy, a veterán Vlagyimir Komarov tartózkodik benne. Az űrhajós fényképén kívül előzetes nyilatkozatát, valamint jóllétéről és a szovjet vezetés iránti hálájáról tanúskodó űrbeli üzeneteit olvashatjuk a lapban, valamint a Szojuz-1 aznapi tetteiről olvasható rövid beszámoló, az űrprogram általános, de részletekbe nem menő méltatása mellett. Lapszámunk további 6 oldalán szokásos belföldi és külföldi hírek. Jó állapotú lapszám.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] ,,A kozmosz új utasa: Nyikolajev űrpilóta. Első üzenet a Vosztok-3 fedélzetéről. 88,5 perc alatt a Föld körül" Az Esti hírlap politikai napilap lapszáma a harmadik szovjet űrrepülésről. (VII. évfolyam, 188. szám, 1962. augusztus 11.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket rendre szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést. Illusztrált lapszámunk első oldalán a Vosztok-3. fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnagy 1962. augusztus 11-én megkezdett utazásának részletei, illetve az utazás méltatása szovjet és nyugati szemszögből. Az utazás maga 1962. augusztus 15-én ért véget, 65 teljes fordulat után, sikeres landolással, hosszát pedig az magyarázza, hogy ezúttal az űrhajósok életfunkcióinak vizsgálaténak naplózása állt a küldetés középpontjában. Gagarin és Tyitov előző évi repüléseivel szemben a Vosztok-3 útja már csak egyetlen oldalnyi ismertetést kap lapszámunkban, a további oldalakon színházi és sporthírek, továbbá rövidebb riportok hazai, az űrutazáshoz érintőlegesen sem kapcsolódó térmákban. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238680.jpg)
![[Folyóirat] ,,700 000 kilométer a világűrben. A Hold-utazás nyitánya. Hétfőn délelőtt sikeresen földet ért Tyitov őrnagy. 25 óra 18 perc a kozmoszban". Az Esti hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (VI. évfolyam, 185. szám, 1961. augusztus 8.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón. Az űrutazás teljesítette a legtöbb célkitűzést. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, és 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések nyomán Tyitov őrnagy küldetés közbeni nyilatkozataiból válogat, ismerteti a keringés menetét, és közli Hruscsov első titkár és Gagarin első űrrepülő üdvözleteit, biztosítja az olvasót a szocialista társadalmi rendszer leghaladottabb rendszeri mivoltáról, illetve idézi az éppen Moszkvában tartózkodó Kádár János első titkár személyes véleményét. Továbbá geofizikusok, pesti munkások nyilatkozatai. Lapszámunk egy oldalán sporthírek. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238676.jpg)
![[Folyóirat] ,,A Vosztok-2 a világűrben. Vasárnap reggel hét óra óta kering a Föld körül Tyitov őrnagy állandó kapcsolatban a Földdel. Az űrhajó kézi berendezéssel is kormányozható" A Hétfői Hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (1961. augusztus 6.) Budapest, 1961. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülés, Jurij Gagarin útja a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, melynek során másfél óra alatt teljes fordulatot hajtott végre a föld körül. (1961. április 12.) Lapszámunk a következő nagy lépésről, German Tyitov őrnagy űrutazásáról számol be a Vosztok-2 űrhajó fedélzetén, a legnagyobb elragadtatás hangján. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, melynek során az űrhajó 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk előzőleg elkészült, illetve előre elkészített, diadalittas nyilatkozatokat közöl a valóban jelentős eseményről, magasztalja a szovjet tudományt, illetve Nyikita Szergejevics Hruscsov első titkárt. A még le sem zárult űrutazás napján megjelent lapszám csaknem egésze az űrutazás részleteivel, illetve sajtóvisszhangjával foglalkozik. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238673.jpg)
![[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238669.jpg)
![[Folyóirat] ,,Két óra a világűrben. A Szovjetunió békeszózata a világhoz". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma az első emberi űrutazás, Jurij Gagarin szovjet őrnagy űrutazása alkalmából. (VI. évfolyam, 86. szám, 1961. április 13.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Szövegközti felvételekkel illusztrált lapszámunk csaknem egészét Jurij Gagarin 1961. április 12-én végrehajtott űrutazásának szenteli. A tervezett űrutazás Föld körüli keringés volt, a szovjet űrhajó Bajkonurban szállt fel, átrepült a Szovjetunió felett, Kamcsatkánál elhagyta a területet, a Csendes-Óceánt déli irányban szelte át, majd Dél-Amerika legdélebbi részei után átszelte az Atlanti-óceánt is, végül Afrika és Arábia területei felett átszállva elérte a Szovjetuniót. A szovjet rádió a másfél órás út vége felé tette közhírré az eseményt. Lapszámunkban Gagarin rádióüzeneteinek átirata, politikai üzenetek és első titkári üdvözletek a Szovjetunióból, a keleti blokk országaiból, valamint a jelentős esemény hazai társadalmi és tudományos visszhangja a fékezhetetlen öröm, büszkeség és kíváncsiság jegyében. Az utolsó oldalon sporthírek, rádióhírek és beszámoló az Eichmann-perről. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238668.jpg)
