Tót-Váradi Kászonyi András: Magyarországból tett velencei utazás. Bárándy Gergely jegyzeteivel. Bárándy Gergely által DEDIKÁLT! Bp., Scolar. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
Dr. Reich Milton Oszkár: Erdély útikönyv. Térképmelléklettel és a szerző fényképfelvételeivel. Bp., 1942, Eggenberger, 232+4 p.+8 t.+2 kihajtható térképvázlattal (Nagyvárad, Kolozsvár.) Második, átdolgozott és bővített kiadás. Átkötött kartonált papírkötés, a címlap és az utolsó lap restaurált.
Endrődi füzetek 2 kötete (2.,3. kötet): Az endrődi asszonyok élete a századfordulótól. Összeáll.: Hornok Lajosné Németh Eszter.; Az endrődi parasztemberek élete a századfordulótól.; Gyomaendrőd, 1992-1993., Honismereti Egyesület Gyomaendrőd. Kiadói papírkötések, volt könyvtári példányok.
dr. Papp Károly: A szlavóniai daruvár hévvizű-fürdő védőterülete. Bp., 1910, M. Kir. földtani Intézet, sérült papírkötés javítással, térkép melléklettel.
Baktay Ervin: A világ tetején. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Nyugati Tibetbe. Száz képpel és két térképpel. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., Lampel. Kiadói aranyozott egészvászon kötés, kopottas állapotban.
E. W. Pfizenmayer: Kelet-Szibíria őslakói.Tudományos utazás a mammut-tetemek és az erdőlakó népek tanulmányozása végett. Átdolgozta és Szibéria általános leírásával kiegészítette: Cholnoky Béla. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Budapest, é.n., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) Könyvkiadóvállalata. Kiadói aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kopott borító, foltos lapokkal.
Pfizenmayer, E[ugen] W[ilhelm]: Kelet-Szibíria ősvilága és ősnépei. Tudományos utazás a mammut-telepek és az erdőlakó népek tanulmányozása végett. Átdolgozta és Szibíria általános leírásával kiegészítette Cholnoky Béla. 83 képpel és 1 térképpel. Budapest, [1930]. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai (Franklin-Társulat ny.) 1 t. (címkép) + 206 p. + 21 t. (kétoldalas) + 1 térkép. Első magyar kiadás. Eugen Wilhelm Pfizenmayer würtemmbergi születésű orosz zoológus és paleontológus. A Szentpétervári Állattani Múzeum megbízásából 1901-ben Kelet-Szibériába utazott, az ott talált mamuttetem tudományos vizsgálatára, illetve a mammut-csontváz Szentpétervárra szállításának intézése ügyében. Kalandos tudományos és úti beszámolójában számos részlet a késő cárkori szibériai élet viszontagságairól, illetve a Léna folyó mentén élő jakut népcsoport etnográfiájáról. Később Tbilisziben dolgozott zoológusként, onnan tért vissza a jakutok közé 1908-ban. A világháború alatt német származása miatt kémkedéssel vádolták, 1917-ben visszaköltözött Németországba. Beszámolója eredeti nyelven 1926-ban jelent meg, ,,Mammutleichen und Urwaldmenschen in Nordost-Sibirien" címmel, később japán, orosz és angol nyelveken jelent meg, magyar kiadása Cholnoky Béla átdolgozásában először 1930-ban jelent meg. Az utolsó oldalon az utazásról készült egész oldalas térkép. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.) Díszesen aranyozott, festett kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Agostini, Alberto M[aria] de: Tíz esztendő a Tűzföldön. Fordította Cholnoky Béla. 100 képpel. Budapest, [1930 körül]. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai (Franklin-Társulat ny.) 209 + [3] p. + 28 t. (kétoldalas). Alberto Maria de Agostino (1883-1960) szalézi szerzetes, olasz misszionárius, felfedező, hegymászó, fényképész és etnográfus. Több évtizedes missziós munkássága Dél-Amerika legdélebbi részeire szólította; a rendkívüli természeti szépségekben gazdag, hó borította és szél tépte hegyvidék számos részét a modern felfedezők közül elsőként járta be. Munkájában 1910-1923 közötti földrajzi és néprajzi megfigyeléseit közli a Tűzföldről, annak vadászó életmódot folytató, sámánisztikus hiedelemvilágú őslakó törzseiről, illetve a lassan modernizálódó vidékről. Az első magyar kiadás 1926-ban jelent meg, példányunk az 1930 körüli 3. kiadásból való. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.) Díszesen aranyozott, festett, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Felfedezők lexikona. Szerkesztette Kéz Andor. Budapest, [1937]. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 162 p. Első kiadás. Kéthasábos szövegoldalakon magyar és külföldi felfedezők életrajzi szócikkeivel. A címoldalon régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám, előbbi a belív néhány oldalán megismétlődik. Néhány oldalon apró foltosság. (Magyar Földrajzi Társaság könyvtára.) Poss.: Láng Gépgyár Rt. Tisztviselői Sportköre. Díszesen aranyozott, kissé foltos kiadói egészvászon kötésben.
