Gáldi László (1910-1974) nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Lucian Blaga (1895-1961) román költő ,,A levegő magvakat kergetett" című költeményéről készített műfordításának saját kézzel írott, két oldal terjedelmű eredeti kézirata. Kelt: Budapest, 1964 körül. Egyetlen levél, mérete: 202x143 mm, 35 beírt sor. Lucian Blaga (1895-1961) a XX. század egyik legjelentősebb román gondolkodója, változatos élete során újságíró, költő, drámaíró, diplomata, egyetemi tanár és kultúraszervező, 1948 után könyvtáros és műfordító volt. Élete során hét verseskötete jelent meg, de 1948 után hallgatásra ítélték, az utolsó két évtized (1943-1961) versei csak halála után jelentek meg. Az expressszionista szabadversekkel induló Lucian Blaga hamar utat talált a mély gondolati tartalmakhoz és a kötött formákhoz, egyszersmind a román-magyar-szász együttélést szorgalmazó Blaga jelentőségét hamar felismerték a transzilvánista erdélyi magyar költők: méltatása és fordítása már az 1930-as években megkezdődött - Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc tolmácsolta sok versét. Első reprezentatív verseskötete magyarul az 1960-as évek derekán, a román-magyar kulturális kapcsolatok kedvező idejében, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, melybe a költő életében megjelent hét verseskötet válogatott versei mellett a hallgatásra ítélt korszak (1948-1961) költeményei is bekerültek. A ,,Mágikus virradat" címen megjelenő Blaga-versválogatás Domokos Sámuel válogatásában és előszavával jelent meg (Budapest, 1966). Áprily, Jékely Zoltán és Szemlér fordításai mellett Baranyi Ferenc és a jeles romanista Gáldi László fordította a versek zömét, Gáldi László nyelvész az érett (és hallgatásra ítélt) Blaga költeményei közül fordított. Tételünk, ,,A levegő magvakat kergetett" című költemény a gyűjtemény 257-258. oldalán jelent meg. A levél hátoldalán ,,A Nyár gyermekei" című Blaga-költemény 14 sor terjedelmű műfordítása, mely tudomásunk szerint publikálatlan. Erre utalhat Gáldi László áthúzása a kéziraton. Jó állapotú lap.
Illyés Gyula (1902-1983) költő, író, drámaíró levele Fenyő István (1929-2017) kritikushoz, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjéhez. Kelt: Budapest[?], 1965. IV. 25. Egyetlen, kézzel, tintával beírt levél, mérete: 210x150 mm. Szövege: ,,Kedves Barátom, itt megy a ,,hosszu" cikk - első fele. Gondolom, hogy a május 1.-i számban nem lesz helye, de küldöm, hogy későbbre is jókor beoszthassátok. Barátsággal köszönt Illyés Gyula." Jó állapotú levél, szélein kisebb gyűrődésekkel.
Karinthy Ferenc író autográf képeslapja Simon György operatőrnek (1980) Kelt: Budapest, 1980. XI. 20. Színes képeslap, mérete: 105x147 mm, hátoldalán kilenc beírt sor. A képes levelezőlap szövege: ,,A kedves levelet és a szép fényképet, megemlékezést külön köszönöm, Karinthy Ferenc". A budapesti fürdőket ábrázoló képeslap címzettje Simon György (1923-2017) színész, operatőr. Diplomáját a szibériai hadifogságból való hazatérése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, 1952-ben szerezte. Színészi pályafutása Várkonyi Zoltán tanítványaként 1952-ben kezdődött, az akkori Néphadsereg Színházban. Színházi szereplése mellett az 1950-es évek végétől számos játékfilm munkatársa, később operatőre volt, belső terjesztésű katonai filmek operatőrjeként is jelentőset alkotott, 1986. évi nyugdíjazása után szinkronszínészként volt ismert. Jó állapotú képeslap, postabélyeggel.