https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Sold
4 000 HUF
8
Az utca rendje. A Budapesti M. Kir. Államrendőrség hivatalainak útmutatója. Összeállította: Rezsnyi Aurél. (1937) Budapest, 1937. Nádor Zoltán nyomdája. 492 + [4] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). ,,Az utca rendje" címmel a Magyar Királyi Államrendőrség 1934-től adta ki szaknévsorral, budapesti és környéki utcajegyzékkel kiegészített általános rendészeti utasításait. Ez utóbbi évről évre bővült, kötetünk esetében az új lakbérleti szabályozás és a módosított csendrendelet utasításai tanulmányozhatóak. Rendészeti kiadványunk szabályozza a nyitvatartási órákat üzletek, szórakozóhelyek, zenés lokálok, tánciskolák esetén, előírja a kapuzárási időpontokat, az utána érkezőknek pedig kapupénz fizetését hagyja meg. A kötet eligazítja olvasóit a gyalogos és a járműves közlekedés szabályaiban is. A kétszínnyomású kalendáriumban a katolikus, protestáns és izraelita ünnepnapok. Példányunk belívének egy levele hiányzik. Évkönyvünk két változatban jelent meg, térképpel és térkép nélkül. Példányunk térkép nélküli, ám egykori tulajdonosa elhelyezett benne egy tematikusan kapcsolódó, korábbi évből származó, rendészeti Budapest-térképet. [Térkép] Budapest székesfőváros és környéke. A Rendőrségi zsebkönyv melléklete az 1923. évi helyszínelés és az 1926. évi helyszíni helyesbítés után. Mérték: 1:25,000. (1926) Budapest, 1926. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 770x865 mm egy 810x895 mm méretű térképlapon. Térképünk a tíz kerületre osztott Budapest teljes belterületét, illetve egyes külvárosokat ábrázol, délen Budafok, Albertfalva, Csepel, Pesterzsébet és Kispest és Pestszentlőrinc, északon Békásmegyer, Újpest és Rákospalota és Rákosszentmihály önálló települések határos részeit is beleérve. A Dunán a tervezett Árpád híd és a Petőfi híd (Horthy Miklós híd) vonalvezetésének még nincs nyoma. Budán még csupán egy közterület viseli a kormányzó nevét, a közlekedési ütőérnek számító Horthy Miklós út (Bartók Béla út), mely 1920-tól viseli a nevet, a Villányi út, a Fehérvári út és a Horthy Miklós út körtért alkotó csomópontja csak 1929-tól kapja meg a kormányzó nevét. Rendőrségi térképünkön víz- és domborzati elemek, közlekedési részletek, rendőrőrsi körzetbeosztás, középületek, közparkok, temetők, egyes iparterületek, gépgyárak, téglagyárak, olajfinomítók, keserűvíz- és szeméttelepek, szőlőskertek, katonai és lovassági gyakorlóterek, lóversenypályák és rádióállomások feltüntetve. A korszak növekvő autóforgalmát jelzi a tény, hogy térképünk valamennyi benzinkutat külön kiemel. Térképünkön a kerületbeosztás helyenként eltér a ma megszokottól, Budán a Várhegyet és a még lebontatlan Tabán együtteséhez minden terület az I. kerülethez tartozik, ami az Ördög-ároktól délre található, a IV. kerület a Kiskörút által határolt, szűk értelemben vett Belvárost jelenti, V. kerület néven szerepel Lipótváros, Újlipótváros és Vizafogó Duna mentén húzódó együttese, a VI. kerület magába foglalja Terézvárost, Angyalföldet és Zugló északi felét, a VII. kerület Erzsébetvárost és Zugló déli felét, a X. kerület nyugati határa pedig a ma ismertnél lényegesen nyugatabbra, az Orczy és Fiumei út határán húzódik. Budapest sokig fennálló tízkerületes beosztását csak az 1930. évi XVIII. törvénycikk változtatja meg. Jelmagyarázat és rendőrségi jelmagyarázat a jobb felső sarokban. A hajtások mentén apró hiányok, apró szakadásnyomok. Fabó-Holló 0. Jó állapotú térkép, hajtogatva. Ritka.
