https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Sold
3 000 HUF
1
[Folyóirat] ,,1969. július 20., 21 óra 17 perc: Ember a Holdon! Első jelentések a Nyugalom Tengeréből". A Hétfői Hírek lapszáma az Apollo-11 Holdra szállási programjáról. (XIII. évfolyam, 30. szám, 1969. július 21.) Budapest, 1969. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan vezérlési, kommunikációs, tudományos és egészségügyi kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrprogram döntő része 1967-1969 között zajlott, melynek során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Az Apollo-11 űrhajó 1969. július 16-án startolt Floridából, és több napnyi utazás, majd Hold körüli pályára állás után 1969. július 20-án az anyaűrhajóról leválasztották a holdkompot (18:47), majd az holdkomp hosszas fékezési és ereszkedési manőverek után elérte a Hold felszínét (21:17). Lapszámunk a magyar sajtóban szokatlan terjedelemben számol be a Sas holdkomp leszállási manővereiről, majd infografikával kísérve ismerteti az elkövetkező órák és napok várható menetrendjét. Neil Armstrong és Buzz Aldrin űrhajósok holdsétájára és tudományos vizsgálódásaira 1969. július 21-én a reggeli órákban került sor, lapzárta után, így azt lapszámunknak nem volt módjában közölni. Lapszámunk különös fricskaként közli a szovjet Hold-program részeként a helyszínen tartózkodó távvezérelt, legénység nélküli szovjet holdszonda, a Luna-15 expedíciójának eredményeit is. A lap további részében a vietnami katonai agresszió elítélése. Házgyári és kulturális hírek, rövid beszélgetés az ukrán SZSZK táncművészeivel. Jó állapotú lapszám.
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] ,,1969. július 20., 21 óra 17 perc: Ember a Holdon! Első jelentések a Nyugalom Tengeréből". A Hétfői Hírek lapszáma az Apollo-11 Holdra szállási programjáról. (XIII. évfolyam, 30. szám, 1969. július 21.) Budapest, 1969. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan vezérlési, kommunikációs, tudományos és egészségügyi kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrprogram döntő része 1967-1969 között zajlott, melynek során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Az Apollo-11 űrhajó 1969. július 16-án startolt Floridából, és több napnyi utazás, majd Hold körüli pályára állás után 1969. július 20-án az anyaűrhajóról leválasztották a holdkompot (18:47), majd az holdkomp hosszas fékezési és ereszkedési manőverek után elérte a Hold felszínét (21:17). Lapszámunk a magyar sajtóban szokatlan terjedelemben számol be a Sas holdkomp leszállási manővereiről, majd infografikával kísérve ismerteti az elkövetkező órák és napok várható menetrendjét. Neil Armstrong és Buzz Aldrin űrhajósok holdsétájára és tudományos vizsgálódásaira 1969. július 21-én a reggeli órákban került sor, lapzárta után, így azt lapszámunknak nem volt módjában közölni. Lapszámunk különös fricskaként közli a szovjet Hold-program részeként a helyszínen tartózkodó távvezérelt, legénység nélküli szovjet holdszonda, a Luna-15 expedíciójának eredményeit is. A lap további részében a vietnami katonai agresszió elítélése. Házgyári és kulturális hírek, rövid beszélgetés az ukrán SZSZK táncművészeivel. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240013.jpg)
