https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Available for bidding
3 000 HUF
7,89 EUR, 8,57 USD
0
3 000 HUF
[Folyóirat] ,,A szovjet űrrepülés hősi halottja Vlagyimir Komarov. Leszállás közben életét vesztette a Szojuz 1. űrpilótája. Az új típusú űrhajó végrehajtotta tudományos feladatait". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a nemzetközi űrrepülés első emberéletet követő tragédiájáról. (XXV. évfolyam, 96. szám, 1967. április 25.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. 2 + [2] p. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program elsősorban ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A nagyívű űrrandevú-tervekből azonban semmit nem közölt a szovjet vezetés az időközben bekövetkezett tragédia miatt. A felmerülő repülési problémák miatt a Szojuz-1-et visszatérésre szólították fel, a Szojuz-2 kilövését pedig teljes titoktartás mellett lefújták. A keringés 18. körében Komarov a Szojuz-1 fedélzetén belépett a légkörbe, Afrika felett megkezdte fékezését, ám a fékezést lassító ernyők nem nyíltak ki, így a tervezett lassítás helyett a Szojuz-1 teljes erővel csapódott be az Urál közeli Orenburg határában. Ez volt az űrrepülés történetének első halálesete, megtörténtét nem tudták, és feltehetően nem is kívánták eltitkolni. Illusztrált lapszámunk vezető helyen számol be a tragédiáról, körülményeiről, és közli a gyásztáviratokat és a nekrológot. Vlagyimir Komarov földi maradványait katonai tiszteletadás mellett a moszkvai Vörös téren, a Kreml falában helyezték örök nyugalomra. Lapszámunk további részében részletek a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-beli tanácskozásáról. Jó állapotú lap, középen apró szakadásnyommal.
| up to 1.000 HUF | 100 HUF |
| up to 5.000 HUF | 200 HUF |
| up to 10.000 HUF | 500 HUF |
| up to 20.000 HUF | 1.000 HUF |
| up to 50.000 HUF | 2.000 HUF |
| up to 100.000 HUF | 5.000 HUF |
| up to 200.000 HUF | 10.000 HUF |
| up to 500.000 HUF | 20.000 HUF |
| up to 1.000.000 HUF | 50.000 HUF |
| over 1.000.000 HUF | 100.000 HUF |
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] ,,A szovjet űrrepülés hősi halottja Vlagyimir Komarov. Leszállás közben életét vesztette a Szojuz 1. űrpilótája. Az új típusú űrhajó végrehajtotta tudományos feladatait. A Népszabadság politikai napilap lapszáma a nemzetközi űrrepülés első emberéletet követő tragédiájáról. (XXV. évfolyam, 96. szám, 1967. április 25.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. 2 + [2] p. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program elsősorban ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A nagyívű űrrandevú-tervekből azonban semmit nem közölt a szovjet vezetés az időközben bekövetkezett tragédia miatt. A felmerülő repülési problémák miatt a Szojuz-1-et visszatérésre szólították fel, a Szojuz-2 kilövését pedig teljes titoktartás mellett lefújták. A keringés 18. körében Komarov a Szojuz-1 fedélzetén belépett a légkörbe, Afrika felett megkezdte fékezését, ám a fékezést lassító ernyők nem nyíltak ki, így a tervezett lassítás helyett a Szojuz-1 teljes erővel csapódott be az Urál közeli Orenburg határában. Ez volt az űrrepülés történetének első halálesete, megtörténtét nem tudták, és feltehetően nem is kívánták eltitkolni. Illusztrált lapszámunk vezető helyen számol be a tragédiáról, körülményeiről, és közli a gyásztáviratokat és a nekrológot. Vlagyimir Komarov földi maradványait katonai tiszteletadás mellett a moszkvai Vörös téren, a Kreml falában helyezték örök nyugalomra. Lapszámunk további részében részletek a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-beli tanácskozásáról. Jó állapotú lap, középen apró szakadásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240009.jpg)