Basket cost in total:
Darabanth Auction House
![Az utca rendje. A Budapesti M. Kir. Államrendőrség hivatalainak útmutatója. Összeállította: Rezsnyi Aurél. (1937) Budapest, 1937. Nádor Zoltán nyomdája. 492 + [4] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). ,,Az utca rendje" címmel a Magyar Királyi Államrendőrség 1934-től adta ki szaknévsorral, budapesti és környéki utcajegyzékkel kiegészített általános rendészeti utasításait. Ez utóbbi évről évre bővült, kötetünk esetében az új lakbérleti szabályozás és a módosított csendrendelet utasításai tanulmányozhatóak. Rendészeti kiadványunk szabályozza a nyitvatartási órákat üzletek, szórakozóhelyek, zenés lokálok, tánciskolák esetén, előírja a kapuzárási időpontokat, az utána érkezőknek pedig kapupénz fizetését hagyja meg. A kötet eligazítja olvasóit a gyalogos és a járműves közlekedés szabályaiban is. A kétszínnyomású kalendáriumban a katolikus, protestáns és izraelita ünnepnapok. Példányunk belívének egy levele hiányzik. Évkönyvünk két változatban jelent meg, térképpel és térkép nélkül. Példányunk térkép nélküli, ám egykori tulajdonosa elhelyezett benne egy tematikusan kapcsolódó, korábbi évből származó, rendészeti Budapest-térképet. [Térkép] Budapest székesfőváros és környéke. A Rendőrségi zsebkönyv melléklete az 1923. évi helyszínelés és az 1926. évi helyszíni helyesbítés után. Mérték: 1:25,000. (1926) Budapest, 1926. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 770x865 mm egy 810x895 mm méretű térképlapon. Térképünk a tíz kerületre osztott Budapest teljes belterületét, illetve egyes külvárosokat ábrázol, délen Budafok, Albertfalva, Csepel, Pesterzsébet és Kispest és Pestszentlőrinc, északon Békásmegyer, Újpest és Rákospalota és Rákosszentmihály önálló települések határos részeit is beleérve. A Dunán a tervezett Árpád híd és a Petőfi híd (Horthy Miklós híd) vonalvezetésének még nincs nyoma. Budán még csupán egy közterület viseli a kormányzó nevét, a közlekedési ütőérnek számító Horthy Miklós út (Bartók Béla út), mely 1920-tól viseli a nevet, a Villányi út, a Fehérvári út és a Horthy Miklós út körtért alkotó csomópontja csak 1929-tól kapja meg a kormányzó nevét. Rendőrségi térképünkön víz- és domborzati elemek, közlekedési részletek, rendőrőrsi körzetbeosztás, középületek, közparkok, temetők, egyes iparterületek, gépgyárak, téglagyárak, olajfinomítók, keserűvíz- és szeméttelepek, szőlőskertek, katonai és lovassági gyakorlóterek, lóversenypályák és rádióállomások feltüntetve. A korszak növekvő autóforgalmát jelzi a tény, hogy térképünk valamennyi benzinkutat külön kiemel. Térképünkön a kerületbeosztás helyenként eltér a ma megszokottól, Budán a Várhegyet és a még lebontatlan Tabán együtteséhez minden terület az I. kerülethez tartozik, ami az Ördög-ároktól délre található, a IV. kerület a Kiskörút által határolt, szűk értelemben vett Belvárost jelenti, V. kerület néven szerepel Lipótváros, Újlipótváros és Vizafogó Duna mentén húzódó együttese, a VI. kerület magába foglalja Terézvárost, Angyalföldet és Zugló északi felét, a VII. kerület Erzsébetvárost és Zugló déli felét, a X. kerület nyugati határa pedig a ma ismertnél lényegesen nyugatabbra, az Orczy és Fiumei út határán húzódik. Budapest sokig fennálló tízkerületes beosztását csak az 1930. évi XVIII. törvénycikk változtatja meg. Jelmagyarázat és rendőrségi jelmagyarázat a jobb felső sarokban. A hajtások mentén apró hiányok, apró szakadásnyomok. Fabó-Holló 0. Jó állapotú térkép, hajtogatva. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3245908.jpg)