![[Folyóirat] "Armstrong és Aldrin holdraszállása és a holdséta után Újra együtt a holdkomp és az űrhajó. Az Apollo-11 úton a Föld felé". A Népszabadság lapszáma az Apollo-11 visszaútjáról. (XXVII. évfolyam, 168. szám, 1969. július 22.) Budapest, 1969. Szikra Lapnyomda. 9 + [7] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan vezérlési, kommunikációs, tudományos és egészségügyi kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrprogram döntő része 1967-1969 között zajlott, melynek során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Az Apollo-11 űrhajó 1969. július 16-án startolt Floridából, és több napnyi utazás, majd Hold körüli pályára állás után az anyaűrhajóról leválasztott holdkomp 1969. július 20-án, a vasárnap esti órákban érte el a Hold felszínét. Lapszámunk a magyar sajtóban szokatlan alapossággal ismerteti a holdkompban tartózkodó két amerikai űrhajós, Neil Armstrong és Buzz Aldrin holdra szállását, két órán át tartó holdsétáját, a tetteiket rögzítő, hordozható televíziós kamera pozicionálását, a holdjárás óvatosságát, az anyaggyűjtés körültekintő mivoltát, az űrkutatás hősi halottainak emlékét megörökítő emlékplakett, a békefelirat és az amerikai zászló elhelyezését, majd a holdkompba való visszaszállás, az űrruhák fertőtlenítésének részleteit. A beszámoló megörökíti a holdkomp felszállás technikai részleteit is, 18:54-es startjáról az anyaűrhajóba való dokkolás műveletéig (22:35). Lapszámunk röviden ismerteti a további, lapzárta utáni műveleteket is, feltehetően a reggeli órákban indul vissza az űrhajó, és vélhetően csütörtökön, július 24-én ér vissza a Földre. A képekkel kísért beszámoló után a Hold-expedíció eredményeit a szovjet űrkutatás kontextusába emelő véleménycikk, alatta az amerikai Hold-expedícióval egy időben a helyszínen járó, távirányítású, legénység nélküli automata szovjet holdszonda, a Luna-15 eredményeinek kivonatos ismertetése. A további oldalon rövid sajtószemle az Apollo-11 nemzetközi visszhangjáról, meglepően korrekt szovjet köszönetnyilvánítással és elismeréssel, melyet a támadó jellegű londoni sajtóvisszhang ellenpontoz. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240015.jpg)
![[Folyóirat] ,,A szovjet űrrepülés hősi halottja Vlagyimir Komarov. Leszállás közben életét vesztette a Szojuz 1. űrpilótája. Az új típusú űrhajó végrehajtotta tudományos feladatait". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a nemzetközi űrrepülés első emberéletet követő tragédiájáról. (XXV. évfolyam, 96. szám, 1967. április 25.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. 2 + [2] p. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program elsősorban ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A nagyívű űrrandevú-tervekből azonban semmit nem közölt a szovjet vezetés az időközben bekövetkezett tragédia miatt. A felmerülő repülési problémák miatt a Szojuz-1-et visszatérésre szólították fel, a Szojuz-2 kilövését pedig teljes titoktartás mellett lefújták. A keringés 18. körében Komarov a Szojuz-1 fedélzetén belépett a légkörbe, Afrika felett megkezdte fékezését, ám a fékezést lassító ernyők nem nyíltak ki, így a tervezett lassítás helyett a Szojuz-1 teljes erővel csapódott be az Urál közeli Orenburg határában. Ez volt az űrrepülés történetének első halálesete, megtörténtét nem tudták, és feltehetően nem is kívánták eltitkolni. Illusztrált lapszámunk vezető helyen számol be a tragédiáról, körülményeiről, és közli a gyásztáviratokat és a nekrológot. Vlagyimir Komarov földi maradványait katonai tiszteletadás mellett a moszkvai Vörös téren, a Kreml falában helyezték örök nyugalomra. Lapszámunk további részében részletek a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-beli tanácskozásáról. Jó állapotú lap, középen apró szakadásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240009.jpg)
![[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240010.jpg)
![[Folyóirat] ,,Gavarit Szojuz Ogyin! Új típusú szovjet űrhajó kering a Föld körül". A Hétfői Hírek politikai hetilap lapszáma a Szojuz-1 űrhajó küldetéséről, a kilencedik szovjet űrrepülésről. (XI. évfolyam, 17. szám, 1967. április 24.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A küldetés első napján keletkezett lapszámunk a szovjet tervekből semmit nem közöl, minthogy a tervek szigorúan titkosak voltak, a szovjet űrprogramnak mindig csak ténylegesen és sikeresen megvalósult pontjairól számoltak be. Lapszámunk egyelőre tehát - valós információk híján - csupán annyit közöl, hogy a Szojuz-1 új típusú űrhajó, és egy személy, a veterán Vlagyimir Komarov tartózkodik benne. Az űrhajós fényképén kívül előzetes nyilatkozatát, valamint jóllétéről és a szovjet vezetés iránti hálájáról tanúskodó űrbeli üzeneteit olvashatjuk a lapban, valamint a Szojuz-1 aznapi tetteiről olvasható rövid beszámoló, az űrprogram általános, de részletekbe nem menő méltatása mellett. Lapszámunk további 6 oldalán szokásos belföldi és külföldi hírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240008.jpg)