Darabanth Auction House
![Stein Aurél (1862-1943): Nagy Sándor nyomában Indiába. Ford.: Halász Gyula. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., [1931], Franklin, 1 t. (címkép)+183 p.+32 (kétoldalas fekete-fehér képtáblák). Két egészoldalas térképpel. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kopott borítóval, foltos lapok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3203451.jpg)
![Pfizenmayer, E[ugen] W[ilhelm]: Kelet-Szibíria ősvilága és ősnépei. Tudományos utazás a mammut-telepek és az erdőlakó népek tanulmányozása végett. Átdolgozta és Szibíria általános leírásával kiegészítette Cholnoky Béla. 83 képpel és 1 térképpel. Budapest, [1930]. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai (Franklin-Társulat ny.) 1 t. (címkép) + 206 p. + 21 t. (kétoldalas) + 1 térkép. Első magyar kiadás. Eugen Wilhelm Pfizenmayer würtemmbergi születésű orosz zoológus és paleontológus. A Szentpétervári Állattani Múzeum megbízásából 1901-ben Kelet-Szibériába utazott, az ott talált mamuttetem tudományos vizsgálatára, illetve a mammut-csontváz Szentpétervárra szállításának intézése ügyében. Kalandos tudományos és úti beszámolójában számos részlet a késő cárkori szibériai élet viszontagságairól, illetve a Léna folyó mentén élő jakut népcsoport etnográfiájáról. Később Tbilisziben dolgozott zoológusként, onnan tért vissza a jakutok közé 1908-ban. A világháború alatt német származása miatt kémkedéssel vádolták, 1917-ben visszaköltözött Németországba. Beszámolója eredeti nyelven 1926-ban jelent meg, ,,Mammutleichen und Urwaldmenschen in Nordost-Sibirien" címmel, később japán, orosz és angol nyelveken jelent meg, magyar kiadása Cholnoky Béla átdolgozásában először 1930-ban jelent meg. Az utolsó oldalon az utazásról készült egész oldalas térkép. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.) Díszesen aranyozott, festett kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3216437.jpg)
![Agostini, Alberto M[aria] de: Tíz esztendő a Tűzföldön. Fordította Cholnoky Béla. 100 képpel. Budapest, [1930 körül]. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai (Franklin-Társulat ny.) 209 + [3] p. + 28 t. (kétoldalas). Alberto Maria de Agostino (1883-1960) szalézi szerzetes, olasz misszionárius, felfedező, hegymászó, fényképész és etnográfus. Több évtizedes missziós munkássága Dél-Amerika legdélebbi részeire szólította; a rendkívüli természeti szépségekben gazdag, hó borította és szél tépte hegyvidék számos részét a modern felfedezők közül elsőként járta be. Munkájában 1910-1923 közötti földrajzi és néprajzi megfigyeléseit közli a Tűzföldről, annak vadászó életmódot folytató, sámánisztikus hiedelemvilágú őslakó törzseiről, illetve a lassan modernizálódó vidékről. Az első magyar kiadás 1926-ban jelent meg, példányunk az 1930 körüli 3. kiadásból való. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.) Díszesen aranyozott, festett, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3216438.jpg)
![Felfedezők lexikona. Szerkesztette Kéz Andor. Budapest, [1937]. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 162 p. Első kiadás. Kéthasábos szövegoldalakon magyar és külföldi felfedezők életrajzi szócikkeivel. A címoldalon régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám, előbbi a belív néhány oldalán megismétlődik. Néhány oldalon apró foltosság. (Magyar Földrajzi Társaság könyvtára.) Poss.: Láng Gépgyár Rt. Tisztviselői Sportköre. Díszesen aranyozott, kissé foltos kiadói egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3216435.jpg)
